Magyar Hirnök, 1962. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-03 / 18. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. 3. MERGED WITH- BEOLVADT LAP Iwigyäi' ÉÜMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. Lili. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 20 NEW BRUNSWICK. N. J., THURSDAY. - 1962. MÁJUS 3 Nézeteltérés van a nyugati szövetségesek között, főleg az európai kérdé­sekben, ami érthető. A szövet­ség azért még nincs veszély­ben, Elsősorban De Gaulle üt meg eltérő hangokat. A francia el­nök nem túlságosan hajlékony és az a véleménye, hogy ő jobban ért az európai kérdé­sekhez, mint egy amerikai. Nyugateurópát politikailag is, gazdaságilag is a maga elkép­zelése szerint szeretné rendez­ni, francia vezetéssel. Az oroszokkal a tárgyalást nem tartja fontosnak és legke­vésbé sem sürgősnek. Szerinte addig kell várni, amig Krus­­csev valami épkézláb javaslat­tal nem áll elő. És főleg nem szabad engedni sehol, Berlin­ben sem. Adenauernek is pontosan ez a véleménye. A német kancel­lárnak nagyon fáj az amerikai­ak állítólagos engedékenysége, éppen Berlin kérdésében. Az a hir, hogy Kennedy elnök haj­landó szóbaállni a keletnémet kommunistákkal és elismerni bizonyos jogaikat Berlin köz­­igazgatásában, egészen kihoz­ta a sodrából a német kor­mányt. Anglia sincs egy véle­ményen sem Amerikával, sem a többi nyugateurópai szövet­ségesekkel. Anglia, mint most jelentkező társ, maga szeretné kezébe venni az európai ügye­ket, politikailag is, gazdasági­lag is, aminek komoly akadá­lyai mutatkoznak. Ebben a testvéri vitában kicsit elvész a gyermek. Már csak a szőnyegen levő kérdé­sek szerepelnek, a többivel nem törődnek. Berlin szőnye­gen van, de ki törődik ma nyu­gaton, például, a vasfüggöny mögötti népekkel? Nem emlegetik már Magyar­­országot, a magyarok hősiessé­gét, mert — jól figyeljünk! — Kruscsev aránylag szelíd han­gulatban van, kár volna meg­zavarni. Az amerikai atomrobbaná­sok ellen tiltakozik ugyan Moszkva, de nem olyan mér­tékben, mint várható lett vol­na. Kruscsev a berlini kérdést sem élezi, ultimátumról már szó sincs és a csúcsértekezlet tekintetében a zamerikai szem­pontot tette magáévá. Szóval Kruscsev “jó fiú” lett, tehát ne bántsuk sze­gényt, elvégre amúgy is sok a baja! A magyar kérdést ne em­legessük, csak akkor, ha szük­ségünk lesz erre a jólmüködő ismétlőfegyverre! Ilyenformán gondolkozik ma a Nyugat, miközben a további gazdasági virágzás kezdi fog­lalkoztatni, szinte kizárólago­magyar* hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhivásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 san, az államférfiakat. A Nyu­gat hajlandó belenyugodni a jelenlegi helyzetbe, a status quoba s csak akkor válik ide­gessé, ha a Szovjetunió ter­jeszkedni próbál. Ez a belenyugvás magyar szempontból egyene­sen katasztrofális. Nekünk, amerikai magyaroknak gon­dolkodnunk kell valami lehető­ségen, hogy a tehetetlenségi helyzetből kimozdítsuk. Miközben mi magunk közt, tyukperekre emlékeztető apró ügyeken veszekszünk, torzsal­­kodunk, egymás szemében ké­résük a szálkát — elsikkad a lényeg, belevész a ködbe, a ho­mályba, a feledékenységbe a magyar fájdalom. A tehetetlen düh és kétség­­beesés fojtogatja a torkunkat, amikor ezeket a sorokat Írjuk, hogy végre nem intézzük el magunk belső kérdéseit, kizár­va magunk közül egyszersmin­­denkorra a beteg lelküeket, a nagyszájuakat, a pofázókat s amikor igy rendbehoztuk a sa­ját szénánkat, egy akarattal nekifogunk a kátyúba szorult kerék kiemelésének. Ha össze tud fogni, az egész amerikai magyarságnak meg lesz a kellő súlya a washingto­ni kormánynál. Ne türjük az elfeledést, a magyar ügy félre­­lökését. Tudjuk, hogy kényel­metlen ennek az emlegetése és Kruscsev idegeinek a kímélete fontosnak látszik. De ne türjük! Csak azért is emlegessük! 