Magyar Hirnök, 1962. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-13 / 37. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH* BEOLVADT LAP 6mamck'Mhl!ap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. Lili. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, -1962. SZEPTEMBER 13 HELYREIGAZÍTÁS A mult héten e rovatunk be­fejező része mind a három má­sik jerseyi lapunkban helyesen jelent meg, a Magyar Hírnök­ben azonban nyomdai tördelé­si hiba folytán összekevere­dett és érthetetlenné vált a szö­veg. Éppen ezért a befejező részt teljes egészében és he­lyesen itt adjuk: Avatási beszédében ott az uj Idősek Otthona erké­lyén állva, Főt. Borshy Kere­kes György, az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület el­nöke többek között, de hang­súlyozottan ezt mondotta: “Ez az épület nem aggmenház, nem menhely, de otthon . . . és nem az amerikai magyar reformátusságé, hanem feleke­zeti különbség nélkül az egész amerikai magyarságé!” Vájjon lehet-e ennél szebb gondolattal és érzéssel átadni hivatásának egy ilyen hatal­mas amerikai magyar alko­tást? A Budapesti MTK amerikai utjával és szereplésé­vel kapcsolatban hetekkel ez­előtt terveztünk szólni e hasá­bokon, de fontosabb magyar dolgok háttérbe szorították a labdarugók ittjártának ügyét. Ami, végeredményben már nem is “ügy,” mert hiszen már elmentek. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése elé kerülő “magyar ügy” és a Bridgeporti Szövet­ség “ügye,” majd a ligonieri félmillió-dolláros Idősek Ottho­na felavatása valóban fonto­sabb és minden szempontból jelentőségteljesebb volt, mint az áruló Kádár-kormány által dollárszerző körútra Ameriká­ba kiküldött MTK futballcsa­pat itteni szereplése. Ha utó­lag is, de néhány észrevételünk azonban ide kívánkozik. New Yorkban legelső mérkőzésükre onnan helyből és a környező államok­ból — igy tőlünk New Jersey­­ből is — vagy 5,000 magyar sokasodott össze a Randall Stá­diumban. Régiek és újak, öreg­­amerikások és fiatal szabad­ságharcosok szive bizony egyszerre dobbant, amikor felhangzott a név “Emtiké, Bu­­dapeszt ...” és az amerikai után a magyar himnusz dalla­ma . . . S hányszor felharsant a “hajrá, magyarok!” ütemes csatakiáltása, a magyar fiuk biztatása a győzelemre. Pedig hát: a fiuk egyike-másika talán talán nem is annyira testvért, barátot látott és érzett ben­nünk, mint inkább a “gyűlölt amerikai kapitalista rendszer” gyermekeit, dédelgetettjeit. MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791 Az öltözőben, mérkőzésük után alkalmunk volt elbeszél­getni egyik fiúval. Először a vezetőjüket kerestük, azzal be­széltünk, átadva neki lapjaink néhány számát, hogy megtud­ják: kik vagyunk. Megköszön­te s eltette egy aktatáskába a lapokat, felelt néhány kérdé­sünkre, de csak szűkszavúan, heivatalosan . . . miközben az az érzésünk, hogy ezt az em­bert valaki állandóan figyeli, szemmel tartja, egyre erősö­dött. Hogy valamelyik játé­­kos-e, vagy az a másik “gentle­man,” aki a sarokban állt (szürkeruhás, vöröshaju férfi), akkor még nem tudtuk. Az­tán, ahogy kifelé ment a pá­lyára az egész MTK-csoport, hogy a svédek és görögök mér­kőzését végignézze, az egyik játékossal a folyosón s kint a szabad ég alatt néhány egészen bizalmas szót válthattunk. S ekkor bizonyossá vált gyanúnk, hogy egy AVÓ-s titkosrendőr is itt van Velük, rajtuk tartja szemét . . . Amikor aztán ké­sőbb a tribünön néhány bruns­­wicki fiú jelenlétében szóvá­­tettük, hogy “szegény fiuk, ide is elkíséri őket az ÁVÓ,” egyik időközben “civilbe öltözött” MTK-játékos, akiről azt hittük, hogy az is egy brunswicki fiú, a legdurvább, legolcsmányabb szavak kíséretében utasította vissza a “vádat.” Na, ebből elegünk volt . . . gondoltuk és levonva a konzekvenciát, vagy­is azt, hogy ime: ez az ÁVÓ embere — tovább mentünk. Azzal jöttünk haza New Yorkból, hogy “egy szót se töb­bet erről,’ ’hiszen oly természe­tes, oly érthető, hogy ez igy van a mai vörös igában nyögő (Folyt, a 4-ik oldalon) Az első amerikai újságok és folyóiratok A ma is fennálló amerikai hírlapok közt a “New York Post” a legrégibb. 1801 no­vemberében jelent meg az első száma: “New York Evening Post” név alatt. Alexander Hamilton volt az alapítója, mint az akkor uralmon levő politikai pártnak, a “Federalist Party”-nak a feje. A lap meg­­inditásának célja is az volt, hogy a párt szélesebb körű tá­mogatásra tegyen szert. A legrégibb amerikai folyó­irat, amely ma is életben van, a “Saturday Evening Post,” amelyet Samuel C. Atkinson és Charles Alexander alapítottak 1821-ben Philadelphiában. A folyóirat ma is a legelterjed­tebb és olvasottabb lapoknak egyike. Ha azonban az első amerikai kiadványt kutatjuk, megálla­píthatjuk, hogy ez még a ko­­loniális időkben: 1683-ban lá­tott először napvilágot, a cam­­bridgei (Mass.) Harvard Col­lege nyomdájában. Egyetemi tanárok felügyelete alatt ima­könyveket, zsoltárokat, tör­vényeket és naptárakat adtak ki. Néhány évvel később Bos­tonban is állítottak fel nyom dát, ahol hivatalos proklamá­­ciókat, rőpiratokat és “balladá­kat” nyomtattak egy-egy óriási ivre. Hírlapok, amelyek azóta le­tűntek, a 18-ik század eleje óta sűrűn jelentek meg az ország­ban ,hivatásos politikai levél­írók cikkeivel és angol lapok — különösen a “London Gazette” közleményeinek az utánnyo­másával. A bostoni postames­ter, John Campbell, 1704. áp­rilis 24-én jelentette meg a “Boston News Letter” első szá­mát és a lap még sokáig élet­ben maradt. Sok kézen ment keresztül a szerkesztése és csak azután szűnt meg, hogy az amerikai forradalom után is angol royalista párti politikát kívánt folytatni. AZ ELSŐ AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Az amerikai magyarnyelvű hírlapok első őse az 1853-ban alapított “Magyar Számüzöt­­tek Lapja,” amelyet Kornis Károly, a magyar szabadság­harc kimagasló alakja alapí­tott. Kornist Haynau Magyar­­országon halálra Ítéltette és “in effigy” fel is akasztották. American Council “Amerika győzni akar...” Rusk Dean Rusk külügyminiszter egy Minneapolisban tartott be­szédében újólag válaszolt azok­nak, akik azzal vádolják, hogy a “győzni nem akarás” poli­tikáját folytatja. De szólt a be­széd Moszkvának is, amely Amerikát hol háborús “impe­rialista” bajkeveréssel vádolja, hol pedig elbizakodottan azt hangoztatja, hogy Amerika Berlin miatt nem fog háborút kezdeni. Kijelentette Rusk, hogy nem igaz, hogy Amerika nem akar győzni. “Győzni akar és fog is! — mondotta. — Célunk az egész emberiség szabadsága.” “A győzelmet — folytatta — anélkül kívánjuk elérni, hogy háborúba sodródnánk, de szük­ség esetén minden rendelkezés­re álló eszközzel megvédjük a magunk és a szabad világ ér­dekeit. Készek vagyunk utakat és módokat keresni, hogy eny­hítsük a középeurópai feszült­ségeket és az ottani problémák tartósabb megoldását érjük el, de nem hagyjuk magunkat Berlinből erőszakkal kiszoríta­ni. Nem egy nemzetnek vagy népnek a másik feletti győzel­méért, hanem a szabadságnak az egész világon váló győzel­méért harcolunk. A kommunis­ták az ellenkezőjét akarják. Világátfogó harcunk nem áll meg, mig a szabadság min­denütt el nem nyeri győzelmét. Célunk olyan világ, amelynek nemzetei függetlenek és állan­dóan arra törekednek, hogy a nép mindenütt előrehaladjon a gazdasági és szociális igazság utján. Ily világban az állam­nak az egyénnel szembeni jo­gát a törvény és gyakorlat fog­ja korlátozni.” Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot! Regőscserkészeink “Szabad-e reg ölni? Régi rónák, messzi puszták Boldogságos mélabuját, Érzitek-e még a vágyat, Újra látni vén hazánkat?” * Valamikor a századeleji esz­tendőkben, valahol a szegedi Tisza-parton vágyakozott e fenti sorokkal régi rónáink, messzi pusztáink után Juhász Gyula. Az ő vágyakozása még boldog vágyakozás volt: a Ti­sza partjáról, a Szeged környé­ki pusztákról, a magyar hazá­ból szálltak gondolatai hon­foglaló eleink odahagyott ró­nái, pusztái felé . . . íme, egy félévszázadot for­dult talán csak e vers megszü­letése óta a magyar sors muta­tója s a délamerikai magyar cserkészeink Juhász Gyula so­raival nyitották meg a sao pau­­loi Simon Bálint Cserkészpark­ban julius 7-től 15-ig tartott regőstáborukat. Cserkészeink vágyakozása most már inkább csak a Duna-, Tisza-parti tájak felé szállt, Juhász Gyula s ma­gunk szülőhazája felé: földön­futóvá lett megint a magyar. Európa, Észak- és Dél-Ameri­­ka, Ausztrália városai, falvai fogadtak be bennünket; a sze­gedi Tisza-parttól sokezer mér­­földnyire őrizgetjük magyarsá­gunkat, magyar kultur-hagyo­­mányainkat. Előljárnak ebben magyar cserkészeink, közöttük is a' regőscserkészek. Regőscserkészeink mögött lassan-lassan három évtizednyi eredményes munka áll: ők kezdték meg a harmincas években a népi Magyarország felfedezését. Nem kontármód­ra, hanem tudományos mód­szerekkel : Bartók Béla, Kodály Zoltán és Győrffy István útmu­tatásait követve. Az újjászülető népi zenei kultúra, a népi ma­gyar tánc és a feledéstől meg-A SZENT JÓZSEF gör. kát. egyházközség Lyceuma (ifjúsá­gi köre) által rendezett hagyo­mányos magyar szüreti mulat­ság a múlt vasárnap minden eddigi sikert felülmúló volt! Akik ott voltak, valamennyien a legjobb hangulatban töltöt­ték a napot és az estét, olyan jól mulatott mindenki, olyan remekül húzták a szebbnél­­szebb nótákat a Kára-Németh fiuk, olyan finom volt minden enni és innivaló, olyan szép volt a műsor, hogy azt sokáig nem fogjuk elfeledni! A Lyce­um vezetősége ezúton is köszö­ni a közönség pártfogását s ígéri, hogy jövőre még ennél is jobb murit fog rendezni. IFJ. BÍRÓ PÉTER, 24 Gar­­ver St., milltowni lakos, a Biró Péter és Fiai utazási iroda bel­tagja súlyos operáción ment át augusztus 30-án Washington­ban, a Georgetown University kórházban. Ez a derék fiatal­ember évekkel ezelőtt Middle-ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. épitését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. sex-megye egyik uszóbajnoka volt; az utóbbi években sziv­­bántalmai léptek fel s végül is az orvosok megállapították, hogy operálni kell. Az operá­ciót az ország két vezető sziv­­specialista sebésze végezte, még pedig, a jelekből Ítélve, nagy sikerrel. Ifj. Biró Péter azóta a teljes gyógyulás utján van s őszintén kívánjuk és re­méljük, hogy mielőbb egészsé­gesen térhet vissza szerető csa­ládja körébe s átveheti ismét hivatalát a Biró Péter és Fiai Irodában. Az egész család és a család hatalmas baráti köre aggodalommal várták a hirt az operációt illetően s amikor megérkezett a hir, hogy Pete operációja sikerült, mindenki fellélegzett s hálát adott a jó Istennek, hogy igy történt. OROSZ JENŐ, az E. Eugene Oross Associates város-tervezé­si vállalat elnöke, feleségével sz. Szamosszegi Marikával most érkezett vissza többhetes európai utjukról, melynek so-TETŐFEDÉS. Általános tetőjevitá­­sokat, kémények és lépcsők felra­kását olcsó áron vállalja: SZÉ­NÁSY IMRE, Tel. KI. 5-3720 (5 óra után). rán résztvett a város tervezők '26-ik világkongresszusán Pá­­risban. Orosz Jenő és bájos fe­lesége többhetes körutazást tet­tek Európában, meglátogatva Olaszország, valamint Hollan­dia és Franciaország nevezetes helyeit és városait. A MAGYAR Női Demokrata Kör ismét megkezdi havi gyű­léseit. Szeptember 19-én, szer­dán este 8 órai kezdettel lesz a legközelebbi gyűlésük a refor­mátus templom alatti terem­ben. Ezen a gyűlésen rövid po­litikai beszédet fog tartani Mrs. Edithe McAndrew me­gyei freeholder, majd magyar színes filmek kerülnek bemu­­tatsára. Kára Péterné elnök és Bodnár Istvánná titkár ezúton is kérik a tagságot a pontos megjelenésre. KÖRMÖNDY JÓZSEF, aWm. Penn Egylet igazgatója, a Ha­milton Tavern tulajdonosa és neje szeptember 4-én ünnepel­ték boldog házasságuk 38-ik ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. évfordulóját. Körmöndy bará­tunk a héten a Wm. Penn'egy­let igazgatósági gyűlésén van Pittsburghban. A NEW BRUNSWICK váro­si nyilvános esti iskolában rövi­desen megkezdődnek a tanfo­lyamok, amelyeken bárki részt­­vehet csekély tandíjért és a leg­különbözőbb tárgyakból sze­rezhet tudományt, ismeretet. (Többek között polgárosodási tanfolyam is van, de csakis an­gol nyelven, tehát aki nem tud eléggé angolul, külön magya­rázatot nem kaphat magya­rul, mint ahogyan azt az At­léta Klub ingyenes tanfolya­mán megkaphatja!) Aki vala­mit akar tanulni esti tanfolya­mon, jól teszi, ha a Senior High School-ban (216 Livingston Ave.) kér egyet a tanfolyamo­kat ismertető füzetből, amely­ből megtudhatja, hogy mibén képezheti tovább magát. POLGÁR ISTVÁN, 214 So­merset St.-i lakos, 86 éves ko­rában szeptember 8-án meg­halt; Gyászolja fivére, József és nővére Frank Treszka, az óha­zában, valamint sógornője özv. Polgár Mihályné. Temetése hétfőn, szept. 10-én ment vég­be a Szt. László r. k. templom­ban megtartott gyászmisével a St. Péter temetőben. ECKERT JÁNOSNÉ, aki a múlt héten autóbalesetben volt a Johnson Parkban, belehalt sérüléseibe. 73 éves volt. Fér­je, néhai Eckert János sok-sok éven át a magyar negyedben, az Oxford és French St. sarkán sirkőraktáros és sírkőfaragó volt. (Folyt, a 3-ik oldalon) mentett magyar népi szokások — a magyar népművészet — katonái voltak ők. Ma is ez a tisztük ezer meg ezer mér­­földnyire a Tisza-parttól. A regőstáborozáson mintegy tiz magyar cserkészcsapat kép­viselői vettek részt Tóth Vere­mund csapattiszt parancsnok­sága alatt. A táborozás során regősvezetőket és regősöket képeztek ki, olyan cserkésze­ket és leánycserkészeket, akik csapataiknál ápolják tovább a táborban tanultakat és lesznek őrei a magyar kultúrának, kü­lönösen a magyar népi hagyo­mányoknak. De a jelentkezők már a táborba sem érkeztek üres tarisznyával: csak az ve­hetett részt a táborozásban, aki kellő módon felkészült; tudnia kellett magyarul jól fogalmaz­ni, ismernie kellett a magyar irodalom vázlatát, már ottho­nosnak kellett lennie a magyar népi művészetekben, a népszo­kásokban. Aki azután megállta a felvételi próbát, ,az 9 napon keresztül reggeltől-estig ké­pezhette magát tovább a regős­tudományokban : tan ulhatott magyar népdalt, népi táncot, népi játékokat, népszokásokat, népmeséket, népi hímzést, fa­ragást. A regős kiképzés mellett nagyjelentőségű ifjúsági talál­kozóvá nőtt ez a tábor. Dél- Amerika nagy városainak (Bu­enos Aires, Sao Paulo, Rio de Janeiro) magyar cserkészifju­­sága azért gyűlt össze, hogy ta­núságot tegyen erejéről. Ez si­került is, mert ilyen méretű délamerikai magyar találkozót nemcsak a fiatalok, de öregek sem rendeztek eddig. Kilenc­ven uj cserkészregősünk őrzi távol a szegedi Tiszaparttól apánik kultur-hagyatékát. Amerikai polgárok magyar háborús ká­rának megtérítése A washingtoni képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amely kibővíti azon esetek szá­mát, amelyekben kártérítést le­het kérni amerikai állampolgá­roknak Németországban, Ma­gyarországon, vagy más kelet­európai országokban ottani tu­lajdonukon szenvedett sérelem fejében. Az igény jogosultság kiterjed haditerületre küldött árukra és más tárgyakra is, ha azok háborús katonai akció kö­vetkeztében megrongálódtak, vagy értéküket vesztették. A szenátus rövidesen szintén tárgyalni fogja a javaslatot. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Hétfőn, szeptember 17-én este 7 órakor kezdődik az Ingyenes Polgárosodási Tanfolyam New Brunswickon, az Atléta Klub Székházában A tanfolyamra feliratkozhat bárki, akár tagja a Klubnak, akár nem. A feliratkozás a Klubházban (198 Somerset St.) vagy a Magyar Savings & Loan bankban (French St.), vagy pedig a Magyar Hirnök irodájában történhet előzetesen, a tanfolyam kezdetekor pedig este fél 7-től a Klub dísztermében. A tanfolyamot gyakorlott tanerők vezetik. Külön angol nyelv­­tanfolyam lesz csütörtök esténként azok számára, akik az angol nyelv tanulásának és gyakorlásának szükségét érzik. (25-ön aluli létszám esetén a tanfolyam kezdete egy későbbi időpontra halasztódik. Jelentkezzen tehát mindenki, aki a közeljö­vőben polgárosodási vizsgára készül s használja ki ezt az önzetlen, testvérsegitő ajánlatot, hogy az együttes munka mielőbb elkezdőd­hessen !) MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Thumbnails
Contents