Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-28 / 13. szám

1SS3, MÁRCIUS 28. MAGYAR HÍRNÖK 5. OLDAL — ---- -— - ■ LEDŐLT EGY CÉDRUSFA A magyarországi katolikus hetilap, Uj Ember, Írja: A libanoni sajtó riasztó hírként közölte: elpusz­tult egy cédrusfa. A hir nagy figyelmet váltott ki, egyik-másik lap katasztrófának nevezte a fa pusz­tulását. Az újságírók ijedelmében a hivatalos körök is osztoznak: a libanoni viz- és erdőügyi miniszté­rium külön bizottságot küldött ki a ledőlt fához, ál­lapítsa meg pontosan, mi volt pusztulásának oka. Mindez nem indokolatlan. A libanoni cédrusfából ma már 400 maradt fenn. Az ország egyik legfonto­sabb idegenforgalmi látványosságát alkotják, évente nagyszámú látogatót vonzanak a világ minden tájá­ról, ennélfogva komoly bevételt, valutát hoznak Li­banonnak. Most attól félnek, hogy a többi 399-et is megtámadja az ismeretlen kór. A cédrusfenyő, Cédrus Libani, az Ószövetség .egyik legtöbbet emlegetett fája, valaha a Taurus és Antitaurus hegyein 1300-1800 méter magasságban összefüggő őserdőket alkotott. Az egyik legszebb és leghatalmasabb fenyőféle. Magassága eléri a negyven métert is. Koronája alul tornyos, felső részén ernyő alakú, ágai néha a földig csüngenek. A zsoltáros nem győzi magasztalni nagyságát és szépségét. “Libanonnak Isten ültette cédrusfái” — mondja róla a 103. zsoltár. “Isten cédrusfáit” emle­geti a 79. zsoltár. “Szépágu, duslombozatu, magas no­­vésü —, dicséri Ezékiel próféta —; a sürü lombozatu ágak között magasra emelkedik koronája. Vizek nö­velték naggyá, árvíz tette magassá, folyói folyták körül gyökereit . . . Ezért magassága túltett a kör­nyék minden fáján, gallyai megsokasodtak . . . Ágai között fészket raktak az ég madarai mind, lombozata alatt ellett az erdő minden vadja .. .” ; Az “Isten ültette” cédrusőserdők pusztulását az okozta, hogy fáját a legkülönbözőbb célokra lehetett felhasználni. Kitűnő bútor-, épület-, és hajóépítő anyag volt,belőle nyerték a cédrusolajat, az egyipto­mi balzsamozás egyik fontos kellékét, gyümölcséből orvosságot készítettek, füstjével a királyok, nagy­urak palotáit és a bálványok templomait illatosítot­ták, levelének izzadmányát is összeszedték édesség­nek, eédrusmannának. A biblia a cédrus hirét elterjesztette a világ leg­távolabbi sarkába is és nevét fenntartotta több évez­red múltán is, de a cédruserdők már az ókorban nagy­részt elpusztultak. A megmaradt négyszáz öreg fát szerzetesek őrizték, védték és gondozták, amig a li­banoni kormány állami gondozásba és védelembe nem vette. A keresztény kegyelet minden korban tisz­telettel vette körül a vén faóriásokat: a keresztes lovagok egy-egy hajtást elvittek róluk egészen Skó­ciáig, de később is hoztak belőlük hajtásokat, sarja­­kat a zarándokok; az angliai Enfield hires cédrus­­fáját 1662 táján hozták el Libanonból és ültették eh Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Hogyan számítják ki őskori leletek korát? FELELET: A régészeti leletek korának megál­lapítása akkor a legkönnyebb, ha a lelet földbe ke­rülését történeti dátumok igazolják. Ilyenkor biztos az, hogy a tárgy az esemény bekövetkezése előtti. Ilyen esemény például Pompeii pusztulása 79-ben; vagy a mohácsi csata 1526-ban, stb. Ha ilyen törté­netileg meghatározott időponttal nem rendelkezünk, akkor kell a régésznek a kormeghatározás egyéb módszereihez