300 billió dollár... Kennedy elnök kérte, hogy a Szenátus ideiglenesen emelje fel a nemzeti adósság összegét 2 bil­lióval. Megtörtént. Ezen összeg­re az állam pénztárának szüksé­ge van az uj kincstári évig. A nemzeti adósság jelenleg 298 billió. Kik lesznek az első hold-utasok Az amerikai légierő és hadi­­tengerészet tisztjei közül kivá­lasztották az első nyolc személyt, akik megkezdik a holdrepülési kiképzést. A kiválasztottak mind 35 évnél fiatalabbak és előzőleg pilóták voltak, tehát a legalkal­masabbak a kiképzésüknél fog­va is a nagy szakképzettséget kí­vánó holdutazásra. A kiképzés első lépéseként az X-15 próba­repülőgépet vezetik majd, amely a hang sebességénél hatszoros­­san gyorsabban repül és igy erő­sen megközelíti a Holdba repülő rakéta sebességét. Később külön­leges rakétarepülési kísérleteket hajtanak majd végre a kiválasz­tottak, akik közül valaki majd elsőnek éri el a Holdat, az 1960- as évek végefelé . . . Uj magyar karrier Dr. Nemes László ügyvéd, a Mindszenty per egyik védője, a­­ki 1956-ban menekült el Magyar­­országról, önfeláldozó, vasszor­galmat igénylő munkájával 20 hónap alatt megszerezte az ame­rikai ügyvédi diplomát és Vir­giniában tartott ügyvédi gya­korlatot. Most kinevezést nyert a Federal Trade Commissionhoz, ahonnan Chicagóba helyezték szolgálattételre. Jézus panasza “Ti Mesternek hívtok — és nem kérdeztek engem ... Útnak neveztek — és nem jártok rajtam .. . Világosságnak hívtok — és nem néztek reám ... Életnek neveztek — és nem kerestek engem ... Bölcsnek hívtok — és nem követtek engem ... Hatalmasnak neveztek — és nem kértek engem ... Irgalmasnak hívtok — és nem bíztok bennem ... Igazságnak neveztek — és nem féltek tőlem . .. .. .Ha egyszer örökre elvesztek — ne okozzatok engem!” (A lübecki Krisztus szobor felirata) Levél a képvise lőnkhöz Hogyan írjunk levelet kong­resszusi képviselőnkhöz, vagy a szenátorunkhoz? Sok honosított amerikai polgár foglalkozik ez­zel a kérdéssel ipost, hogy az amerikai Kongresszus mindkét Háza ülésezik. Az amerikai kongresszus a világ legfontosabb törvényhozó testületé. Már pedig képviselőnk és szenátorunk a mi megbízá­sunkból lett e testület tagja. Mi­­tőlünk kapják fizetésüket és a mi szavazatunk dönti el a meg­választásukat. A mi vélemé­nyünk szabja meg a jövő törvé­nyek alapját és képviselőnknek szüksége van a mi segítségünk­re, hogy kötelességét jól végez­hesse el. Azt az irányt fogják követni, amelyet! mi támoga­tunk. A kongresszus munkája kihat az egész ország sorsára, de min­den egyes polgár életét is közel­ről érinti. A polgár, az adófize­tő, a fogyasztó kötelessége nem merül ki a puszta szavazással. Tájékoztatva is kell lennünk a függőben levő fontosabb tör­vényjavaslatokról, amihez a sajtó, a rádió és a televízió hoz­zásegít, ha nem mindig a köny­­nyü szórakozást keressük. Innen ismerjük meg képviselőnk néze­tét is a szőnyegen forgó kérdé­sekről, de a magunk véleményét levélben kell közölnünk vele. Elsősorban meg kell tudnunk, hogy képviselőnk milyen kong­resszusi bizottsághoz van be­osztva és mi az álláspontja a fontosabb kérdésekben. Ha a hírlapokból ezt nem tudnánk megállapítani, kérdezzük meg tőle magától. Már most: feltéve, hogy olyan törvényjavaslat vár eldöntésre, amelyben személye­sen érdekelve vagyunk, mikor írjunk levelet? Nem amikor már szavazásra került a sor. El­ső levelünket akkor küldjük el, amikor a javaslatot benyújtot­ták. Természetesen tudni kell, hogy milyen bizottsághoz került a javaslat. Ha a mi képviselőnk, vagy szenátorunk épen annak a bizottságnak tagja, levelünk kü­lönösen nagyhatású lesz, mert a bizottságok végzik el a törvény­hozás legfontosabb munkáját. Ha azonban ők nem tagjai a Bi­zottságnak, kérjük meg őket, hogy továbbítsák Írásunkat az illetékes helyre, hogy azt a bi­zottság iratcsomójához csatol­ják és annak kézhezvételét elis­merjék. Második levelünket ak­kor küldjük el, amikor a szava­zás napja közeledik, hogy magá­ra a szavazásra is hatással le­gyünk. Az időpont helyes megválasz­tása és a levél tartalmának a megszövegezése attól függ, mi­lyen figyelmesen követtük a ja­vaslat sorsát. A tájékozott sza­vazó az üdvös törvényhozás biz­tosítéka. Mit írjunk a levélben? Véleményünket röviden és tö­mören fejezzük ki a függőben levő kérdésről. Az érveket nem kell részletesen felsorakoztatni. A képviselő fogja ismerni az ér­veket és ellenérveket, ha fonto­sabb ügyről van szó. De nem is­merheti a véleményünket, ame­lyet nem kell okvetlenül géppel leírni. Sőt, a kézzel, de könnyen olvashatóan irt közleménynek van a legmélyebb hatása. Vi­szont a sokszorosított levél majdnem semmit sem ér! Levelünkben természetesen nemcsak a saját érdekeinkre le­gyünk tekintettel. A szenátor, vagy képviselő a mi érdekeinket védi ugyan, de az egész ország érdekeire is tekintettel van. Több súlya lesz az olyan megke­resésnek, melyből kitűnik, hogy írója az országos szempontokat is szem előtt tartja. A levél le­gyen udvarias és a megszólítás a következő: Hon. (teljes név) .............. House of Representatives (ha képviselőnek írunk, vagy ha szenátornak megy a levél:) United States Senate Washington 25, D. C. Emelték a Nohel­­dijat Stockholmból érkezett hir sze­rint a Nobel Alapítvány 1400 dollárral emelte a Nobel-dij ösz­­szegét. A Nobel-dijj jelenlegi összege 51,443 dollár. Az Amerikai Magyar Szövetség újonnan választott vezetőségének NYILATKOZATA A WILSON I ELVEKET MEGCSUFOLÓ MINDKÉT TRIANON ELLEN KÜZD AZ AMSz—EGYHÁZAINK, EGYLETEINK, KULTÚRINTÉZMÉNYEINK ÖSSZE­FOGÓ SZERVE HÁROM ÉVRE ÚJBÓL MEGSZAVAZ­TA EREDETI, MAGYARMENTŐ IRÁNYELVEIT Az Amerikai Magyar Szö­vetség Philadelphiában, a “Testvérszeretet Városá”-ban közelmúltban tartott közgyűlé­sén az amerikai magyar egyhá­zakat és egyesületeket összefo­gó országos intézményünk irányelveit az alábbiakban ha­tározta meg: “Az Amerikai Egyesült Ál­lamok alkotmányos keretein belül előmozdítani mindazokat a törekvéseket, amelyek ameri­kai hazánk érdekeinek szem előtt taiTásával az általános emberi jogok, valamint a nemzetek közötti szabadság sértetlenségén nyugvó civilizá­ció megőrzését szolgálják. A magyar származástudat és az ősi szülőföldhöz való ragasz­kodás érzésének ápolása nem­zedékeken keresztül. Az ezer­éves magyar történelem, iroda­lom és kultúra megőrzése, is­mertetése és terjesztése, mind a