Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-12 / 41. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH - BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VÜiTlii ÉVFOLYAM — NO. 41. szám the OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY. - 1961. OKTÓBER 12 Kruscsev étvágya nem csillapul. Borotvaélen tán­col a béke. Igaz, hogy még béke, mert ezt az állapotot az embe­rek igy hívják. Nem hull az a­­tombomba, legaláb is nem a mi fejünkre, tehát béke van. Ez még Klausewitz szerint sem há­ború. És mégis az. A Szovjetunió újból előnyo­mul, újból teret hódit. Kruscsev rakétát csörtet, atombombákat puffogtat a levegőben és ma már Washingtonban készek bizonyos engedményekre. Pl., a keletnémet bábkormány “majdnem tényleges tudomásul­vételére”, — de ne tévesszen meg bennünket ez a cikornyás megfogalmazás. A napok múltá­val egyszerűsödik majd. Mert Kruscsev nem enged. Néha úgy látják Washingtonban, hogy a szovjet diktátor mintha jobb hangulatban volna, de aztán ki­derül, hogy a pillanatnyi ellá­­gyulást újból felváltja a kemény követelőzés, a zsarolás. így megy ez nap-nap után, hó­napról hónapra. Nyugati oldal­ról egy kicsit mindig engednek, abban a reményben: hátha ■Moszkvában mégis felülkereke­dik “a jobb belátás.” Kruscsev őrjöng, Konyev elutasít Berlin­ben, Gromikó figyelmeztet . . . Pedig a Nyugat szerénysége egyenesen elképesztő. Ez már nem is szerénység, hanem vala­mi más. Kruscsev már eddig is rengeteg nyereséget vágott zsebre, minden tárgyalás és minden különösebb erőfeszítés nélkül. Pár hónappal ezelőtt úgy lát­szott, hogy a Nyugat erélyesen követelni fogja az önrendelkezés jogának érvényesítését a vas­függöny mögötti népeknél, első­sorban a keletnémeteknél. Erre épült volna nyugati részről a diplomáciai támadás stratégiá­ja. Hol vagyunk már ettől? Az önrendelkezési jog követelése el­marad, a Nyugat — ha nem is jelenti ki nyíltan — tudomásul veszi, hogy a vasfüggöny mö­gött Kruscsev a korlátlan ur, ebben az úgynevezett jogában őt nem háborgatja senki. Még hivatalos helyről elhangzott sza­vakkal sem. Hol van az a korszak, amikor még arról volt szó, hogy a “kom­munistákat visszaüzik . . .”? Rég volt. Már csak kevesen em­lékszünk rá és rosszaié pillan­tásokat kapunk, ha másokat is emlékeztetünk. És ez Kruscsev óriási nyeresége, amit teljesen ingyen, bérmentve, — hogy úgy mondjuk — házhozszállitva ka­pott. A magyar forradalmat, a történelem talán legnagysze­rűbb tényét, valljuk be férfia­sán, elég gyorsan elfelejtette a szabad világ. Ezt a számvetést megtehetjük most, a forradalom ötödik évfordulóján. magyara hírnök Könyvesboltja és központi irodánk Hétfő kivételével minden Hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhivásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 Vannak szivmelegitő példák, persze, az ellenkezőjére is. Ször­nyű volna, ha nem volnának. A világ egyik leghíresebb lapja, a Neue Züricher Zeitung első ol­dalán fordul felhívással a né­pekhez, hogy gyűjtsenek aláírá­sokat, szabadságot, önrendelke­zést követelve a magyar nemzet­nek . . . Hasonló esetre aligha volt példa ennek a lapnak a tör­ténetében. Európában nem felejtik olyan könnyen a magyar forradalmat, mert elsősorban az öreg földrész testébe nyilait bele akkor a fáj­dalom. Másrészt a kis népek ér­zik át igazán ezt a nagy törté­nelmi tettet. A kis nép szívve­rése egészen más, mint a nagy népeké. A nagyhatalmak kockajátéka nálunk nélkül megy végbe s örü­lünk, ha néha egy-egy jó szót kapunk, puszta udvariasságból. Mi, amerikai magyarok, ne szűnjünk meg küzdeni. Kevés módunk van rá, de végezzük el azt, amit lehet. Főleg nem szét­húzva, torzsalkodva, sokszor egymás ellen. Ne egymást mar­cangoljuk végre, hanem lássuk meg az igazi ellenséget. így ünnepeljük meg 1956 ok­tóber 23-ikát. Uj kémfőnök Kennedy elnök leváltotta az amerikai kémelháritó, a CIA főnökét, Allen W. Dullest és a helyére John A. McCone-t ne­vezte ki. McCone ismert ke­ménységéről, mely már eddigi beosztásában is sok vereséget okozott a kommunistáknak. Most a sikertelen kubai invá­­ziós kísérlet után Kennedy ve­le akarja az amerikai kémszol­gálat ütőerejét és megbízható­ságát visszaszerezni a vörösök­kel szemben. Nagy Imre félelem nélkül ment az akasztófa alá... A Nagy Imre-per részleteit sokáig teljes homály fedte. Még az sem volt bizonyos, hol tartották a tárgyalást, mikor s milyen körülmények között. De a kommunista vérbirák sem tudtak lakatot tenni szájukra és bizalmas közléseik nyomán Budapesten ma már elég széles körben ismeretesekké váltak a per részletei is. Erről kaptunk kerülő utón ismertetést, amit itt adunk: A per kiemelkedő hősi alak­ja maga Nagy Imre volt, aki utolsó pillanatig félelem nél­kül, igazságának teljes tudatá­ban képviselte a forradalom alatti magatartását. Magát a nép törvényes miniszterelnöké­nek tartotta, kormányát a ma­gyar nép törvényes kormányá­nak. Ragyogó logikával és éles szarkazmussal a vádlottak padjára ültette a bírókon ke­resztül az egész Kádár-féle gyarmati rendszert. Kádárt ki­fejezetten a forradalom áruló­jának bélyegezte. Tanaiból és elveiből semmit sem vont visz­­sza. Egy pillanatig sem muta­tott semmi félelmet a halállal szemben, az akasztófa alá úgy ment, mintha csak sétálni men­ne. A kivégzők megdöbbenten látták, hogy az utolsó pillanat­ban is nagy lelki nyugalommal állt, szemrebbenés nélkül. Ide­gesség, félelem csak a bírák és az őrök arcán volt látható. Ugyanúgy, kemény katona­ként halt meg Maiéter Pál had­ügyminiszter, valamint Gimes Miklós és Szilágyi József is. Nekik sorban végig kellett néz­ni az előttük levők akasztását. Nagy Imre nagy lelki nyugal­ma mindnyájukra átragadt. Hamisítás volt különben a kormányzat jelentése, hogy a per vádlottai közül valaki is visszavont volna valamit és megbánást mutatott volna. A bidáktól kiszivárgott hírek sze­rint minden egyes vádlott büsz­keséggel vállalta forradalmi szereplését, magatartását és nem sajnálkozással. Az ítéle­ten nem lehetett változtatni, azt Moszkvából készen kapták. Nagy Imrén és Maiéter Pálon kívül még két párttagot kellett halálraitélni, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a ked­vét minden kommunistának attól, hogy Moszkva ellen lá­zadjon. A bírák ezt a két ta­got “szabadon” választhatták ki a vádlottak közül. így esett a választás Gimesre és Szilá­gyira azon az alapon, hogy ők még november 4-ike után is el­lenállást szerveztek a szovjet megszállással szemben. “Semleges lelki­ismeretük” Keating New York-i repub­likánus szenátor nyilatkozatá­ban intette a “semleges” nem­zeteket, hogy jóllehet semle­gességük azt jelenti, hogy nem csatlakoznak egy nagyha­talom külpolitikájához sem, de nem jelentheti azt, hogy fele­lőtlenül viselkH jenek, magu­kat a világ ielkiismeretének nevezzék és amikor szeptem­ber elsején a Szovjetunió ujra­­kezdte atombomba - robbantá­sait, lelkiismeretüket a belgrá­di csúcskonferenciájukon egy­szerűen elhallgattassák. Argentina ellen Floridába érkezett Fidel Castro volt diplomatája, Vita­­lio de la Torre. A menedékjog megkapása után kijelentette, hogy Fidel Castro Moszkva utasítására meg akarja dönteni az argentínai kormányt. Torre fontos bizonyító iratokat adott át az amerikai hatóságoknak az argentínai eseményekre vo­natkozólag. Magyar katolikus pap gyilkosság áldozata lett Amerikai lapok közlése sze­rint Gyarmathy János, 72 éves katolikus plébános holttestét a rendőrség az autója csomag­tartójában találta Colorado­­ban, Walden közelében. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy a halált erőszakos folytogatás okozta. A meggyilkolt lelkész Ma­gyarország szülöttje volt, hosszú ideig a kongoi katoli­kus misszió szolgálatában ál­lott, majd később a St. Louis-i Szt. István magyar egyházköz­ség plébánosa lett, ahol két év­tizeden át működött. Öt éve Co­lorado Springs-ben élt nyuga­lomban. Botrány Moszk­vában A szovjet autóeladók nagy bajba kerültek. Kiderült, hogy az évente legyártásra kerülő 150,000 orosz személyautót megvesztegetés alapján “ad­ták el” az elmúlt esztendőben. Egyesek évek óta várakoznak a listákon, mások pedig ajándé­kokkal megvesztegették az el­adókat és igy jutottak autóhoz. A személyautók ára majdnem megfizethetetlen, csak a nagy­­keresetű vezető emberek és a párt által futtatott szakembe­rek jöhetnek számításba az au­tók megvételénél. Októberi emlékün­nepély N. Y.-ban A magyar szabadságharc 5-ik évfordulója alkalmából New York magyarsága október 22-én este 7 órai kezdettel ha­talmas emlékünnepélyt rendez a Hunter College dísztermében (68-ik utca és Park Ave. sar­kán). Utána tüntetés lesz a Szovjet delegáció épülete előtt. A Legíőbb Bíróság és a Kommunista Párt Az amerikai legfőbb bíróság minden év októberében kezdi meg rendes ülésszakát, amely a következő év közepe táján zá­ródik be. Az elmúlt ülésszak a legtöbb periratot tárgyalta le a bíróság történelmében: 253 ügyben mondott ki végleges döntést és sok más ügyben köz­bevető határozatot. A döntések között sok izgalmas is akadt: a kommunizmus, v a llásoktatás, cenzúra, közerkölcsök, bűnvádi eljárás és faji megkülömböz­­tetés kérdéseiben. Húsz évvel ezelőtt a Kong­resszus törvénybe iktatta az u. n. Smith Act-ot, amely bűn­tettnek minősítette az olyan párthoz való csatlakozást, mely az amerikai államforma erő­szakos megdöntésére buzdít; 1950-ben pedig az u. n. “In­ternal Security Act” lépett élet­be, amely kimondotta, hogy minden olyan szervezet, ame­lyet az igazságügyminiszter előzőleg “lényegében külföld­ről irányított, cselekvő-kom­munista szervezetnek” bélyeg­zett meg, köteles magát Wash­ingtonban bejegyeztetni, jöve­delmi forrásait, nyomdahelyi­ségének és tisztviselőinek címét bejelenteni. Az e két törvény ellen indí­tott perekben a legfőbb bíró­ság az elmúlt ülésszakban dön­tött. A határozat nagyjelentő­ségű, jóllehet a kommunista párt Amerikában tartózkodó tagjainak száma igen alacsony. Ezek szerint a legfőbb bíróság öt szavazattal négy ellenében megerősítette mindkét törvény alkotmányosságát. A panaszo­sok azzal érveltek, hogy az Al­kotmány és különösen annak első módosítása, biztosítja a teljes gyülekezési és szólás­­szabadságot. A bíróság azon­ban Jackson főbíró elméletére támaszkodott, mely szerint az az első módosítás (First Amendment) sem kötelezi az MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A ZILAHY SÁNDOR szín­társulata által október 15-én, vasárnap este az Atléta Klub dísztermében tartandó “Túl a Nagy Krivánon” szinelőadásra a jegyek mindenütt gyorsan fogynak. Aki számozott helyet óhajt, jó lesz, ha siet a jegy megvételével; vasárnap délig vásárolhatják a jegyek elővé­teli áron. A POLGÁROSODÁSI tan­folyam következő óráján, októ­ber 16-án, hétfőn este Mrs. Paul Ewing, a városi adóhiva­tal főnöke lesz a vendégszónok az Atléta Klubban. RÉV. KÓSA ERNŐT, Nt. Kosa András és neje fiát, — aki mint tábori lelkész, kapitányi rang­ban teljesít szolgálatot az Egyesült Államok hadseregé­ben Fort Eustis, Va.-ban — fe­lesége egy egészséges szép le­ánygyermekkel a j á n d ékozta meg. Két szép fiúgyermekük már van s az újszülött Nt. Kó-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefoni CHarter 7-8484. sa Andráséknak immár a hato­dik unokája; Nt. Bertalan Im­re és nejének, Rév. Kósáék le­ányának szintén van már há­rom szép gyermekük. IFJ. SIMON ÁDÁM a volt Verhovay, most már William Penn egylet szolgálatában el­­tölött munkásságának 25-ik ju­biláns évfordulója alkalmából szép megtiszteltetésben és ün­neplésben részesült a múlt va­sárnap Brunswickon megtar­tott Wm. Penn gyémánt jubile­umi banketten. Ádám, aki most 40 éves, már 15 éves korában az akkori Verhovay 52-es osz­tálynál mint sport és szórako­zási vezető kezdett dolgozni, később tagszerző lett, . majd 1946-ban o s z t á 1 yügykezelő, 1955-óta teljesidejü helybeli intéző, 1960 júniusa óta pedig az egylet kerületi szervezője. A 2 Rákóczi és 2 Verhovay osz­tályból összetett fióknak New Brunswickon ma több mint 3400 tagja van. (Ezek között e ELADÓ kétcsaládos ház, szép kert­tel és garázzsal az 5-ik kerületben. A címet e lap kiadóhivatala adja meg: CH. 9-3791. lap szerkesztője csekély hétnek számit, 7 különböző régi köt­vénnyel!) Ádám 1947-ben és 1951-ben mint delegátus vett részt az egylet konvencióján. A nagy Simon-család minden tagja beletartozik a Wm. Penn egyletbe; számuk közel 100-ra tehető. IFJ. SIMON ÁDÁM A jubiláris banketten üdvö­zölték az osztály azon öreg tagjait, akik már 50 vagy több éve tagjai az egyesületnek. Ezek közül a következők vol­tak jelen a banketten: Özv. Puskás Sándorhé, Kormány István, Stenger Alajosné, Sági Istvánná, Pintér János, Pakay Antal, Kocsis Erzsébet, Doktor József, Szuligán Péterné, Szabó István, Smol Jánosné, Kuglics Pál és Knolmayer József. Kör­­mendy József igazgató emlék­jelvényt tűzött a megjelent fen­ti öreg tagok mellére, a távol­maradottaknak pedig ugyan­ilyent juttatott el. szokásos évi Anniversary Din­ner bankettjét és táncmulatsá­gát az uj HAAC székház meg­nyitásának 3-ik évfordulója alkalmából. A vezetőség kéri a helyi és környékbeli magyarsá­got, pártfogolják a klubot az­zal, hogy erre az évi nagy ta­lálkozó-estre eljönnek. A MAGYAR Női Demokrata Kör jövő szerdán, október 18- án este tartja havi rendes gyű­lését a Somerset utcai reformá­tus templom alatti teremben. A novemberi választásokkal kap­csolatos fontos tárgyak kerül­nek megbeszélésre, amiért is a tagság minél na,gyobb számban való megjelenését )céri a veze­tőség. , AZ ATLÉTA KLUB novem­ber 4-én, szombaton este tartja VILLANYSZERELÉSI munkák szak­szerű elvégzését vállalom. Tele­fonhívásra házhoz megyek. Borbás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. A SOMERSET Utcai Magyar Református Egyház Nőegylete október 22-én, vasárnap este fényes bankett keretében ün­nepli 35 éves jubileumát a templom alatti teremben. A Nőegyletnek 1944-óta Özv. Bartha Jánosné az elnöke. A bankettre jegyek kaphatók a Nőegylet tagjainál és a paróki­án. HORVÁTH ERNŐ, a Fifth Ave. Taylor Shop tulajdonosa és neje, milltowni lakosok ok­tóber 15-én ünnepük házassá­guk 20-ik évfordulóját. Fivére, (Folyt, a 3-ik oldalon) ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. épitését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. Egyesült Államokat arra, hogy öngyilkosságot kövessen el: hogy az egyéni szabadság ne­vében sem követelhető az, hogy külföldről irányított összees­küvést eltűrjön, amelynek cél­ja, hogy az amerikai kormányt megdöntse és idegen hatalom­mal helyettesítse. Ugyanakkor azonban a bí­róság gondosan meghatározta a törvények határait. Az 1942- iki Smith Act-ra vonatkozóan kimondotta, hogy a kommunis­ta pártban való tagság maga nem bűntett, de felforgató te­vékenységben való részvétel igen. Különbséget kell tehát tenni aktiv tagság és elméleti vagy passzív tagság között. Az 1950-iki törvényt illetően pedig úgy határozott, hogy a kom­munista párt köteles ugyan be­jegyeztetni magát, de nyomdá­ját, a rádiót, a televíziót, a pos­tát szabadon használhatja és normális politikai tevékenysé­get folytathat, sőt adományo­kat is elfogadhat. A panaszosok azzal is érvel­tek, hogy a két törvény az Al­kotmány ötödik Módosításába is ütközik, mert nem követel­hető senkitől sem, hogy maga ellen olyasmit valljon, amiért bűnvádi eljárást indíthatnak ellene. Szerintük azok, akik a második törvény értelmében bejegyeztetnék magukat, fel­fednék tagságukat, ami pedig az első törvény alapján bűnvá­di eljárásnak tenné ki őket. A legfőbb bíróság úgy határo­zott, hogy elvont kérdésekben nem dönt, hanem csak a beje­gyeztetés megtörténte után foglalkozhat az eléje kerülő esetekkel. MEGÉRTE? Az Egyesült Államokban megtelepedett u g ynevezett “DP” bevándoroltak, akik­nek idehozatala a kormány­nak, jobban mondva az ame­rikai adófizetőknek, mint­egy húszmillió dollárjába ke­rült, jövedelmi adóba eddi­­gelé ennek az összegnek már kb. huszonötszörösét fizet­ték vissza. Az 56-os magyar szabadságharc menekültjei­nek kihozatala és egy ideig a Camp Khmerben, vala­mint egy brooklyni szállodá­ban történt ellátása költsé­geit is adójukkal már vissza­fizették magyarjaink. A dolgok “pénzügyi ré­sze” tehát igy már el lenne intézve. Marad még az er­kölcsi oldal, de ezt ki-ki egyenként maga kell elintézze Samu Bácsival, il­letve eldöntse lelkiisme­rete szerint: tartozik-e hálá­val ennek a nagyszivü hazá­­n a k ? Hazaszeretetünkkel, ehhez az országhoz ragasz­kodásunkkal, polgári köte­lességeink becsületes telje­sítésével, az ország és a nemzet zászlajának, hagyo­mányainak őszinte tisztelet­ben tartásával fejezhetjük ki érzéseinket leghívebben. vtüDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon a következő heti számban és közleményeket már csak is elfogadunk.

Next

/
Thumbnails
Contents