folyamodnia. Ezek közül megközelítő, szinte évnyi pontossággal szolgál a numizmatikai módszer. Régi pénzérmék többnyire feltüntetik az uralkodó képét, nevét, később az érme verésének v­­számát is. Amennyiben leletünk ilyen érme társaságá­ban került elő, korát a pénz használatának ideje ha­tározza meg, azaz a lelet a pénzérme kibocsátása után kerülhetett a földbe. Mindkét terminus esetén több­nyire csak néhány évtized bizonytalanság lehet, mert pl. a mohácsi tömegsírban lelhettek olyan eszközt, ékszert stb. amely 20-30 évvel a csata ideje előtt ké­szült; vagy egy római kori sírban, amely mondjuk Neró császár korából való (54-68), lehettek Tiberius­­kori (14-37) érmék is, de Traianus-koriak (98-117) semmi esetre sem. Ha sem történelmi esemény, sem érme nem ha­tározza meg a lelet korát, akkor, kerül sor a tulaj­donképpeni régészeti módszerek alkalmazására. Eb­ben első helyen áll a szakszerű ásatás során feltárt rétegek tüzetes vizsgálata. Barlangokban az üledé­kek egymásutánja, településeken az u.n. kulturréte­­gek sorrendje árulja el azt, hogy melyik réteg koráb­bi a másiknál, s igy az egyes rétegekből előkerült lele­tek egymásközti korkülönbsége is eldönthető. Tehát viszonyított időrendet kapunk. Számos rétegvizsgá­lat eredménye azután eldönti, hogy mely rétegekben vannak azonos vagy hasonló lelettárgyak, s igy a leg­különbözőbb helyeken megállapíthatjuk, hogy bizo­nyos tipusu leletek milyen mélységben, melyik réteg­ből kerülne kelő. A rétegvizsgálat gyakran eldönti a tárgyak megközelítő korát, természetesen nem évti-Az elmúlt év közepe óta tartó propagandisztikus “enyhülés” -hirdetés: a megnyitott országhatár, a megindított idegenforgalom a nyugaton élő rokonok lá­togatására szóló kiutazások engedélyezése, a politikai­­foglyok szabadlábra helye­zéséről kiadott számtalan jelentés, stb. — mind a nyu­gati kormányokat, mind a menekülteket, mind pedig a külföldi sajtót tökéletesen félrevezette. A hivatalos ma­gyarországi kormány — és sajtójelentések kapcsán ég az itt-ott tapasztalható el­len-jelentések hatása alatt nyugaton a magyar «helyzet megítélése körül teljes; zűr­zavar keletkezett. A ma - gyarországi egyházi élet va­lódi képét és a helyzet re­ális megítélését — az Európában élő magyar kato­likus főlelkészek egyetem leges nyilatkozata alapján — a német egyházi hírügy­nökség, Katholicshe Nach­richten-Agentur, a követke­zőkben tárja a nyilvánosság elé: A magyarországi viszonyok ban beállott felületi válto­zások, mint pl. a külföldi uta­zások könnyebbé tétele, a rendőrségi módszerek eny­hülése, a gazdasági és társa­dalmi életben a szaktudás erő sebb méltánylása, stb. alkal­masak arra, hogy sokakban azt a hiedelmet keltsék,mint­ha Magyarországon az em­beri jogok mindenki számá­ra biztosítva lennének s az élet normális keretei helyre­álltak volna. S ha a felületes szemlélő azt hallja, hogy itt-ott egyházi személyek is részesülnek ezekben az enged ményekben(pl. a magyar püs­pökök részvétele a II. Vati­káni Zsinaton) könnyen meg­nyugszik a kommunista pro­paganda állandóan vissza­térő állításaiban, hogy Ma­gyarországon az állam és a Katolikus Egyház viszonya ^normalizálódott s a vallás sza­bad gyakorlata biztosítva, van. Amennyire örülnénk, ha ez valóban is'igy volna, .ugyanolyan fájdalmasan kell megállapitanunk. hogy a m gyár kommunista kormány­zat ellenséges rtagát‘artásá: a katolikus Egyházzal szem­nem változatlanul tart. En­nek igazolására elég rámu­tatni a következő tériyekre: 1. Mindszenty József bi­­boros-hercegprimás, esz - tergomi érseket ma is akadá­lyozzák abban, hogy egyház­megyéjének kormányzását átvegye. A jelenlegi kor­mányzat kénytelen volt ugyan elismerni, hogy a korábbi évek kirakat-pere­it koholt vádak alapján ren­dezték, de a “szocialista igaz­ságosság” ma is csak pártta­gok privilégiuma, a bíbo­ros és a többi elitéit egyházi és polgári személyekre nem nyer alkalmazást. 2. Pétery József váci és Ba dalik Bertalan veszprémi püspököket bírói Ítélet nél­kül évek óta fogva tartják Hejcén s nem engedik fő­­pásztori jogaik gyakorlá­sát. Az 1961-ben kinevezett kalocsai apostoli adminiszt­rátort, Bárd János c. piispö - köt, kinevezése után azon­nal internálták, kényszer­­lakást jelölve ki számára Kerekegyházán. 3. Bellon Geliert és Wink­ler József kinevezett püs­pököket 1'959 óta akadályoz­zák" abban, hogy felszentel­tessék magukat és elfoglal ­ják a Szentszéktől kijelölt helyüket. 4. Az egyházi kormány­zati szabadságot az Állami Egyházügyi Hivatal és á püs­pököt mellé "rendelt világi kormánybiztosok utján meghiúsítják. A káptala­ni helynökök választását, a püspöki helynökök, kano­nokok, szemináriumi elöljárók nagyobb helyeken plébáno­sok kinevezését gyakorlati­lag az állam tartja kézben s ezeket az állásokat az Egy­ház* érdekeinek rovására po­litikai szempontok szerint töltik be. Plébánosoktól in­dokolás nélkül megvonják a működési engedélyt, hogy ezáltal az egyházhü papság sorait ritkítsák és a többieket megfélemlítsék. 5. A törvényben biztosí­tott fakultativ hitoktatást adminisztratív eszközökkel a megtévesztés és megfő - lemlités legkülönfélébb mód szereivel lehetetlenné teszik vagy a minimálisra csökken­tik. Ennek eredménye,hogy sok városban már egyáltalán nincs iskolai hitoktatás. A magánúton, családi körben, vagy kisebb csoportokban végett hitoktatást állam­ellenes szervezkedésnek,ősz szeesktivésnek minősitik. Az 1961-ben e címen elitéit pa­pok és világiak ma is börtön-r ben vannak. 6. Az alkotmány rendel­kezéseivel ellentétben, az állami hivatalnokok, főleg pedagógusok szabad vallás­gyakorlata tilalmakkal és anyagi retorziók veszélyé­vel van korlátozva. Ugyanak­kor megfélemlítéssel, anya­gi előnyökkel egyre jobban erőszakolják a szocialista név­adói, házassági és temetési szertartásokat, hogy ezáltal is elvonják a népet az Egy - háztól. 7. A sajtószabadság hely­zetét a következő adatok il­lusztrálják : Az ország 10 millió lakosá­ból több mint 7 millió kato­likus. Ennek a 7 milliónak en­gedélyeztek egy hetilapot — “Uj Ember” —, mely 4 ol­dalon mindössze 60,000 pél­dányban jelenik meg heten­ként. Ezenkívül engedélyez­nek egyetlen havi folyóiratot — “Vigilia” —, mely havi 10,000 példányban jelenik meg. A Magyar Kurír kath. hír­szolgálati iroda napi kiad­ványai csekély példányszá - műk miatt alig jutnak el a nagyközönséghez. Mindhá­rom sajtótermék állami cenzúrának van alávetve. A Magyar Kurír kath. hír­szolgálati iroda napi ki­adványai csekély példány - számuk miatt alig jutnak el a nagyközönséghez. Mind­három sajtótermék állami cenzúrának van kitéve. Ugyanakkor a magyarország­­gi kommunista párt taglét­száma mindössze fél millió, de a kommunista napi-sajtó a hivatalos kimutatás szerint 6 és fél millió példányban je­lenik meg. 8. Erkölcsi és magyar szempontból egyaránt fáj - dalmas a hivatalosan propa - gált magzatelhajtással vég­zett nemzetgyilkosság. Hi­vatalos kimutatás szerint 1961-ben 203,676 magzatot gyilkoltak meg állami jóvá-TOKIO. —- Hóhérkötél és tüdőgyulladás közt akinek vá­lasztása van, melyiket vá­lasztja?. . . , Sadamichi Hirasawa festő művész még nem határozott,. No kezdjük elölről a histó­riát. 1948-ban történt. A tokiói Teikoku bankba belépett egy jóképű, jól öltözött kö­zépkorú férfi, a karszalagjá­ról felismerhetően városi tisztviselő. Bemutatkpzott — közegészségügyi hivatal küldöttje ő — azért jött, hogy a bank tisztviselőit védő orvossággal lássa el a hasmenés ellen. A manager felsorakoztatta az* összes al­kalmazottakat, mind megit­ták az orvosságot és mind eszméletlenül lebuktak a padlóra. A “közegészségügyi” odalépett a nyitott páncélos pénzszekrényhez, kivett 185 dollárnyi yen bankókat, és eltávozott. Az orvosság, amit a bankhivatalnokoknak beadott, gyilkos cián méreg volt. Tizenkét tisztviselő hol tan maradt a padlón. Ügyfelek is voltak akkor a bankban és ezek hozzáve­tőleges személyleirást tud­tak adni az orvosságos gyil­kosról. A leírások alapján ké­szített arcképrajzok megje­lentek az összes tokioi la­pokban és nyolc hónappal ké­sőbb a gyanú Sadamichi Hi­rasawa 57 éves festőművész­re irányult. Letartóztatták és ő töredelmes vallomást tett. A büntetőbírósági tárgya­láson aztán visszavonta val­lomását azzal, hogy azt a rendőrök brutális kínzással csikarták ki belőle; ez azon­ban ne mhasznált, a bíróság halálra Ítélte. Azóta az akasztófa árnyé­kában és Sadamichi Hirasa­wa, most már 72 éves, meg­tört omber. Fellebbezéseit, éppen úgy, mint festőművé­szek, irók és jogászok ke­gyelmi kérvényeit sorra el­utasították. Sorsát egy per - döntő bizonyíték pecsételte meg: A Teikoku bankban a hagyással. Viszont az élveszü­­letések száma 140,365 volt. E példátlan nemzetirtásnak következménye, hogy Ma­gyarország népszaporulat szempontjából világvi -szonylatban az utolsó helyre került. Oroszlánrésze van ebben azoknak az áldatlan, a természetjoggal is ellen­kező gazdasági és politikai viszonyoknak, melyek a nép élet- és munkakedvét szegték és a jövőbe vetett bizalmát aláásták. A fenti tények önmagu­kért beszélnek. Amig ezek or­voslást nem nyernek, emberi jogokról, vallásszabadság­ról Magyarországon beszél­ni nem lehet. Adná az Isten, hogy a II. Vatikáni Zsinat má sodik ülésszakáig ezeknek legalább egy része megol­dódnék s az eddigi 3 zsinati atya helyett mind a 21 meg­hívott megjelenhetne Rómá­ban és a Szentatya óhajtá­­a szerint valóban jó híreket hozhatnának a magyar katho­­likus Egyház helyzetéről. Az európai magyar főlelkészek. padlón találták Hirasawa névjegyét s a pár. soros fel­jegyzésről, amely a kártya hátlapján volt, Írásszakér­tők megállapították, hogy az az ő kezeirá.sa. Hirasawa ezt nem tagadta, de azt mond­ta, -hogy a névjegyet pár nap­pal az eset előtt egy zsebtol­vaj kilopta a zsebéből. De az állítólagos zsebtolvaj akkor nem volt ott. . . Eközben kormányok egy­re változtak és a kegyelmi kérvények ott feküdtek egy­másután tiz igazságügymi­niszter asztalán. Nyilván va­lamennyien úgy érezték,hogy Hirasawa bűnössége csak 99 százalékos bizonyosság­gal nyert megállapítást és az a hiányzó egy százalék tartja életben mindmáig a halálraítéltet. Most tokioi újságírók uj akciót indítottak el Hirasawa megmentésére. Kiállítást ren­deztek, a festő 15 börtönévé alatt festett 480 kép közül 50-et kiállítottak, hogy ér­deklődést keltsenek szemé­lye iránt és közzétették a régi arcképrajzokat is, ame­lyek alapján annakidején a gyanú Hirasawára irányult. Talán most, 15 év után, va­laki felismeri az igazi tettest. A tokiói börtönigazgató, sokáig tanácstalan volt, mi­tévő legyén ezzel a 15 év óta halálra Ítélt, emberrel. Fel­akasztani nem lehet, mert hátha végül mégis kegyelmet kap. Mentőötlete támadt: Talán meg lehet szabadulni a siralomház veterán lakójá­tól hóhér segédlete nélkül is. A mentőötletet mentő ha­tározat követte: Ilirasawáf átszállittatta a miyagii f egy házba, ahol a halálos Íté­leteket végrehajtják. Ott1 van ugyan akasztófa, de a börtönigazgató nem azért küldte oda, hogy felakasz­­szák, hanem azért, hogy ott - tüdőgyulladást kapjon és meghaljon. Miyagi az or­szág északi részében van,, és , a fegyház fütetlen; ott sen­­llcisem bírja sokáig. Ott ember tervez, Isten végez. . , zednyi, hanem — főleg az őskorban — csak évszáza­dos vagy még ennél is tágabb időtartamos pontosság­gal. isi A régész elődök jóvoltából már rengeteg adat halmozódott fel, s igy nem kell a mai kutatónak já­ratlan utakon haladnia. Tudjuk már, hogy meddig tartottak a főbb régészeti korok, mikor kezdte az ember a fémeket szolgálatába állítani, mikor milyen edénytípusnak, temetkezési rítusnak volt & divatja stb. v A leletek korának megállapításában a Végészt még számos tudományág támogatja (csillagászat, geológia, ősnövény- és ősállattan, embertan, néprajz, nyelvtudomány stb.), legújabban pedig azok a fizikai­kémiai felfedezések (radiokarbon-módszer, sugár­zástan), amelyek szinte forradalmasították a k(^r­­megállapitást. # * * KÉRDÉS: Mire jó a zsiráfnak a hosszú nyaka? FELELET: A zsiráfnak hosszú nyaka biztosítja, hogy a lombos fák leveleit lelegelje, s mivel más nö­vényevő ilyen magasságban nem képes legelni, állan­dóan bőséges táplálék áll rendelkezésére. Magas nya­ka teszi lehetővé, hogy a legelésző állatok — anti­lopok, zebrák, stb. — között valóságos őrtorony ként elsőnek vegye észre a közeledő ellenséget; ilyenkor jelt ad a menekülésre. A nyak fontos feladatot tölt be az állatnak úgy­szólván minden mozgásában. Részt vesz a járásában, a futásában, az ugrásában, felsegíti ivó- vagy fekvő helyzetéből. Küzdelmeiben hosszú nyaka segítségével kemény fejét mintegy kalapácsként használja. Eh­hez különösebb erőkifejtésre sincs szüksége »hiszen a hosszú nyak emelőként sokszorozza meg az állat erejét. Minnesotai és wisconsini tejtermelők 4600 gallon lefölözött tejet öntöttek ki egy Anndale, Minn.-i far­mon. Ilymódon tiltakoztak a tejfeldolgozó eljárása ellen; a feldolgozó ugyanis nem hajlandó a tejet átvenni mindaddig, amig a Martin Lampi Creamery nem bontja fel szerződését a National Farmers Organizationnal. f ____ A külföldön élő magyar («lelkészek leleplezik a kádári szemfényvesztést Linda Christian színésznő (balra) azt állította, hogy Glenn Ford színész eljegyezte ot. Ford, aki Rita Hayworth társaságában érke­zett egy filmbemutatóra (jobbra) viszont kijelentette, hogy sohasem kérte meg Linda kezét és nem is szándékozik feleségül venni őt. Vájjon ki nem mondott igazat? ISTENÍTÉLET miyagiban

Next

/
Thumbnails
Contents