Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)
1960-09-29 / 39. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH - BEOLVADT LAP ^maguüi’BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 39. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1960. SZEPTEMBER 29 Hruscsov sokat markolt és keveset fogott, abban a drámában, amelynek a címe ez lehetne: “üvegpalota a Nagy Vizek partján.” Az első felvonás végétért, a taps szórványos. Nem a darab bukott meg, csak ez az ember, aki főszereplőnek képzelte magát, de kiderült, hogy nincs a nagy játékhfoz elég tehetsége. Hruscsov nem tudta maga' mellé sorakoztatni még a New Yorkban megjelent diktátorok jórészét sem. Az ENSz-ben elmondott beszéde során legalább egy óra hosszáig udvarolt az uj afrikai országoknak, de ezek kifejezetten a szovjet javaslat ellen foglaltak állást. Az ázsiai népek részéről a nagytekintélyű Nehru szamárságnak tartja Hruscsov elképzeléseit, — még ha finomabban fejezi is ki a véleményét. Az arab világ részéről még Nasser sem mozog szvjet járszalagon. Kiderült, hogy szakállas barátjában, Castroban sem bizhatik a szovjet diktátor. Castro tapsol Hruscsovnak, de megesik, hogy ellene szavaz, mint történt mindjárt a legelején, amikor a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott az ENSz főtitkárának és kongói politikájának. A vörös lakájok persze gondolkodás nélkül szajkózzák vezérük elgondolását — az egyik főlakáj Kádár János — ezekben aztán maradéktalanul megbizhatik Hruscsov. De ez nem elég. Hruscsov azt hitte, hogy már az első felvonás során fenekestől f elf ordíthatja a világszervezetet, az ENSz-t áttelepítheti Moszkvába, ahol már a szovjet harckocsik is segítenének az érvelésben. New Yorkot nem szereti Hruscsov, mert itt az utcán is birkóznia kell, nem kellemes emberekkel, akik nem államférfinak, hanem egyszerűen tömeggyilkosnak titulálják. Az első felvonást követi a többi, a darab végét még nem lehet látni. A cselekmény színhelye a hires üvegpalota, a new yorki Harlem, a világváros utcája és a glencovi kastély, amelynek kavicsos bejáratánál mint a shakespearei drámák őrültje futkos fel s alá, magyarázva s gesztikulálva. Néha kiáll az erkélyre ez a pojáca Romeo, akinek a handabahdázásától nem remeg a világ. Hruscsov elszürkül New Yorkban. A diktátor addig félelmetes, ameddig a Kreml sötét falai közt ül, de mihelyt földközelbe merészkedik, elkoptatják a hétköznapok. Unalmassá válik. Ennél nagyobb tragédia aligha érheti Hruscsovot. Az ENSz körüli birkózás még távolról sem ért véget, az algériai kérdés keserves teherpróba lesz a Nyugatnak, de alapjaiban nem rázza meg a világ első intézményét. A magyar ügy tárgyalása viszont Hruscsovnak és lakájainak lesz kellemetlen, még pedig nagyon. Nem szabad azt remélni, hogy a magyar ügy egy jottányit is előre mozdul. Újra csak a fegyver a nyugati világ kezében, a legnagyobb erkölcsi fegyver, amelyiket mindig elő lehet rántani és mindig elsül, megfelelő durranással. A nyugati világnak most nagy szüksége van erre a fegyverre, tehát előrántják és elsütik. Nem esik hanyatt tőle Hruscsov, de megtántorodik, sokat vészit eddigi magabiztosságából. S ha még itt lesz New York(Folyt, a 4-ik oldalon) Egy áruló a világtörvényszék előtt AZ ÁRULÁS motívumai nem változtatnak az árulás tényén, de egyet-mást megmagyaráznak a további eseményekből. Minden cselekedet döntés: választás a lehetőségek között; s minden döntés újabbakat von maga után, egész láncolatát a tetteknek. Logikájukból — vagy abból, ami annak látszik — nehéz megszabadulni. Amikor Kádár 1956 november 1-ének délutánján Ungvárra, vagy ahogyan most nevezik, Uzshorodra szökött, hogy átpártoljon a szovjet intervenció parancsnokságához, nem tudta pontosan, milyen szerep eljátszására vállalkozik. Anynyit sejtünk, hogy eleinte részint Rákosi elleni gyűlöletből, részint Tito-ista rokonszenvektől ösztökélve, de főként nagyonis érthető hatalomvágytól sarkallva támogatta a magyar forradalmi mozgalmat, hogy egy kisebbségi s ahogyan beszédeiben nevezte, “tisztességes” kommunista párt vezetésére akart vállalkozni, hogy az újjászülető Magyarországon azt a tisztet viselje, amelyet néhai Pollit Angliában, vagy Koplenig Ausztriában visel. Emlékezünk a jelenetre, amelynek során — a parlament egyik szobájában — szenvedélyesen vágta a szovjet követ szemébe, hogy ha kell, ő is fegyverrel védi meg a magyar függetlenséget a szovjet páncélosokkal szemben. Másnap délután azonban beült a szovjet követség gépkocsijába és elutazott, hogy Ungvárott szolgálatra jelentkezzék, hogy később Szolnokról bejelentse egy “forradalmi munkás - paraszt kormánynak” elnevezett klikk létét. Amikor ekként visszatért a fővárosba, fogadta a budapesti munkástanács küldötteit, tárgyalt Szigethy Attilával, a győri forradalmi tanács azóta mártírhalált halt elnökével, igyekezett kapcsolatba kerülni Nagy Imrével, megpróbálta kinyomtatni Tito kétértelmű polai beszédét s az üres parlamentből — ugyanott, ahol néhány nappal előbb a szovjet követtel vitázott — próbált híveket szerezni, mindegy, hogy kit, “burzsoa” újságírókat, mint Wesselényi Miklóst, vagy a Rákosi-csoport embereit, mint Apró Antalt, csak hívek legyenek . . . S a szovjet vezérkarnál hivatkozott a Szovjet Kommunista Párt októberi határozatára, amely “a szocialista államok közötti teljes egyenlőség” elvét deklarálta. Nem holmi jóindulatból tette, hanem mert 1956 telén még számított arra, hogy a forradalom néhány tényezőjének támogatását megnyeri. A GYILKOLÁS ezután kezdődött. Néhány hónappal később már nem volt szó 1956 “pozitív tanulságairól,” hanem csak az “ellenforradalom bűneiről” és Rákosi felelősségéről a válság kirobbanásában. Kádárnak ekkor még voltak bizonyos illúziói, “másként’ ’akart politizálni, mint elődei, s a bosszuállás korszaka után általános szabadságot és jólétet ígért. ígéreteinek egy-két foszlányában maga is hitt, igy például abban, hogy Nagy Imrét s (Folyt, a 4-ik oldalon) KÉPEK A VÖRÖS HÓHÉROK NE W YORKI FOGADTATÁSÁRÓL " ■■■ ...............................................iUUUM—i—MM— ——— Illll I I IIIIIII11— H1 IUllIIIMIIII ................. ws WKm'y- ■ “The Monster arrived” (A vörös szörnyeteg megérkezett) — jelentette be a magyar tüntetők többszáz főnyi csoportja New York utcáin, 1960 s'zeptember 19-én. A fenti 1. sz. képen az autóstüntetésre gyülekező magyarok csoportja látható, elől Ficsor István “A szörnyeteg megérkezett” feliratú kocsijával. A tüntetések során az eddig legnagyobb sikert a 2. sz. képen látható “Kruschev, ez a te helyed” feliratú autó aratta. Ezt is, mint a “MonsW’-es kocsit, a fotóriporterek serege fényképezte le s a világ minden részébe eljutottak ezek a képek. A 3. és 4. sz. képeken az ingerült tömeg látható, amint időnként munkát ad a rendőröknek. A szovjet UN delegáció Park Ave.-i palotájánál többszörös rendőrkordon őrzi a vörös cár nyugalmát (?), már amennyire nyugodt lehet valaki, akinek a nap különböző szakában sokezer torok üvölti oda, hogy “Gyilkos! Gyilkos!” (A képek Reviczky Kálmán, New York, kitűnő felvételei) SZAMONKERO TÜNTETÉS KÁDÁR ELLEN! Vasárnap, október 2-án délután New Yorkban, a 75-ik utcában (Madison és Fifth Ave. közötti részen) ahol Kádár János, a magyarországi kommunista kormány főembere tanyázik, minden eddiginél nagyobb arányú tüntetést rendez a magyarság, számonkérve tőle a Szovjetbe hurcolt 75,000 magyar szabadságharcost . . . számonkérve tőle a kivégzett magyar gyermekeket . . . számonkérve tőle a kivégzett, matirhalált halt Nagy Imre, Maiéter Pál és sok más testvérünk életét, , . . Haraszti Sándor és Losonczi Géza újságírók életét, akik annakidején vele együtt ültek a börtönben és akiket ő végeztetett ki ... és bűneit, amit a magyar nemzet ellen elkövetett. Kádár Jánosnál mélyebbre sülyedt, ocsmányosabb magyar aligha volt ezen a földön! Eladta magát a vörösöknek, Moszkvának, de úgy, hogy szolgaibb módon már aligha lehetne szolgálni egy rabtartót! Annakidején, amikor Mindszenty hercegprímást vallatták és gyalázatos módon úgynevezett “népbiró,ság” elé állították és elitélték, Kádár János volt a magyarországi kommunista párt helyettes főtitkára, Rákosi akkori egyik uszályhordozója. A magyarság elleni bűneinek sorozata már akkor kezdődött, mert Mindszenty elitélését éppúgy számonkérhetj ük tőle, mint mindazt, amit itt felsoroltunk. Számonkérjük vasárnap Kádár Jánostól ott a 75-ik utcában, New Yorkban azt is, hogy hogyan merészelt ő idejönni s az Egyesült Nemzetek fóruma előtt milyen jogon, milyen címen merészeli “képviselni” a magyar népet, ezeréves hősi történelmünk megannyi igaz magyarjának, nagyjának: Hunyadiaknak, Zrínyieknek,, Rákócziaknak Kossuthnak, Petőfinek népét? Ez a minden emberi formájából kivetkőzött, álmagyar, utolsónál is utolsóbb senki, ez a félszeg rongy alak mer a világ nemzeteinek parlamentjében felállni s azt meri mondani, hogy ő a magyar népet képviseli, ő Magyarország kiküldöttje? Magyarok, testvérek, ezt nem engedhetjük, nem tűrhetjük szó nélkül! Ez ellen tiltakoznunk kell! Egy emberként kell felemelje szavát MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? FELIX A. CANTORE városi commissioner jelenti, hogy október 4-én 100 folyamodvány (petíció) közül 14-et fog kiválasztani a Városi Tanács, akiket tűzoltónak (7) és városi rendőrnek (7) néveznek ki. Mi a magunk részéről szomorúan állapítjuk meg, hogy a száz folyamodvány között alig akad néhány magyaré . . . Magyarszármazásu pályázó, akit figyelembe vehetnek, alig van ezekre az állásokra, holott New Brunswick lakossága egyharmad részben magyar . . . Vájjon hol keresendő itt a hiba? A MAGYAR Női Demokrata Kör szept. 21-én megtartott gyűlésén a következő uj tagokkal szaporodott a kör 400-on felüli tagsága: Nina Zoltánná, Lukács Sándorné, Molnár Jánosné, Rebar Béláné, Simon Józsefné, Bino Andrásné, Marosi Dénesné, Simon Ferencné, Tommey Edwardné és Guther Róza. A gyűlésen megbeszélték a november 26-án ,szombaton este a Szt. László Hallban rendezendő jótékonycélu bál ügyét. A kör vezetősége már most jóelőre felkéri New Brunswick és környéke magyarságát, hogy pártfogolják ezt a nemescélu ügyet, jöjjenek minél többen el a bálba és aki eljövetelét tervezi, foglaljon, vagy vegyen jegyet előre. A következőknél lehet rezervációt csinálni: Mrs. Sütőnél, Mrs. Bodnárnál, vagy Mrs. Kára Péter elnöknél. A sikerült gyűlés után sajátkészitményü süteményeiket szolgálták fel a következő asszonyok: Helmeczy Gyuláné, Kőműves Istvánná, Pásztor Józsefné, Varga Ferencné, Murvay Károlyné, Cseke Imréné, Kára Péterné, Elles Ferencné, Bor Antalné és Schretter Ferencné. AZ ATLÉTA KLUB október 15-én nagy táncmulatságot rendez a klub dísztermében. Nagyszerű zenekarról gondoskodtak s nagyban folynak az előkészületek, hogy ez a mulatság is minden tekintetben sikeres legyen. ID. TAKÁCS ANDRÁS, 46 Harvey St.-i lakos hétfőn, szeptember 26-án a Middlesex kórházban meghalt. Gyászolják: özvegye sz. Németh Ilona, két MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköznap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 fia: András és Vince, családjaikkal, két unokája és más rokonsága. Temetése a Gowen temetkezési intézetből és a Szt. László templomból ment végbe. KÓSA IMRE, a Magyar Saving s takarékbank ügyvezető igazgatója és felesége a napokban ünnepelték boldog házasságuk évfordulóját. MONEK KÁLMÁN, 44 Robinson St.-i lakos 68 éves korában szeptember 22-én meghalt. Bánatos özvegye sz. Sifter Veráé gyermekei: Tóth Istvánná, Dicházi Lajosné és Monek Kálmán és cs., fivérei Monek Gyula (Linden) és János (South River), két unokája és más rokonsága gyászolja. Hétfőn, szeptember 26-án temették a ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité»ét és régi építmények javítását 6» átalakitását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefoni CHarter 7-8484. Szt. László r. k .templomban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. MINYA JÓZSEF, 6 Freeman St.-i lakos szept. 24-én a Middlesex kórházban meghalt. Gyászolja özvegye, két leánya, Mrs. Ziegler és Mrs. Gizella Brackman, fia Balogh Árpád (Rochester, N. Y.), 8 unokája és más rokonsága. Szerdán temették a magyar evangélikus templomban megtartott gyászistentisztelettel. KUDLA MIHÁLY, 11 Louis St.-i lakos szerdán, szept. 28- án reggel, 75 éves korában meghalt, özvegye, három leánya : Furman Béláné, Mrs. Raymond Clickner és Mrs. John Linyansky, öt unokája és más rokonsága gyászolja. Temetése pénteken, szept. 30-án reggel lesz Gowentól, a Szt. László (Folyt, a 3-ík oldalon) minden becsületes érzésű magyar, — ha máskép nem, hát egy ilyen tüntetéssel — s oda kell kiáltsuk ennek az emberszörnyetegnek, ennek a Kruschevnél és Castronál is undokabb alaknak és a világ lelkiismeretének, hogy ő nem képviseli a magyar népet, a mi testvéreinket, ő csak bitorolja ideigóráig azt a pozíciót, amelybe Moszkva ültette, ő a nyakán ül a magyar nemzetnek, amelynek a nyakába akasztották a kommunizmus jármát . . .! Kádár (?) János, aki a legalávalóbb ÁVO-s szerepénél is aljasabb szerepet vállalt 1956- ban s akinél elvetemültebb árulója még a magyar nemzetnek nem volt, idemerészkedett New Yorkba, a szabadság hazájának ebbe a metropolisába, ahol szabad magyarok ezrei s közelkörnyékén százezrei élnek. Kádár Jánosnak olyan emlékezetőt kell adnunk vasárnap egy hatalmas tüntetéssel, amire döglődése pillanatáig emlékezni fog! Aki magyar s aki járni, mozogni tud, akiben él még odaáti szenvedő magyar testvérei iránti szeretetének egy szikrányi lángja is, ott lesz vasárnap ezen a tüntetésen! Ott kell lennie! A nagy számonkérés napja elérkezett! Kádár János “mandátuma” nincs a UN-ben elismerve, a magyar ügyet ismét tárgyalni fogja az Egyesült Nemzetek fóruma s Kádár Jánost nemcsak az utcán tüntetve állítjuk a világ itélőszéke elé, hanem a világ parlamentjében is előveszik . . . Kádár Jánost világtörvényszék elé kell állítani, mert a legnagyobb bűnt követte el: saját nemzetét árulta el és árulaj. ...! MOST VASÁRNAP, OKTÓBER 2-ÁN DÉLUTÁN NEW YORKBAN, A 75-IK UTCÁBAN LESZ A MAGYARSÁG TALÁLKOZÓJA: SZÁMONKÉRŐ TÜNTETÉST RENDEZÜNK KÁDÁR ELLEN S EBBEN MINDEN JÖÉRZÉSÜ MAGYARNAK RÉSZT KELL VENNIE! (A 5th AVE.-I SARKON TALÁLKOZUNK!) 2-CSALÁDOS HÁZ, Avenel kitűnő negyedében eladó. Javítást igényel. Nagy sarok-lotton van. Tedjes ára $13,900. Érdeklődők telefonáljanak: DANA REALTY, Liberty 8-4334.