magyar, mind pedig más származású amerikai polgár­társak között. Minden törvényes eszközzel elősegíteni újabb magyarok bevándorlását. Az uj beván­dorlókkal megismertetni az amerikai életformát és átsegí­teni őket az életkezdés nehéz­ségein. Bevonni minden már itt élő és újonnan érkező honfitár­sat magyar alapítású egyháza­inkba és polgár jellegű intéz­ményeinkbe, melyek amerikai magyarságunk tartópillérei. Amerikai magyarok megél­hetéshez juttatása, munkaterü­letükön való jobb érvényesülés­hez segítése és mindennemű al­kotmányellenes megkülönböz­tetéssel (discrimination) szem­beni megvédése. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? SZŰR SÁNDOR, 21 Hunting­­ton St.-i lakos 66 éves korában pétneken, április 27-én a St. Péter kórházban meghalt. Gyá­szolja: özvegye, sz. Csucska Erzsébet, fia: Lt. Szűr Sándor (katonai szolgálatban Fort Bragg, N. C.-ban) és más ro­konsága. Temetése hétfőn, áp­rilis 30-án ment végbe nagy részvéttel, a Gowen temetkezé­si intézetből a Szt. László templomban megtartott gyász­misével. PAPP ANTALNÉ, sz. Orbán Róza (25 W. Amherst, East Brunswick), kedden, április 24-én meghalt. Gyászolják fiai: György, Béla és Lajos és cs.; 8 unoka és más rokonsága. Temetése április 27-én ment végbe a South River-i Szt. Ist­ván r. k. templomban megtar­tott gyászmisével. TAKÁCS A. JÓZSEF Frank­lin Township-i lakost a Hites Könyvszakértők Egyesületének Middlesex Megyei csoportja tagjává választották (Certified Public Accountant). YOUNG ANDRÁS, 36 Lo­­ring Ave., edisoni lakos április 25-én meghalt. Gyászolja öz­vegye, valamint 5 fia: János, István, József, György és Mik­lós; leányai: Irén, Olga, Mrs. Samuel Vendetti és Tüzes Mi­­hályné és családjaik és más ro­konsága. Temetése szombaton, április 28-án ment végbe a baptista egyház szertartásai szerint a Franklin Park teme­tőben. NÉMETH MARGIT, Németh Vilmos és neje, 2 Fairfax Rd., edisoni lakosok leánya és Ri­chard Oliver a mult szomba­ton a metucheni St. Francis is­kola kápolnájában örök hűsé­get esküdtek egymásnak. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefon: CHarter 7-8484. MOLNÁR D. LORETTA, Molnár Géza és neje leánya és Richard P. Sorge szombaton, április 28-án a St. Matthews templomban örök hűséget es­küdtek egymásnak. KOVÁCS JÓZSEF trentoni lakos április 28-án a nixoni St. Theresa r. k. templomban ol­tárhoz vezette Káplár M. Ró­zát. NÉMETH A. WILLIAM, Né­meth Józsefné, 25 Ferry St., South River-i lakos fia szom­baton, április 28-án a Sayre­­ville-i Our Lady of Victories r. k. templomban oltárhoz ve­zette Denise P. Driscoll-t. RÁCZ GYULA és neje a múlt héten ünnepelték házas­sági évfordulójukat. ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. TÓTH JÓZSEF, 166 Somer­set St.-i lakos 78 éves korában április 26-án a Middlesex kór­házban meghalt. Gyászolja öz­vegye sz. Varga Lidia, fia Ri­chard és neje és két unoka és más rokonsága. Temetése hét­főn, ápr. 30-án ment végbe a Gowen temetkezési intézetből, a Van Liew temetőben. Nt. Rásky József végezte a szertar­tást. STEFEL JÓZSEF közismert Highland Park-i kereskedő honfitársunk május 1-én ünne­pelte születésnapját. AZ ELSŐ Magyar Reformá­tus Egyház (Bayard St.) Ló­­rántffy Nőegylete május 27-én, vasárnap ünnepli 45 éves jubi­leumát. A nevezetes alkalom­ból délután ünnepi istentiszte-TETŐFEDÉS. Általános tetőjavítá­sokat, kémények és lépcsők felra­kását olcsó áron vállalja: SZÉ­NÁST IMRE, Tel. KI 5-3729 (5 óra után). let, este 6 órai kezdettel pedig fényes bankett lesz az Atléta Klub dísztermében. Bankettje­gyek $3.50-es árban előre be­szerzendők a lelkészi irodán, vagy a nőegylet tisztviselőinél. ZILAHY SÁNDOR 35 éves itteni jubileumáról közölt mult­­heti cikkünknek — melyet e h,ten ismét közlünk — nagy visszhangja volt. Sokan, na­gyon sokan emlékeznek vissza kedvesen Zilahy és színtársula­ta megannyi szép előadására az elmúlt 35 év alatt. És sokan, nagyon sokan vannak New Brunswickon és környékén, Perth Amboyban és sokfelé New Jerseyben, akik feltétle­nül ott akarnak lenni ezen a jubiláris díszelőadáson, mert szivük mélyén kiolthatatlán hálafélét, szeretetet éreznek ez iránt az ember iránt, aki a ma­gyar színjátszást évtizedeken át, jóban-rosszban fenntartotta itt közöttünk. Amikor megkér­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Ellensúlyozni és felvilágosító tevékenységgel elejét venni minden olyan közéleti tevé­kenységnek, mely a magyar nemzet történelmi jogait csor­bítani igyekszik, vagy pedig a magyar nevet és az ősi becsüle­tet sérti. Összhangba hozni és egysé­gesen képviselni az alkotó tag­­intézmények minden olyan kö­zös megmozdulását, mely akár amerikai, akár óhazai magyar­ságunk érdekeit van hivatva szolgálni. Elősegíteni minden olyan po­litikai, vagy társadalmi meg­mozdulást, mely az Óhaza füg­getlenségének visszaszerzését s megőrzését tűzi ki céljául, vagy pedig a magyar nép anya­gi jólétét igyekszik előmozdíta­ni.” (A Szövetség legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag meg­szavazott Alapszabály 7-13 pontja, amit az előző alapsza­bályból szó szerint átvettek.) Az újonnan választott Inté­ző Bizottság a fenti célokat csak egyházi és közéleti vezető­ink meghallgatásával és köz­reműködésével tartja elérhető­nek. Éppen ezért felszólít min­den becsületesen gondolkodó, amerikai és magyar felelőssé­günk súlyát érző honfitársat, hogy nyújtson az eddiginél sokkal hathatósabb erkölcsi és anyagi támogatást Szövetsé­günk céltudatos, eredményes munkájához. Az Amerikai Magyar Szö­vetség tarthatatlannak minősí­ti a trianoni szégyenbékék ha­tározatait, melyeket Woodrow Wilson amerikai elnök elvei­nek megcsúfolásával a magyar nép megkérdezése nélkül kény­­szeritettek Mag.yarországra! A rendelkezésünkre álló min­den törvényes eszközzel és az általunk elérhető valamennyi fórumon megtorpanás nélkül fogunk harcolni azért, hogy az ezeréves magyar nemzet is él­hessen az önrendelkezés jogá­val legalább olyan mértékben, mint aminőt nem egyszer ame­rikai fiaink vére által biztosí­tunk mostanában kreált, pri­mitiv népecskék számára. Az Amerikai Magyar Szö­vetség minden vezetője tisztá­ban van azzal, hogy önként és büszkén vállalt, hazafias köte­lezettségeink végrehajtása so­rán gyakran felelőtlen, szélső­séges csoportok terméketlen, bár hangos akadékoskodásába ütközik. Mindazonáltal, maga­­sabbrendü h i v atástudatában, mindenkor a magyarság leg­szentebb érdekeit követve, leg­jobb tudása szerint fog dolgoz­ni egyetemes céljaink elérésé­re. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Intéző Bizottsága: Fa­­lussy Alajos, orsz. elnök; Dr. Székely Imre, Sinkó Jánosné, Dr. Nádas János, alelnökök; Eszenyi László, pénztárnok; Donó András, Kecskeméthy (Folyt, a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents