Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-02 / 44. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH* BEOLVADT LAP ^maguak'SűMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. LifÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. NOVEMBER 2 Sztálint kilakoltatták Lenin mellől; ő, aki annyit “tisztogatott,” ki nem kerül­hette végzetét, ha ez jónéhány évvel halála után következett is be. Előreláthatólag az üveg­koporsót is elkobozzák tőle, va­lamelyik érdemesebbnek jut­tatják. Esetleg Kruscsevnek. Sztálinra kétségtelenül rossz idők járnak. Életében az volt a feltételezés, hogy a kommu­nista világban szükségtelen a választás, hiszen amugyis a nép igazi vezetője áll az élen. A népnek először 1956 októ­berében nyílt alkalma megmu­tatni, hogy mit érez Sztálin iránt, amikor a Városligetben álló óriási méretű szobrát le­­döntötték, kalapáccsal szét­verték. A forradalom “nyo­mait” Kádárék azóta is szorgo­san tüntetik el, de a Sztalin­­szobrot nem próbálták vissza­állítani; Kruscsev egyszerűen megtiltotta. De azért Sztálinnál nem olyan könnyű elbánni. A kila­­koltatási végzést a moszkvai pártkongresszus jóváhagyta, de Kruscsevnek még keményen meg kell küzdenie elődje ár­nyékával. Ez az árnyék ott van mindenütt a vasfüggöny mö­gött; Moszkvában, Kievben, Budapesten, vagy Prágában. De főleg ott van Pekingben és a kis Albánia fővárosában, Ti­ranában, ahol Enver Hodzsa, ez a senki a kommunisták so­rában állt ki a holt diktátor mellett. Peking egy pillanatig sem titkolja, hogy Kínának az a fajta kommunizmus tetszik, amelyiket Sztálin tanított és tukmált a mukkanni sem merő népek nyakára. A szakadás tehát nyílt a nagy kommunista táborban, ezt már nem is próbálják ta­kargatni : Tiranából visszafe­leselnek Kruscsevnek és ezt a feleselést Pekingben közzéte­szik. Kruscsev elsütötte az 50 megatomos bombát, részben azzal a céllal, hogy ijesztgesse a Nyugatot, de másrészt belül a saját erejét próbálja fitogtat­ni. Sztálin kilakoltatása a kom­munista világ berkeiben leg­alább akkorát dördült, mint maga az 50 megatonos bomba. A játéknak még közelről sincs vége, Kruscsevnek sikerült le­­teritenie holt ellenfelét és haj­dani eszményképét, de a min­denfelé lappangó, meghúzó­dott erőkkel még ezután követ­kezik a nagy tülekedés. A szalinizmus a föld alá kényszerül, mostantól kezdve irtó hadjárat indul ellene, amig kifüstölik az összes patkány­lyukakat. De vájjon képes “Szép arány!” A nemrég elhunyt Rózsahegyi Kálmánról, a nagy színészről mesélik, hogy amikor egyik nagyhangú politikust hozták előtte szóba, valaki az illetőt igy jellemezte: “Annak minden má­sodik szava hazugság.” Rózsa­hegyi erre a pipával a szájában csak úgy mellékesen megjegyez­te: — Mit akartok, a mai világ­ban ez nagyon szép arány l lesz-e erre Kruscsev? Szerintünk a kommunizmus eresztékei most reccsentek meg igazában, a “testvérharc” el­végzi talán azt, amire a Nyugat képtelen volt. Az elvtársak egymás nyakának ugranak, életre-halálra. Nagy harc kö­vetkezik, ha ennek különféle szakaszait a sötétben vívják is, láthatatlanul és hallhatatlanul. Ázsia kommunistáival lesz elsősorban baj; vájjon Moszkva, vagy Peking paran­csát hajtják-e végre? Nekik Peking mindenféleképpen kö­zelebb van és aligha tagad­ják; a sztálinizmus eszközeit, a tömeggyilkolást jobban is sze­retik, mert a szakadatlan ha­lálfélelemben élő népeket köny­­nyebb kormányozni. Nem azt mondjuk, hogy Moszkva és Pe­king között már holnap elfajul a küzdelem vad dulakodássá. Egyelőre Pekingnek szüksége van a szovjet gazdasági segít­ségre és a katonai támogatás­ra. De Maoékkal baj van. Nem mosolyognak. A hires kínai mo­soly eltűnt, a pekingi küldött­ség hazarepült Moszkvából, miután Chou En-lai megmon­dogatta a magáét Kruscsevnek. Kruscsev eldobta a nagy kö­vet. Újra kell Írni a kommunis­ta történelmet. Ki tudja, há­nyadszor? Sztálin kiköltözik a Kremlből és Valószínűleg az üvegkoporsóból is és néhány elvtárs nyíltan megbánja bű­neit, mint Vorosilov. De aztán? Mi lesz azután? Kruscsev nyilván nem hübe­­le Balázs módjára ment bele ebbe a nagy játékba. Hanem számítással, előre megfontol­tan. De azért őt is érheti bal­eset, miközben ropognak a kommunista világ tartó ge­rendái. S egy nap őt is utoléri majd a gonosztevők végzete. Isten malmai lassan, de bizto­san Őrölnek! Szépen sikerült a Magyar Intézet javára rendezett bankett , Az “1000 dollárosok Klubja” két tagjának díszes emléklapot nyújtott át az Intézet nevében Prof. Molnár Ágoston. Az Am. Magyar Református Egyesületnek szélét Rev. Leslie J. Carey, N.J. kerületi szervező, a Wm. Penn-nek szélét Körmendy Jézsef és Radványi Ferenc igazgatók vették át. New Brunswickon az Atléta Klub hatalmas díszterme telje­sen megtelt múlt vasárnap vendégekkel, a sűrűn terített asztaloknál minden hely el volt foglalva azon a gyönyörűen megrendezett és igazán szépen sikerült banketten, amely a New Brunswick-i magyarság ajándéka volt az Amerikai Ma­gyar Intézetnek. A Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Intézet anyagi támo­gatására felsorakozó sokszáz magánszemély és intézmény között most már ott van a brunswicki magyarság neve is: a bankett tiszta hasznát átad­ták az Intézetnek. Puskás Béla, az Atléta Klub alelnöke és a bankett-bizott­ság elnöke üdvözölte a vendé­geket. Ft. Máriaföldi Lukács asztali áldása után nagyon fi­nom csirkevacsorát szolgáltak fel az asszonyok, amiért min­den dicséretet és köszönetét megérdemelnek. Takács József városi ügyész, az Intézet igaz­gatósági tagja volt az áldomás­mester, aki szép magyar és an­gol-nyelvű beszéddel nyitotta meg a szónokok sorát. A város polgármestere nevében Hor­váth Lukács városi tanácsos be­szélt, majd Molnár Ágoston, az Intézet elnöke mondott rövid beszédet, megköszönve a ma­gyarság áldozatos támogatását, amit ezzel a bankettel is tető­zött most. A mikrofonhoz szólí­totta Rev. Leslie J. Carey-t, az Amerikai Magyar Református Egyesület New Jersey-i kerü­leti szervezőjét, valamint Rad­ványi Ferencet és Körmöndy Józsefet, a William Penn egye­sület igái, atóit, akiknek át­nyújtotta ívéi. országos egylet számára kiállított díszes emlék­lapot annak köszöneté fejében, hogy ezek az intézmények évente több mint 1,000 dollár adománnyal járulnak hozzá az Intézet munkájának viteléhez. Úgy Rev. Carey, mint Radványi és Körmöndy igazgatók vála­szul azt mondották, hogy a szép és célszerű magyar mun­kára, amit az Intézet végez, egyesületük örömmel és ma­gyar szívvel adakozik és to­vábbra is támogatni fogják azt. Dr. David D. Denker, a Rut­gers Egyetem elnökének, Dr. Mason Grossnak képviseleté­ben tartott igen értelmes beszé­det, majd Nt. Dr. Kosa András talpraesett magyarnyelvű be­széde következett. Az est tulaj-, donképeni főszónoka Dohános István festőművész, az Intézet alelnöke volt, aki közvetlen, szivbőljövő szavakkal ecsetelte Postai csomag­­dijak emelése J. Edward Day főpostamester nyilvánosságra hozta, hogy kb. 6%-al kívánja felemelni a pos­tai csomagdijakat és újból fog­ják megállapítani a postacsoma­gok megengedett méretét és sú­lyát. Azt is kérte az Interstate Commerce Commisiontól, hogy az árjegyzék-nyomtatványok kézbesítési diját mintegy 14 szá­zalékkal felemelhesse. A kongresszus erre már sza­bad kezet adott Daynek, úgy­szintén esetleg a special delivery levelek és utánvétes csomagok dijának emelésére, de a levél­postai és légi postai dijak emelé­sét nem tárgyalja 1962 előtt. Gondolatban... Gondolatban éjszakákon El-elszállok messze, Hogy a leiken a falumat Fájón felkeresse, ügy szállók, mint csókos galamb, Hófehér alázat, Átrepülök, átkóválygok Minden kunyhót, házat . . . Szeretnék egy óriási Fehér galam b lenni Falumat és minden falut Szárnyam alá venni. Tavaszi napsugárig jól Betakarni népet, Szelet fogó, havat váró Szent magyar vidéket . . . SÉRTŐ KÁLMÁN annak a munkának a fontossá­gát, amit a Magyar Intézet vé­gez és ami minden jóérzésü ma­gyarnak méltó a támogatására. Nem beszélt hosszan, de szavai oly melegek, emberiek voltak, egész beszédmodora oly meg­nyerő volt, hogy valósággal magával ragadta a közönséget s beszéde végén szinte “vissza­tapsolták” őt a mikrofonhoz. Magyarul is beszélt, röviden, de annál talpraesettebben: “New Brunswickon, a Rutgers Egyetemen mi magyarok ki­gyűjtöttünk egy lámpát, mely­­(Folyt, a 6-ik oldalon) KEDDEN, NOVEMBER 7-ÉN VÁLASZTÁS New Jersey állam népe, — mint sok más amerikai államé is — ezidén uj kormányzót választ. A törvény csak két egymás­utáni terminust enged meg nálunk a kormányzónak s mert Meyner kormányzó kitöltött két terminust, New Jerseyben uj kormány­zót választunk. Ki lesz az uj kormányzó, ki lesz a győztes: a de­mokrata párt jelöltje, Richard J. Hughes, vagy a republikánus páírt jelöltje, James P. Mitchell, nehéz lenne előre megmondani. A meglehetősen harcias mederbe (és modorba) terelődött kam­pány során azonban a szavazópolgárokban már kialakult egy bi­zonyos vélemény mindkét főjelölt felől -r- mert van más kis-párti jelölt is ezen a kettőn kívül! — s a szavazók legtöbbje már félig­­rneddig elhatározta, hogy melyikre fog szavazni. A hátralevő pár nap fejleményei adhatnak még pár száz, vagy párezer szavazatot egyik, vagy másik jelöltnek s ezért is fontos, hogy vezércikkez­zünk a “politikáiról” . . . Amerikában minden fajtának, minden nemzetiségnek meg van a maga sajtója. Ezeknek a sajtó-orgánumoknak a szerepe és' feladata, különösen ilyenkor, választások előtt, csak egyféle lehet: a maga olvasótáborának, népének az érdekeit szem előtt tartva véleményt formálni, esetleg tanácsot adni: kire.szavazzunk. Köz­ségi választásoknál, megyei tisztviselők és állami képviselők vá­lasztásánál egy-egy csoportnak a szempontjából fontos a pártok szerinti elkülönülés, a pártok jelöltjei mögé felsorakozás. A kor­mányzó személyének és az Egyesülüt Államok elnöke személyé­nek kiválasztásánál azonban sokkal fontosabb szempont szá­munkra az, hogy ki az a személy, mint az, hogy melyik pártnak a jelöltje! A néger egészen biztosan négerre szavazna, ha néger elnökjelölt, vagy kodmányzéjelölt volna. Hogy azonban minden magyar, mondjuk: egy magyarszármazásu kormányzó jelöltre szavazna-e, ha lenne .ilyen, azt már nem mernénk egészen biztos­ra mondani . . . Nagyon őszintén és becsületesen tehát csak azt mondhatjuk: szavazzon minden magyarszármazásu polgár arra a kormányzó­jelöltre, amelyiket jobbnak, hogy úgy mondjuk: a mi speciális ma­gyar szempontunkból nézve nekünk megfelelőnek tart! Mert van és kell legyen ilyen szempont! Ha nem lenne, fölösleges volna min­den csoportosulás . . . kár lenne egyetlen szót is vesztegetni azért, hogy: magyarok, tartsunk össze! New Jerseyben 100,000-re tehe­tő a magyarság száma. Lehet, hogy még ennél is több. Ha ez a magyarság összetartana, összefogna, még képviselőket, szenáto­rokat is be tudnánk vinni az állami törvényhozásba ... Ez azon­ban csak egy álom, jól tudjuk . . . Egyelőre az a helyzet, hogy pártok szerinti elkülönülésünk nagyobb súllyal bir, sajnos, egye­sek szemében, mint az, hogy a magyar tartson össze, álljon össze, fogjon össze s cselekedjen egy akarattal, egyöntetűen, egy irány­ba törekvőén . . . Kedden választás van, évi főválasztás és kormányzóválasz­tás. Aki polgár, aki be van jegyezve a választói listába, menjen el szavazni, ne hagyja parlagon szavazatát, szóljon bele az állam ügyébe most, amikor annak ideje van! Egy napon azután, ki tudja, összeállunk mi magyarok s ren­dezünk egy nagy politikai kongresszust, ahol pártállásra tekintet nélkül összejövünk s megbeszéljük a magunk dolgát, terveit . . . S ha kormányzó-jelöltet nem is, de kiállítunk egy állami szená­tor- vagy képviselő-jelöltet, a magunkét, aki minket itt New Jer­seyben, Trentonbán, a törvényhozás házában képvisel ... Szép álom, ugy-e, magyarok! Szép álom, ... de van állam Amerikában, ahol már régen megvalósult! Nem is egy! MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? AZ ATLÉTA KLUB novem­ber 4-én, szombaton este tartja szokásos évi Anniversary Din­ner bankettjét és táncmulatsá­gát az uj HAAC székház meg­nyitásának 3-ik évfordulója alkalmából. A vezetőség kéri a helyi és környékbeli magyarsá­got, pártfogolják a klubot az­zal, hogy erre az évi nagy ta­lálkozó-estre eljönnek. KOCSIS JÁNOSNÉ South River-i lakos a múlt szomba­ton, október 28-án ünnepelte 86-ik születésnapját. Isten él­tesse még sokáig Kocsis nénit! SÁGI PÁLNÉ, 26 Loraine St.-i lakos szombaton, okt. 28- án, 76 éves korában a St. Peter kórházban meghalt. Gyászol­ják: két fia, Károly és Zoltán, leánya férj. Mrs. Rosa Kend-ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. zulak (Bound Brook), 5 unoká­ja, 6 dédunokája és más rokon­sága. Kedden temették Gowen­­től, a Szt. László r. k. templom­ban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. MARICH ERNŐ és neje, Ro­binson St.-i lakosok a napok­ban ünnepük boldog házassá­guk 24-ik évfordulóját. ÖZV. KOZÁK GYÖRGYNÉ október 28-án éjjel, leányának, Mrs. Susan Dudash, 495 Johns­ton Dr., watchungi otthonában meghalt. Leányánál lakott már 11 éve, azelőtt brunswicki la­kos volt. Gyászolja még négy másik leánya: Mrs. Verőn Búd­dá (Freeland, Pa.), Mrs. Eli­zabeth Chinchar és Mrs. Ber­tha Parsler (New Brunswick) és Mrs. Mary Petruska (Allen­town, Pa.); két fia: István (Kanada) és János (Keasbey), összesen 26 unokája, 20 déd­unokája és más rokonsága. Szerdán temették New Bruns­wickról, a Gowen temetkezési intézetből, a Szt. József g. k. templomban megtartott gyász­misével a St. Peter temetőben. RUPPERT KLARA ERZSÉ­BETET, Lawrence (Lőrincz) József és neje, School House Lane, East Brunswick-i lakosok leányát eljegyezte Simon Jó­zsef. Az esküvőt májusra ter­vezik. DEÁK LAJOS Livingston Ave.-i lakos október 25-én ün­nepelte születésnapját. MAGYAR^ hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 BODNÁR JÓZSEF NÉ, 1 Franklin St., South River-i la­kos leányát, Elizabeth Lor­­raine-Anne-t az ottani St. Ma­ry’s r. k. templomban oltárhoz vezette John Earl Smith, Mr. és Mrms. Roy E. Smith, 375 State St., Perth Amboy-i lako­sok fia. BENEDIK ZSIGMOND, a Benedik Oil Co. tulajdonosa lett az Ohav Emeth Kongregá­ció “Man of the Year” kitünte­tettje, aki az elmúlt 20 eszten­dőn át úgy a hitközséget, mint minden jótékonysági intéz­ményt ebben a városban lelke­sen és önzetlenül támogatott. November 12-én este, a Rt. 1, North Brunswick-i Greenbrier nagytermében rendezendő ban­ketten fogják a megtisztelő ki­tüntetést átadni Mr. Benedik­­nek, aki lapunkban is hosszú éveken át hűségesen hirdetett s ezzel New Brunswick ma­gyarságának helyi lapját támo­gatta. Igaz nagyrabecsüléssel köszöntjük Mr. Benedik Zsig­­mondot, a “Man of the Year Award” kitüntetettjét! A POLGÁROSODÁSI tanfo­lyam jövő hétfő esti vendégszó­noka Robert H. Jamison, Mid­dlesex megyei sheriff lesz. A tanfolyam-óra este 7-kor kez­dődik, Mr. Jamison fél 8-kor érkezik oda. RÁCZ M. IRMA, 72 Louis St.-i lakost, aki az 1956. évi magyar szabadságharc mene­kültje, a múlt szombaton, októ­ber 28-án délután a Szt. László r. k. templomban oltárhoz ve­zette Farczádi S. Zoltán, aki a háború után érkezett, mint me­nekült Amerikába. A templo­mi esküvő után este a Polgár teremben volt hangulatos la­kodalom. VILLANYSZERELÉSI munkák szak­­szerű elvégzését vállalom. Tele­­fonhivásra házhoz megyek. Borbás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. Magyarok a francia Idegen Légióban A Magyar Ifjúság cimü ma­gyarországi kommunista újság hosszabb cikkben ismerteti a francia idegenlégióban szolgáló magyarok helyzetét. A lap sze­rint: “A légió tizenhárom ezredé­ben és a kisegítő alakulatokban megközelitően 27,000 ember szolgál, köztük jelenleg több mint 8,000 — 34 százalék! — magyar . . . 1945-től 1961 nya­ráig az Idegenlégió szolgálatá­ban 18,000 magyar katona esett el” — állítja a Magyar Ifjúság. (Itt azonban már erősen “kilóg a lóláb” a cikkből s érezhető a vörös propaganda, mert — mint tudvalevő — az Idegen Légió katonái kemény harcot vívtak a vörösek ellen Indo-Kinában és az egész u. n. Hátsó-Indiáiban. —Szerk.) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi épitmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefoni CHarter 7*8484.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents