Magyar Hirnök, 1962. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-06 / 36. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH • BEOLVADT LAP Inaguak’BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON "vol: Lili. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY «^§?*20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1962. SZEPTEMBER 6 Pennsylvánia állam egyik legszebb hegyes-dombos vidékén, Ligonierben 1921 július 4-én avatták fel s adták át először hivatásának azt a gyönyörű magyar szeretet-intézményt, amelyet az Amerikai Magyar Református Egyesület hivott életre s amely később a “Bethlen Otthon” nevet kapta. Árvaház és agg-menhely volt ez és az évek során, ahogy bővült, gyarapodott: gyermekek és idősek szeretet-otthona lett; fenn a hegytetőn az eredeti épület az idősek otthona, lent a városban pedig, a gyönyörű téglaépület a gyermekek otthona ,iskolája, nevelő-intézete. Negyven év után most egy óriási lépéssel jutott előre a ligonieri Bethlen Otthon példamutató szép ügye: az eredeti, régi faépület mellett, fent a hegytetőn egy, közel félmillió dolláros költséggel, hatalmas, 100-személyt kényelmesen befogadó és elhelyező kétemeletes modern palota épült a Református Egyesület vezetőségének és az amerikai magyarság áldozatkészségének jóvoltából. Ezt az uj “Idősek Otthonát” avatták fel ünnepélyes keretek között 1962 szeptember 3-án, Labor Day napján délután, mintegy 1,'000-főnyi, az ország különböző részeiből idesereglett lelkes “közönség” részvételével. Az amerikai magyarság ünnepnapja volt valóban ez a nap, szeptember 3-ika ott Ligonierben! Olyan nap és olyan alkalom, amelynek jelentőségét csak az tudja igazában felfogni és mérlegelni, aki ismeri eléggé a tengerentúlra szakadt magyarság múltját, sok-sok vergődését, harcát, munkáját. A soksok alkotás között, amit az újabban és legújabban jöttek egy része által oly gyakran és oly elhamarkodottan lenézett, lekicsinyelt “régiek” a magukénak mondhatnak, ez a ligonieri modern palota1, ez az előretekintő, csodálatosan szép szeretet-otthon, ez a félmilliódolláros mammut-alkotás mintegy felkiáltójel annak a mondatnak a végére, amellyel a régi-amerikás magyarság gondolkozásmódját, jellemét, istenfélő, testvér-szerető jóságát legméltóbban méltathatjuk! De amely mondat után akaratlanul is odakivánkozik egy másik, egy kérdőmondat: mit tett, mit csinált, mit alkotott Amerikába jövetele óta az a menekült magyarság, amelyiknek első egyedei a negyvenes évek végén kezdtek ideérkezni? Nem megszólásképen, nem gúnyból, még csak nem is vádlőlag kérdezzük és kérdezhetjük joggal ezt, csupán párhuzamvonás-képen, vagy ha úgy tetszik: összehasonlitásképen. Mert nem elég téglával verni a mellünket, hogy ilyen meg olyan jó magyarok vagyunk nevelésben, érzésben, gondolkozásmódban ... a tettek beszélnek? Ki mit tett? Ki mit alkotott? Nézzünk egy nagyon kézenfekvő példát: ' A lélekben összetört, magyarságáért nagyon megszenvedett, magát hontalannak, számüzöttnek érző menekült magyarok ezreitől az ideérkezés első éveiben könnyű volt kiszedni súlyos dollárokat s összegyűjteni vagy 100,000 dollárt egy “keresztény napilap” megindítására, aminek gondolatát, eszméjét mézesmadzagként húzták el előttük. “Milyen fenséges szép eszme, milyen hatalmas alkotás” lesz ez majd itt a tengerentúl . . . gondolták sokan közülük, ha meg lesz egy ilyen uj napilap. De abból a napilapból nem lett semmi! Lett egy nyamvadt, semmirekellő, szerencsétlenül elindított, ostobán kezdett és még ostobábban tovább vitt hetilapocska, párszáz tényleges előfizetővel. A sok összeszedett, összekunyerált dollár elúszott, az “alaptőke” megsemmisült s maradt egy nagy adag magyart-magyar ellen uszító, keresztény testvért keresztény testvérrel szembeállító érzelem- és gondolat-komplexum! Alkotás? Időálló, komoly nagy alkotás? Nem! A rombolásnak, sárbapocsékolás nak, ‘‘még amink van azt is összetörni, semmivé zúzni” elgondolásnak ostoba zűrzavara az, amit ez a “keresztény napilapmozgalom” még megmaradt néhány ámokfutója képvisel akörül a hetenként nagy kínnal kiadott lapocska körül! Amelyikben, mondjuk: ez a ligonieri nagy ünnep, ez az amerikai magyarság életében és történetében oly jelentős nagy dolog, ez a félmillió-dolláros szeretetotthon építés, ha egyáltalán meg lesz említve, alig néhány sort kap majd . . . A párhuzamot ezzel a fenti példával vonhatjuk meg legjobban. De ennek meg kell dobbantania minden igaz magyar szivet! És aki eddig a széthúzás, a gyűlölködés, az egyéni nagyratörés és akarnokoskodás embereivel egy vonalban állott, annak is — ha értelmes, okos és van szive — át kell állnia a mi oldalunkra! (Folyt, a 2-ik oldalon) MAGYAR MŰVÉSZ TERVEZTE AZ AMERIKAI EGYETEMEK POSTAI EMLÉKBÉLYEGÉT Négy éve lesz szeptember 19-én, hogy a washingtoni postaügyi minisztérium 160 millió Kossuth emlékbélyegét ezzel a bejelentéssel bocsátott útjukra: “Sponsored by the American Hungarian Federation.” Ezidén nem Kossuth Lajos, az Egyesült Államok lakosságát lenyűgöző szabadság - szónok születése napján, hanem az amerikai “Land Grant Colleges and Universities” főiskolák alapításának 100-éves jubileumán, november 14-én lesz Washingtonban olyan ünnepség, melynek előkészítésében szintén kezdeményező részt vesz az Amerikai Magyar Szövetség. Akárcsak Szent István idejében történt, volt idő, hogy itt az Újvilágban is földbirtokokat osztogatott a kormány olyan intézményeknek, amelyek a letelepülést előmozdító tudományokat terjesztették. Hiszen az Egyesült Államok hatalmas területein “nomád” — részben őslakó, részben bevándorolt, de megállapodni nehezen tudó lakosság élt még a múlt század második felében is. Ezért minden szenátor és képviselő után, mivel ezek számát a népsűrűség szerint állapították meg, 30-30 ezer “éker” területet juttattak főiskolák létesítésére. Az Illinois állambeli Prof. Jonathan Turner és egy Vermont állambeli patkoló kovács fia, Senator Justin Morrill éveken át sürgették a “mezőgazdasági és gyakorlati gépészeti” főiskolák létesítését. Kereken 100 esztendeje annak, hogy Lincoln elnök aláírta az erre vonatkozó törvényt, amelyet elődje, James Buchanan megvétózott. Azóta 50 államban 68 ilyen egyetem évente ma is három és fél millió dollárnyi jövedelmet élvez az eredeti földbirtokok eladásának kamatjaiból. A gazdag családok alapítványaiból fenntartott (folyondárral befuttatott épületeik után “Ivy League” néven ismert) előkelő egyetemek mellett ezek a Land Grant főiskolák a szó legszorosabb értelmében demokratikus intézmények, hiszen a szegényebb néposztályok gyermekei részére nyújtanak oklevél-szerzési lehetőséget. 42 amerikai Nobeldi•jas tudós közül 25 végezte tanulmányait ilyen olcsóbb tandiju egyetemeken és a Reserve Officers Training Corps keretében az amerikai honvédelmi alakulatok tartalékos tisztjeinek a fele Land Grant főiskolákon szerezte alapvető kiképzését. Fentiekből nyilvánvaló, hogy kimagasló esemény, amikor az amerikai posta 120 millió bélyeget hoz forgalomba “Higher Education” címen, a kibocsájtás napjára pedig meghívja mind az 50 állam egyetemének elnökeit, tudós professzorait, hogy egy fővársi bankett keretében mutassák be első Ízben az emlékbélyeget. A mi számunkra még ennél is fontosabb, hogy ennek a kimagasló eseménynek az ünnepeltje magyar ember: Bencsáth Henrik new yorki festőművész lesz, aki “uj-amerikás” létére ezzel megtetőzi eddigi sikereit. Az Egyesült Államok 35 ezer postahivatalában november második felében kaphatók majd a Bencsáth honfitársunk rátér mettségét hirdető 4-centes bélyegek, melyek Ujhazánk hegyrajzi térképét, az előtérben pedig a tudomány klasszikus olajmécsesét ábrázolják. Rendkívül üdvös hatást érhet el a “Higher Education” bélyeg magyar vonatkozása. Képzeljük csak el: valamennyi amerikai egyetem és főiskola napi vagy hetilapja, diákujságja országszerte közölni fogja a bélyeg nagyított képét és alatta: Bencsáth Henrik menekült magyar művész kezemunkája! 59 ezer taná,r és 763 ezer tanítvány értesül igy az Atlanti Óceántól a Csendes Tengerig, hogy a magyar épit, alkot és az egész emberiségnek hasznos szolgálatot tesz, bárhová vesse is a sors. “DISTINGUISHED DEMOCRAT” KÁRA PÉTERNÉ arcképét a Bamberger cég Menlo Park-i üzletének 2-ik emeletén, a “Names in the News” Galériában állították ki augusztus 31-től szeptember 13-ig, az Augusta Berns studio portréképei között. A middlesex-megyei magyar demokrata vezetőszemélyek között Kára Péterné valóban minden elismerést és dicséretet megérdemel, mert az az asszony ő, aki nemcöák mint a New Brunswick-i Magyar Női Demokrata Kör elnöke, de mint minüen politikai, társadalmi és jótékonycélu munkából oroszlánrészt kivevő lelkes honfitársunk is évek hosszú során át megbecsülést szerzett magának és a magyar névnek. Káráné arcképét “Distinguished Democrat” felírással állította ki a galéria vezetősége. Aki arra jár, a Menlo Park Shopping Centerben, menjen fel a Bamberger üzlet 2-ik emeletére s nézze meg ezt a képet! Jókai összes müvei A budapesti Akadémiai Kiadó 140 kötetben kiadni készül Jókai Mór összes müveit. A terv szerint a sorozatban évente 8 kötetet jelentetnek meg, még pedig egyidejűleg finom, szépen kötött kiadásban és olcsóbb, népszerű kiadásban is. , A “New York Times” Pulitzer-dijas katonai szakértője állapit ja meg: “1956-BAN SEGÍTENÜNK KELLETT VOLNA!” A “Reader’s Digest,” — a De Witt Wallace és neje által 40 évvel ezelőtt alapított “magazin” — szeptemberi számát minden magyarnak meg kell vennie. A 280 oldalas, zseb-alaku folyóirat ugyanis nem 35 centet, de megannyi dollárt megér valamennyiünknek, mert a magyar álláspontot egy avatott amerikai megfigyelő hangoztatja teljes szakszerűséggel. Egyszerűen, tömören, csak a színtiszta igazságot szögezvén le a történelem számára. Hanson W. Baldwin, a “New York Times” katonai tudósítója az Annapolis-i haditengerészeti főiskolán nyerte kiképzését és kivéve a Cubát illető cikksorozatának néhány megállapítását, az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb katonai írójává fejlődött, akinek több könyve országszerte elterjedt és valamennyi nagyobb könyvtárban fellelhető. Jelenlegi cikkének cime: “A katonai erő helyes alkalmazása a béke megőrzése érdekében.” Szószerinti fordításban ezt találhatjuk a “Reader’s Digest” 122-ik oldalán: “Magyarország magára hagyása szégyenteljes eseménye történelmünknek. Szavakat alkalmaztunk anélkül, hogy bármit tettünk volna azok alátámasztására. Ezalatt pedig az orosz tankok letiporták a felkelőket — noha azok ügye a mi ügyünk volt! “Mit tehettünk volna? Támadó állásba rendelhettük volna hadiflottánkat a Földközi Tengeren. Amikor a Szovjet rakétákkal fenyegetett, ugyanazzal felelhettünk volna nekik. Ezenkívül katonai készenlétet, vagy legalább részletes mozgósítást rendelhettünk volna el. “Amerikai repülők fegyverekkel, hadianyaggal és guerillaháborura kiképző szakemberekkel siethettek volna a magyar szabadságharcosok segítségére. Washingtonból kormányunk visszarendelhette volna Moszkvából nagykövetünket és MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? SZOMBAT, szeptember 8 az utolsó nap a jelentkezésre a Magyar Női Demokrata Kör kirándulására a Catskill-hegyekben levő Casimir’s Lodgeba. Siessen mindenki a feliratkozással és a részvételi dij befizetésével, mert a 3 autóbuszban a helyek rohamosan fogynak. Jelentkezni lehet Mrs. Káránál, vagy Mrs. Bodnárnál. A JOHNSON & Johnson gyárban Menyhárt István (25 Stone St.) a múlt héten töltötte be hűséges munkásságának 40- ik évét, mely alkalomból kitüntetésben részesült. Orbán Sándor (43 Brookside Ave.) 35 éve hü munkása a gyárnak. Ifj. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József, Telefoni CHarter 7-8484. Gergely István (93 Runyon Ave.), Orosz József (309 Plainfield Ave.) 25 éve munkásai a gyárnak, mig Murvay Károly (23 Schuyler St.), Farkas Géza (105 Schuyler Dr.) 20 évi munkájuk, Csöbör Margit (9 Parkway, N. Brunswick) és Balsai J. (71 Vermont Ave.) 15 évi munkájuk után érdemeltek elismerést a Johnson gyárban. SZABÓ MENYHÉRT (142 French St.) közismert régi magyar üzletember szeptember 2-án töltötte be 75-ik életévét. Születésnapját kedves családi körben ünnepelték meg. BICZI JESSIE magyar rendőrünk kanadai vakációja alatt borzalmas tüzhaláltól mentette meg egy 24 egységből álló motel lakóit. A motel éjszakának idején kigyulladt s Biczi, aki észrevette, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem felköltötte és kihozta az égő épületből a lakókat. A motel teljesen porrá égett. 4 KNOBLOCK MIHLY és neje, 25 Ferris St., south riveri lakosok leányát eljegyezte Robert Schweitzer, milltowni fiatalember. FEKETE JÓZSEF és neje, 97 George St., south riveri lakosok leánya, Patrícia és Thomas M. Watts szombaton, TETŐFEDÉS. Általános tetőjavításokat, kémények és lépcsők felrakását olcsó áron vállalja: SZÉNÁSY IMRE, Tel. KI. 5-3720 (5 óra után). szeptember 1-én a perth amboyi Presbyteriánus templomban örök hűséget esküdtek egymásnak. LÉVAY ANTAL, a Rutgers Shoe Repair tulajdonosa és felesége egy 6-hetes aranyos kis babát, egy szép leánykát fogadtak örökbe. Szívből gratulálunk a mi Tóni barátunknak és bájos feleségének és sok-sok örömet, boldogságot kívánunk nekik és a kis Lévay leánykának! AZ ATLÉTA KLUBBAN “Színjátszó Társaság” alakult abból a célból, hogy szinelőadások, kedélyes estélyek rendezésével szórakoztassa Brunswick és környéke magyarságát. Akik szerepelni óhajtanak, jelentkezzenek Soproni Ferenc igazgatónál, Schlőgl Márton intézőnél, vagy Heltay Miklós főrendezőnél az Atléta Klubban. MOZGAI GYÖRGYNÉ, 7 Church St., edisoni lakos, 73 éves korában augusztus 31-én meghalt. Gyászolja férje, valamint fogadott gyermekei: Mozgai József és Mrs. Jennie Domolki, hét unokája, unokatestvérei Mrs. Maria Helmeczi és Mrs. Anna Olchváry és más rokonsága. Temetése kedden, szept. 4-én ment végbe a Gow(Folyt. a 3-ik oldalon) megszakíthatta volna a diplomáciai összeköttetést. “Lehet, hogy Magyarország nem lett volna megmenthető háború nélkül — és Moszkva ügyesen kalkulált akként hogy Amerika nem hajlandó Magyarország f e 1 szabadulásáért harcolni. Azonban a felsorolt intézkedésekkel legalább tisztáztuk volna az Egyesült Államok morális álláspontját és még jobban kidomboríthattuk volna a Szovjet bűnének világrengető voltát.” 20 millió példányban, angol, arab, dán, finn, franciáé holland, japán, német, norvég, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelveken jelenik meg a fenti cikk, mely végre “tiszta vizet önt a pohárba” az egész földkerekségen. Terjesszük hát mi magyarok is, mindenütt felhiva rá a figyelmet! Mindenütt kapható a “Reader’s Digest,” viszont ha a szeptemberi szám elfogyott volna, Hanson W. Baldwin nagyjelentőségű cikkéből készséggel küld tetszésszerinti példányban az American Hungarian Federation, 206 Dupont Circle Bldg., Washington 6, D. C. Kosa Imre könnyen végzetessé válható balesete ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló famunkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: Clifford 4-8040. Kosa Imre általánosan ismert new brunswicki magyar vezetőemberünket, a Magyar Savings bank nyugalomba vonult ügyvezető igazgatóját még július hónapban, közvetlenül a tervezett magyarországi társasutazás előtti napokban súlyos baleset érte. Egy létra fokáról leesett s bal nagylábujján egy rozsdás szeg átfuródott. A balesetnek nem tulajdonított nagy jelentőséget: a sebet jól kimosta, kiáztatta és már gyógyulni látszott, amikor julius 29-én a tervek szerint repülőgépre szállt, hogy a Kosa Agency" utasaival Magyarországra menjen. Meg is érkezett a csoport szerencsésen Budapestre, de ott már nagyon kezdett fájni Jimmy Kosa lába. Azonnal kórházba vitték, ahol az orvosok műtétes beavatkozást, a lábujj levágását javasolták. “Ha ilyen súlyos a dolog, azonnal utazom vissza Amerikába” — jelentette ki Kosa Imre s intézkedett, hogy nyomban hozzák vissza. A repülőtársaságok előzékenyen s azonnal megtettek mindent, hogy a súlyos állapotba került Kosa Imrét mihamarabb visszahozzák New Brunswickra, ahová elindulása után (Folyt, a 3-ik oldalon) MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköznap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791