Magyar Hirnök, 1960. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-30 / 26. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK I960. JUNIUS 30 A grófi kastély titka REGÉNY (Folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Úgy . . . Aztán kire gya­nakszik kend? ; — Nem tudok senki olyat, a­­kire gyanakodnék. — Kirabolták az öreg urat? — Igenis úgy volt! — Hát hogyan történt a gyil­kosság ? — Kérein szépen, ahogy én l otthagytam a nagyságos urat, úgy vagy félóra múlva hallok, amolyan gyöngésen, három lö­vést, majd meg nyomban utána megest kettőt. Gondoltam, bizo­nyára vadat ejtett a nagyságos • ur. Mondok magamban, odame­­nek, hátha nagy a vad, oszt se­gítség kell. Hát ahogy odaérek a dombhoz, csak látom az öreg urat elnyultan, alatt a kutyája döglötten. Elszörnyüködtem. Néztem jobbra, néztem balra, sehun senki. Rája pillantottam J az urra, láttam, hogy a zsebei ki­­forditottan vannak, az ujjasa kigomboltan. Néha nyúltam o­­da, hogy úgy találják a vizsgá­latnál azon módon, ahogyan fe­küdt. — Hm, — csóválta fejét Da­­róczy. — Van-e még valami mondanivalója? Nem tapasztalt mást, nem vett egyébb különöset ' észre? — Nem, kérem, semmit! — Jól van, Vince bácsi — szólt most szelidebben a szolga­­biró. — Rögtön intézkedem. Kend elmehet! Ha majd hiva­tom, azonnal jelentkezzék! — Parancsára, szolgabiró ur! Orakünn várjak? — Dehogy is! Kend hazame­het! Egyelőre kenddel semmi golgunk! Barkós köszönt s eltávozott. Bori az ajtónál türelmetlen kíváncsisággal várta az öreget! — No, bátyám, mondja má! — Hát, öcsém, sok mindent megértem, de még ilyet sose! Ma hajnalban meggyilkolták, oszt kirabolták a nagyságos urat! — Ej, ha! — csodálkozott Lajcsi. Csöngetés hallatszott. — No, ez nekem szól, — szólt Bori, — Isten áldja, Vince bá­tyám ! csendőr s ott vizsgálódott, érdek­lődött a csárdásgazdánál, éső tanyai csárdába is betért két — István bácsi, — kérdezte az egyik csendőr, — kik jártak kendnél hajnal óta? — Nem igen vendégeskednek nálam olyan kora időben, — volt a gazda válasza, — ha csak a Fe­ri cigány nem. Az benézett, oszt, hogy nem látott vendéget, odébb állt. Igaz, hogy előbb két decivel adósom maradt. Oszt mivégből kérdezgetnek a csendőr urak? — Gyilkosság történt, úgy hajnaltájba. Az öreg Kőváry uraságot az erdőn megölték. — Haj-haj! Ki tehette? — Azt kutatj uk! — Hanem hát, — szólt némi gondolkozás után István gazda, — mondanék valamit! — No csak mondja! — Szömömbe vágott, ahogy kinyitottam a csárdaajtót, hogy minek, merrefelé futhat valami cigánylegényféle, azonfajtáju cigánylánnyal ?! > — Oszt merrefelé futottak? — Ott, arrafelé, a földeken, — mutatott a gazda az ablakon át. — Amerre a gémeskut lát­szik? — Arra — felejte István gaz­da. — Gyerünk, — szólt az idő­sebb, a fiatalabb csendőrnek. Elmentek. Nyomon haladtak, jó nyomon. Talán még el is érik a gyilkost. ZALKA JÁNOS, A ZSELLÉR Borovszky Gejza gróf nagyki­­terjedésü birtokán zselléreske­­dett Zalka János. Fiatal, jól megtermett ember volt Zalka, aki csak nemrégiben házasodott, vagy hogy városia­sán mondják, nősült. Mert bi­zony nem házasodás az, ahol nemcsak hogy ház nem, de még moring is alig került Janinak, ahogyan Zsuzska, későbbi hites­­;ársa nevezte Jánost. (Folyt, köv.) A New York 11-ik utcai Függ. Magyar Ref. Egyház hírei Cime: 337 E. 24th Street Lelkész: Ladányi Zsigmoná Templom: 206 E. 11-ik utca Szathmárhegyi Szűcs Gyula életének 71-ik, boldog házas­ságának 50-ik évében junius 20-án szivszélhüdés következ­tében elhalálozott. Nejétől, Nyirtasi Nagy Erzsébettől, qz óhazai rokonságától, Szűcs Miklós, Budapest, Szűcs Ele­mér,^ Kecskemét, Gerber Bélá­­né, Szinyérváralja, new yorki barátaitól, szomszédaitól, Mrs. Vera Svobadától junius 23-án Ladányi Zsigmond lelkipásztor búcsúztatta. A Mount Olivet, maspethi temetőben kapott szép nyugvóhelyet. GYÜLEKEZETI HÍREK — Az Astoria Bohemian Parkban junius 26-án a new yorki és a new jerseyi magyarság jószivü támogatása mellett a 11-ik ut­cai és a bronxi gyülekezetek zenés kerti ünnepélye kitűnő sikert hozott. A 11-ilk utcai egyház részéről Czinke József és neje, Kocsy Sándor, Csizma­dia István és nejeik, a Petró család, Greenwald Elizabeth, Varga Jánosné Jolán, Antal Sándorné, Mrs. Szabó Marga­ret, Boross Helen, Hadaró Sán­­dorék, Szemere Gyula, Ágner Lászlóék, a kitűnő munkásságu özv. Kiss Károlyné és a na­gyobb értékű játékadományt adott Lipán családot illeti a rendezésért köszönet. Hudák Józseféktól rádiósistentisztele­tekre, özv. Molnár Istvánnétól Lakewood néhai Kanalas Já­nosné emlékére az Antal csa- I Iádtól Isten dicsőségére ado­mányt kapott az egyház. A HÁZASSÁG “A házasságban először a fér­fi beszél és a nő hallgat. Azután a nő beszél és a férfi hallgat... Később mindakettén beszélnek és a szomszédság hallgat...” HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL — Téged is fiam, — köszönt s elindult útjára, az erdőnek. * * * Daróczy szolgabiró nyomban intézkedett, bár a gyilkosság tör­ténte óta a tettes jókora egér utat nyert. A csendőrök legelsőbben is be­terelték a cigánykaravánt. Ezek irtózatos zajjal, sivalkodással vonultak csendőrfedezettel a községházára, mialatt a csendőr­ség szerte a határokon és a kör­nyék minden részén hajszolta a gyilkost. Valamelyik távolabb UTAZÁSI ÜGYEKET, PÉNZKÜLDÉST, SZERETETCSOMAG KÜLDÉST, BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET Ingatlan Adás-vételt, Mindenfajta biztosítás Iratok elkészítését évtizedek óta pontosan, lelkiismeretesen intéz BÍRÓ PÉTER és FIAI irodája 98 FRENCH ST. Tel. CHarter 7-7993 New Brunswick, N. J. rokban a munka junius 26-án kezdődik és augusztus 20-ig tart. HOVÁ VISZIK AZ URÁNIUMOT? (FEC) A magyar forrada­lom óta sokféle hir keringett a magyarországi uránium lelő­helyekről. Megbízható hírek szerint a szovjet-uránium­­szakértőket nagymértékben ér­dekelték a magyar lelőhelyek és Magyarországon gazdag le­hetőségekkel számoltak. A “Társadalmi Szemle” má­jusi számában egy cikk jelent meg “a magyar-szovjet gazda­sági kapcsolatokról,” amelyből nem nehéz kiolvasni, hogy a Szovjet a magyar urániumot is kézbevette. A cikk többek kö­zött ezeket közli: “A hazai uránium geológiai felkutatásá­ban és felmérésében, a bányá­szat megszervezésében sokat köszönhetünk szovjet szakem­bereknek, akik magyarokkal együtt megvetették ennek a fi­atal uj iparágnak az alapját.” Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 FRANKLIN AVENUE New Brunswick, N. J. Tel. Kilmer 5-4234 L Simko & Sons SZERELTESSE ÁT Fűtőberendezését OLAJRA ! Tetőén olaj égőt. (.Oil Burner) szén kazánjába n,y egy teljesen 1) moedrn olajkazánra cseréltesse ki a mostanit 1 KÉRJEN DÍJTALAN ÁRAJÁNLATOT 1 OLAJ FŰTŐ­BERENDEZÉST RÉSZLETFIZETÉSRE IS ADUNK I BESSENYEI ALBERT és Fia Olaj fűtőberendezés és fűtőolaj szállítók 586 Hamilton St. Tel. Kllmer 5-6453 A cikk azután dicséri a szovjet kölcsönöket, de arról már hali­ga, hogy ezek kamata fejében oda kellett és kell adni a ma­gyar ipari termékek javát, de az urániumot is. UJ MŰSZAKI ZÁROK AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRON (FEC) A cseh-osztrák-ma­­gyar hármashatártól a déli hár­mashatárig terjedő 366 km hosszúságú, osztrák magyar ha­táron a helyzet a következő: A határvonal egész szaka­szán tapasztalható műszaki munkák szakaszonként válta­kozó elgondolások és rendsze­rek alapján folynak. Ennek az oka abban keresendő, hogy a határvédelmi szervek a terep adottságához alkalmazkodva, a különböző határkerületi pa­rancsnokok meglátásai alapján épitik ki egyes szakaszok mű­szaki rendszerét. Bár a munká­latokat végző műszaki alakula­tok az egyes határkerületi pa­rancsnokságokkal m e 1 lé ren­­deltségi viszonyban állnak, az uj határzár kiépítésénél figye­lembe veszik a kerületi pa­rancsnokságok és a helyi pa­rancsnokságok észrevételeit, igényeit, illetve előterjeszté­seit. Csak ezzel magyarázha­tók a határzár rendszerében mutatkozó eltérések. A Deutsch-Jahrndorf-Rajka térségében fekvő hármas határt jelző másfél méter magas kő­oszlop mellé csehszlovák ha­társzervek egy uj CSR felség­jelzéssel ellátott határjelző kö­vet helyeztek el. A régi rend­szerű magyar műszaki zár a cseh-magyar határ mentén, a Rajka Horváthjárfalu-i vasút irányában több száz méteren folytatódik. Ennek az az oka, bogy a CSR műszaki zár nem nyújt védelmet az ellen, hogy a menekülők a magyar müsza-Óhazai magyarok véleménye az amerikai “berepüléséről” (FEC) A május eleji légi­incidens hire, a hivatalos állás­ponttal ellentétben, nem vál­tott ki semmiféle ellenszenvet vagy felháborodást Magyaror­szágon az Egyesült Államok­kal szemben. A rendszerrel szembenállók örömmel vették tudomásul, hogy az amerikai hírszerző szervek eredménye­sen működnek a Szovjetunió­val szemben. Még a békés mód­szerek hívei is bizonyos kár­örömmel könyvelték el, hogy amerikai repülőgépek hosszú éveken keresztül Moszkva tu­domása nélkül tudtak keresz­tül repülni a Szovjetunió terü­lete felett. Az incidenssel kap­csolatos ellentétes amerikai nyilatkozatokat és állásfogla­lásokat azonban érthetetlen­nek és nevetségesnek találták. Hruscsov párizsi magatartá­sát, a csúcsértekezlet meg­akadályozására irányuló tevé­kenységét és nyugat-ellenes ki­rohanásait a sztálinizmus tábo­rának megerősödésével és kinai nyomással magyarázták. Hrus­csov berlini beszédét és gyors visszavonulását nevetségesnek tartották. Az általános véle­mény szerint azonban a szov­jet külpolitika azzal követte el a legnagyobb baklövést, hogy a Biztonsági Tanács elé vitte az amerikai felderítő repülőgép ügyét. Előre várható volt ugyanis, hogy a nyugati hatal­mak egységesen foglalnak ál­lást a szovjet váddal szemben és számos bizonyítékot szol­gáltatnak a szovjet kémszol­­gjlat élénk tevékenységéről a nyugati országokban. Budapesten Adenauer a leg­népszerűbb politikus, akiben különösen az éleslátást és a ha­tározottságot tisztelik. A VILÁG SZÉGYENE... MÉG MŰKÖDIK A TÖKÖLI INTERNÁLÓTÁBOR A mai vörös Magyarorszá­gon van szomorú érdekesség bőven. íme egy: A tököli internálótábort két és fél méter magas kőfal veszi körül. A fal tetején még tüs­késdrót is van kifeszitve és mel­lette körülbelül százméteren­ként hatalmas őrtornyok ál­lanak. ahonnan éjszaka reflek­torok világítják meg a kőfalat és környékét. A falon belül há­rom sor tüskésdrót kerítés hú­zódik és úgy mondják, hogy a középső drótban áram van. A drótkerítések közötti terület fel van ásva és el van gereblyéz­ve. A férfi internáló első emele­tén sok olyan gazda van, aki nem volt hajlandó a termelő­­szövetkezetbe belépni. Ezek, ha aláírják a belépő nyilatko­zatot, azonnal szabadulnak. Vannak közöttük deresedő, ősz hajú paraszt emberek, akik nem tudtak megválni állataik­tól, melyeket ők neveltek, sző­lőjüktől, amiben minden tőkét ismertek és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ha ezeket elveszik tőlük, akkor vessze­nek ők is, de a nyilatkozatot alá nem írják. A második eme­leten főleg többször büntetett közbüntényesek és visszaeső politikaiak vannak. A harmadik emelet lakói a súlyosabb esetek, akik ritkán szabadulnak hat hónap eltelté­vel, vagy ha igen, akkor csak azért, hogy kint figyeljék őket, hogy nem szolgáltatnak-e okot a biróság elé állításra. Ha elég óvatosak ahhoz, hogy ezt el­kerüljék, akkor egy idő múlva az internáló táborba hozzák megint őket vissza. Az internált az internálásról Írásbeli határozatot nem kap, hanem csak felolvassák előtte a határozatot, amelyben az áll, hogy további intézkedésig in­ki zár megkerülésével, alig pár méter CSR felségterület érinté­sével, átjussanak osztrák terü­letre. A Deutsch-Jah'rridorf-Raj­­ka-i egykori vámut határke­reszteződéstől délnyugati irányban, Karlhof mélységéig, mint egy km-es szakaszon épí­tették ki a magyar határszer­vek az uj műszaki zárat. Épít­kezési munkálatok folynak Karlhof-tól délnyugati irány­ban egészen a Soldnerwald-nál levő határ kiugróig. Ezen a mintegy 2 km-es szakaszon az uj betonoszlopok a nyomsáv magyarországi oldalán állnak, mig az Ausztria felé eső olda­lon, a határvonalon változatla­nul meghagyták a régi, kétso­ros műszaki zárat. Az itt fo­lyó munka arra utal, hogy előbb a nyomsáv magyarorszá­gi oldalán épitik fel az uj, be­tonoszlopos drótsövényt; majd ezután a régi műszaki zár le­bontása és a második beton­oszlopsor felállítása a határvo­nalon. ternálják és hogy mi szolgál­tatott erre okot. Bizonyítási eljárást nem folytatnak le. Hiába ajánlkozik valaki arra, hogy bebizonyítja az indoko­lásban megjelölt ok valótlan­ságát, arra módot nem adnak. Fellebbezésnek helye nincsen. Nőket gyakran azért inter­nálnak, mert nem tudnak elhe­lyezkedni és nincs lakásuk. Ha egy nő nem dolgozott, ez sok esetben már elég volt az inter­náláshoz. Sok közöttük a visz­­szaeső, ami abban leli magya­rázatát, hogy az internálásból szabaduló helyzete nagyon ne­héz. Aki az internáló táborból szabadul, rendőri felügyelet alá kerül. Ez azt jelentette, hogy éjjel a rendőrség gyakran ellenőrizte, ami viszont azzal a következménnyel járt, hogy a házmestert felkeltette. Ezt vi­szont a házmesterek nem sze­rették és ezért az ilyen férfi­nek vagy nőnek nagyon nehéz volt albérleti szobához jutni. A női internáltak nagyobb része egyébként szintén politikai ok­ból van internálva. Az ébresztő télen-nyáron reggel fél 5 és 5 óra között szo­kott lenni. Fél hat és hat kö­zött van reggeli, amire fekete­kávét (kávépótlékot) adnak és ugyanakkor kiadják az egész­napi kenyéradagot, a dolgozók részére 50 dkg., a nem dolgo­zók részére 40 dkg-ot. STASNEY SMITHSON Mar­git zongoraművésznő újból megkezdi a nyár folyamán kezdők és haladók tanítását, 52 College Ave.-i lakásán. Marga­ret C. K. Smithson Stasney a Chicago-i DePaul University School of Music okleveles zon­goratanárnője, aki egyik kom­pozíciójával már aranyérmet is nyert. Néhai Father Smithson görögkatholikus lelkész leánya szép magyar melódiák művészi előadója, akinek, számos szer­zeményében magyar motívu­mok is szerepelnek. (Egyik szerzeményének, egy szép ke­ringenek a kottája Könyves­boltunkban is kapható 50 cen­tért.) Zongoraleckéket venni óhajtók, kezdők vagy haladók telefonáljanak KI 5-3153 számra, vagy keressék fel a művésznőt személyesen: 52 College Ave., New Brunswick. Természetesen magyarul is be­szélhetnek. Vannak dolgok, miket szívesen mulasztunk el, még ak­kor is, ha évenként ötvenkétszer van alkalom arra, hogy azt meg­­tegyük. Előfizetőink évente öt­venkétszer nézhetik meg, hogy mikor jár vagy mikor járt le az újságjuk és aki hátralékban van, láthatja, hogy itt az ideje a fizetésnek. — Csak egy tele­fonhívásba kerül s kollektorunk kimegy a pénzért . . . AMERIKAI VENDÉGEK PESTEN (Folyt, az 1-ső oldalról) len, mint ahogyan nem fér ösz­­sze tűz a vízzel, farkas a bá­ránnyal. (Persze, a “farkas” a kizsákmányoló kapitalista.) A tartós béke pedig addig tart, amig a Szovjetunió és a vele egyesült szocialista országok* annyira meg nem erősödtek, hogy saját létük veszélyezteté­se nélkül harcba szállhatnak a kapitalizmus végleges legyő­zésére. Addig “békés együttélés” van, amely azonban nem je­lenti az elvek feladását. A vas­függöny mögötti világnak min­denekelőtt időre van szüksége, mert előbb el kell jutnia oda, ahol már\régen állanak a fej­lettebb kapitalista országok. Utói kell érni őket; e cél érde­kében kereskedni kell velük, mert szükség van nyersanyag­ra, műszaki tapasztalatra és a nyugati világ haladottságára, amit egyszerűen — időt és fá­radságot megtakarítva — át lehet tőlük venni. nyitotta tengerentúlra. “Ó, mindez mr a múlté!” — fog legyinteni egyik-másik kommunista, talán maga a ro­kon is, de mindegyik tudni fogja, hogy semmisem válto­zott, mert a kommunizmus nem változik, legfeljebb az idő követelményeihez szabja pil­lanatnyi cselekedeteit. A mai idők pedig azt kívánják, hogy jó arcot vágjanak a játékhoz. Ne hagyják magukat elkábi­­tani a propagandától. Kádá­­réknak nincs fontosabb céljuk, mint hamis látszatok alapján a konszolidáltság képét idézni a külföld elé. De mi közük a kommunistáknak ahhoz, hogy a Margitsziget gyönyörű és a Halászbástyáról a kilátás fen­séges? Gondoljanak a turisták arra, hogy mindez oroszok és Kádá­rék nélkül még sokkal, de sok­kal szebb volna ! (Amerikai Magyar Népszava, 1960 junius 22) És szükség van a valutájuk­ra is, mert enélkül nem boldo­gulhatnak a világpiacon. Ez az érem egyik oldala. A hazai utazásoknak van azonban egy mellékterméke is, amelyet szintén nem lehet le­becsülni. És ez a propaganda­lehetőség. A kommunisták még nagyobb fontosságot tulajdoní­tanak a propagandának, mint az amerikaiak, akik pedig ma­guk is tudnak egyet-mást róla. Az amerikai rokon, akik végig­sétál a fényes Körúton, talán nem képes majd elhinni, hogy három esztendővel ezelőtt füst és korom volt a város a szovjet és Kádárék jóvoltából. Ahol ma újságárus pavilonok áll­nak, ott 1956-ban tankok me­resztették fenyegetően csö­veiket a békés lakóházak felé, a parkokban nem hortenziák virultak, hanem gyereksirokon kábult krizantémumok. A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) és — főleg! — a párt masinéri­ának. Állítólag a pártkonvenció­kon elhangzott beszédeket mindig el lehet mondani, egyetlen szó változtatás nélkül. Valahogy igy kezdődtek ezek a beszédek: “Válságos időket élünk, ennélfogva nagyon meg kell fontolni ...” Noshát azt, hogy válságos időket élünk most csakugyan szó szerint kell venni. Ha a vi­lág nem robban fel az elkövet­kezendő négy-nyolc év során, akkor talán forog tovább, örök­kön örökké. S ebben a kérdésben az eljö­vendő elnök mosolya, vagy hajviselete nem játszik szere­pet. Ami ma látható: a sebtében kitatarozott épületek, az os­tornyeles lámpák, az árkádosi­­tott utcák, mindez nerp az iga­zi Magyaroszágot mutatja. Az igazi arculat mindezek mögött van és ez nem ismerhető meg három hét alatt. De nem ismer­hető meg a rokonok “őszinte” szavaiból sem. A testvér vagy szülő, akihez az amerikai rokon megérkezik, jól emlékszik még arra, hogy személyi lapján ott díszelgett, — s bizonyára még ma sem tüntették el onnan -1— a “meg­bízhatatlan” jelző. Az ok pe­dig semmi egyéb nem volt, minthogy bevallotta: testvére, rokona él az Egyesült Államok­ban . . . S ezért nem léphetett előbbre soha, nem kaphatott fizetésemelést, ezért nem vet­ték fel fiát az egyetemre. “Imperialista bére ncként” tartották nyilván, pedig esz­tendőkig egyetlen sort se irt Amerikába, sőt megesett, hogy az onnan érkezett levelet “A címzett nem fogadta el” meg­jegyzéssel ridegen visszairá-Nyugtával-dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az orvosi tudomány elismeri a méhíullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAID” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájd.­­lom nélkül enyhítőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Csipő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Ne hagyja el a járt utat a járatlanért! Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Elküldjük a U.S. és Canada terü­letén bárhová. Cim: TÓTH-MUS­­CULAID. (Alapította Tóth János) P. O. Box 664, South Bend, Indi-JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontot kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek hajvágás, beretválás. Fej és arcbőrmaszálás, haj­­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász mester KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállít a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos UJ CIM: 74 CARROL PLACE A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO. 74 CARROL PLACE New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385

Next

/
Thumbnails
Contents