Magyar Hirnök, 1958. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-27 / 48. szám

1958. NOVEMBER 27 4 Remekelt a Library of Congress! Gazdag Kossuth emlékkiállítás a washingtoni bélyegiinnepségen MAGYAR HÍRNÖK FELFORGATÓK Nem kérdi e gazdag, hatalmas ország, Mily hitet vallsz, amikor befogad. Csak azt kéri: őszinte lángoló hit Szentelje meg hű magyar voltodat. • Ily hűséged gazdagítja hatalmát, Bizalmat gerjeszt jellemed iránt, Nagy nyeresége mostoha anyádnak, S az édes is áldását hinti rád. De aki édes anyját megtagadja, Egy régi dal zengi füledbe ezt: Uj polgár-jogod kényes köntösében Megbízható építő nem lehetsz. Szószátyár nyelved szabad fecsegése E nemzet szivén áruló teher, Tévútra hajló tüskés bokrok árnyán Sivatag lelked becstelen hever. Itt mindenki szabad hitében élhet, Amilyen Ízlésének megfelel, De a pilgrimek nem gondoltak arra, Hogy hit nélkül e hont gaz verje fel. Felforgatónak nincs itt szép jövője, Mi más lehetsz mint börtön töltelék, Mindkét anyának könnybefult haragja Döbbentő jajjal áramlik feléd. Hány nem hallgat itt az okos tanácsra, Hányat ver láncra bűn és léha gőg! Csak mikor végre öntudatra ébred, Késő bánat tépi az agyvelőt. Szabadosság öldökli szabadságát, Lába alól kirúgja a talajt, Nagy földcsuszamlás omlik tetemére, Az omladék eltemeti a jajt. Nemes cél nélkül pusztulás az élet, Balvélemény nem menti meg soha, > Szép eszmék nélkül tem ember az ember, Embertársának is csak ostora. SZABÓ LÁSZLÓ Hawaii. A Kossuth bélyegek kibocsá­­. tásának Washingtonban orszá­gos jelentőségű siker jegyében lefolyt ünnepségét Kossuth emlék-kiállitással kötötték egy­be. Ennek megrendezéséré a Postaügyi Minisztérium az amerikai kongresszus világhí­rű könyvtárát kérte fel s annak magyar specialistája, Dr. Bakó Elemér állította össze az anya­got tudományos gonddal és szakszerű körültekintéssel. A belügyminisztérium dísztermé­ben kiállított, rendkívül gaz­dag anyag Kossuth Lajos korai emigrációs életének, diadalmas amerikai kőrútjának és az Egyesült Államokban évtizede­ken át divatos Kossuth-kultusz - fejlődésének eredeti vagy fényképezett emlékeit és bizo­nyítékait mutatta be. A Kongresszusi Könyvtár bámlatosan sokoldalú anyagát Dr. Bakó kiegészítette a wash­ingtoni Kossuth Ház — az Amerikai Magyar Református Egyesület székháza — vala­mint Nt. Vasváry Ödön és Nt. Sziártó István magángyűjte­ményeiből. így a kiállításon még az amerikai Kossuth-kuta­­tás korábbi fejezetei is helyet kaptak. A kiállítás részleteit csak vázlatosan ismertethetjük, no­ha az ott látott anyag megérde­melné, hogy teljes egészében, esetleg egy nyomtatott kiállítá­si katalógus formájában közzé téve, mintául szolgáljop más városokban megrendezhető Kossuth kiállításoknak. , A kiállítás első csoportját a Kossuth Ház válogatott gyűjte­ménye alkotta. Ennek is legér­tékesebb darabja Walter Gould amerikai festő eredeti modellről vászonra tett olaj­képe, melyet a lelkes fiatal mű­vész a nagy magyar szám­űzött törökországi tartózkodá­si helyén, Kutahiában készített 1851-ben. Gould más magyar emigránsok arcképeit is meg akarta festeni ugyanott, de csak Batthány Kázmér és Per­­czel Móricz portréivei tudott elkészülni. Fennmaradt azon­ban és a kiállításon is szerepelt egy egész sor arcképvázlata Gouldnak, ámelyék hiteles ga­lériáját adják a Kossuth Lajos kíséretében Törökhonban élt magyar honvédtiszteknek. fj.íjj";, A kutahiai arcképvázlatok sorában érdekes összehasonlí­tást lehetett tenni Asbóth Sán­dor, Kossuth szárnysegédének képe, valamint egy későbbi ke­letű Asbóth festmény között. Az első még mint huszártiszt, a másodikon viszont már mint az amerikai északi hadsereg al­tábornagya látható; ugyancsak Asbóth volt az amerikai diplo­mácia legmagasabb rangra emelkedett magyarja: nagykö­veti, minőségben ő képviselte éveken át az Egyesült Államo­kat Argentínában. A Kossuth Ház gyűjtemé­nyéből meg kell még említe­nünk azt az angol feliratú, pi-' ros-fehér-zöld szinti szallagot, melyet Kossuth fiatalkori arc­képével díszítve viseltek New Yorkban és egyebütt, a nagy magyar szabadsághős 1851 és a rákövetkező évben lezajló bevonulásai alkalmával. Kos­suth amerikai útja után még éveken át egész Amerikában árultak képével díszített tár­gyakat; egyik legér.dekesebb ezek közül az a “bone china” néven ismert kézzel festett por­cellán bögre, amely néhai Báchkai Payerle Nándornak .az adományaként került a Kossuth Ház ereklyéi közé. A kongresszusi könyvtár több mint száz darabból álló gyűjteménye: eredeti kézira­tok, levelek, Kossuth-dollárok, térképek és könyvek ismertet­ték a kiállítás látogatóival az 1848-49-es szabadságharc cél­kitűzéseit és ezek amerikai visszhangját. Kossuth Lajos törökországi internálásának, onnan történt kiszabadulásá­nak, majd páratlan lelkesedést kiváló amerikai szónoki kőrút­jának főbb mozzanatait szá­mos egykorú kép, nyomtatvány és újság szemléltette. Különös figyelmet érdemel több sajtó dokumentum, ame­lyek az amerikai hirlapirás hőskorának is történelmi becsű kutforrásait képezik. így pél­dául az 1851 szeptember 18- án indult New York Times leg­első számának első oldalán a legkimagaslóbb szenzációként közli azt a fontos nemzetkö­zi híradást, miszerint “ma van az a nap, amikorra a szultán megígérte, hogy Kossuthot és társait (név szerint felsorolva) szabadon bocsájtja kisázsiai száműzetésükből.” Hasonlóan fontos a New York Daily Tribune 1851 októ­ber 20-iki száma, melynek ötödik lapján Kossuth Lajos­nak az amerikai néphez jóval az Egyesült Államokba érkezé­se előtt intézett szózatát kö­zölték. A sajtóanyag második része a magyar szabadságharc kel­tette amerikai visszhangot és a Kossuth fogadtatásával kap­csolatos főbb eseményeket ér­zékeltette. Kossuth követének, gróf Wass Samunak lelkes működése következtében már 1849 nyarán számos amerikai városban “Aid to Hungkry” bi­zottságok alakultak. így az Egyesült Államok később vi­lághírűvé vált, tragikus sorsú elnöke, Abraham Lincoln is tagja volt a Springfield, Uli­­nois-ban szervezett segélybi­zottságnak, amely Kossuth Amerikába érkeztekor fogadó bizottsággá alakult. Bár eddig nem akadtunk annak nyomára, mintha Kossuth személyesen is megfordult volna Springfiel­­den, a látogatásával kapcsola­tos ottani sajtóközlemények a Lincoln és társai által irányított bizottságnak olyan fontos ha­tározatait tartalmazzák, me­lyek később az amerikai kül­politika sarkalatos, alapvető tételeivé váltak. Hasonlóan figyelmet érde­mel Kossuth newyprki és wa­shingtoni látogatásának doku­mentálása is. Szónoklatai közül az Ohio állambeli Columbus­­ban, az állami törvényhozás ünnepi ülésén, 1852 február 6-án tartott beszéd eredeti kéziratáról készült fényképmá­solatot állította ki a Library of Congress. Kossuth e beszédé­ben elsőnek mondotta ki a de­mokráciának később Lincoln révén szállóigévé vált meghatá­rozását : “The spirit of our age is democracy. All for the people and all by the people. Nothing about the people without the people . . . that is democracy. And that is the ruling tendency of the spirit of our age.” Akárcsak Lincoln 13 évvel később elmondott halhatatlan emlékbeszédét hallanánk a Gettysburg melletti csataté­ren ! Feltűnést keltő érdekessége .volt a kiállításnak az a hatal­mas, hét láb magas, színes tér­kép, amely a nagy szabadság­hős amerikai körútját szemlél­tette könnyen áttekinthető ki­vitelben. Dr. Bakó Elemér ter­vezésében a térkép Kossuth' amerikai diadalutjának min­den fontosabb mozzanatát szemléltette attól a pillanattól kezdve, hogy 1851 december 4-én, viharos tengeri ut után Staten Islandon amerikai föld­re lépett. Zászlódiszben fo­gadták nemcsak New York, hanem Philadelphia, Balti­more, Washington, valamint a középnyugati városok, majd St. Louis, New Orleans és vé­gül Boston és más newenglan­­di városok néptömegei. Közel nyolc hónapon át több, mint 300 ragyogó angolnyelvü szónoklattal gazdagította Kos­suth Amerika közéletét. Majd, amikor látta, hogy az Egyesült Államok még nem tud vezető szerepre vállalkozni a világ­­történelemben, 1852 julius 14- én indult vissza New Yorkból az “Europa” gőzös fedélzetén, hogy önkéntes száműzetését hazájához közel, de idegen földön, Olaszországban élje le. Nagy mértékben segítette elő a kiállítás sikerét Koszorús Ferencné, Fülőp Gabriella fes­­tőmüvésznő, két kitűnő terv­rajzával. Az egyik a Fleet­­wood emlékboriték cég részére készült bevonulási jelenet Bos­tonban, a másik pedig az Amerikai Magyar Szövetség ezidei karácsonyi bélyegének Kossuthot ábrázoló, eredeti tusrajza. Egy másik lelkes hon­leány, Bilics Imréné a messze Massachusettsből személyesen utazott Washingtonba, hogy Kossuth Lajosné, Meszlényi Terézia felbecsülhetetlen jegy­gyűrűjét engedje át bemutatás­ra. Széleskörű érdeklődést vál­tott ki Dr. Sólyom Fekete Vil­mos, a Kongresszusi Könyvtár magyar jogi szakértőjének szabadságharcosokról összeál­lított bélyeggyüjteménye is. Azokat a Magyarországon ki­adott postabélyegeket mutatta be dr. Fekete a nagyközönség­nek, amelyeket az óhaza füg­getlenségéért, valamint a ma­gyar és világszabadságért küz­dő hazánkfiai: államférfiak, irók, művészek emlékére bocsá­tottak ki odahaza. A bélyegek mellett angolnyelvü magarázó szöveg ismertette a magyar történelem vonatkozó idősza­kait és a bélyegeken ábrázolt személyek és események jelen­tőségét. A Postaügyi Minisztérium szép kiállítású tablón mutatta be a most kibocsátott Kossuth bélyeg tervezésének, lemezvé­­setésének és nyomásának kü­lönböző fázisait. Ezek a tervek és próbanyomások nemcsak bélyeggyűjtők, hanem az átlag látogató számára is tanulságos formában mutatták be, mennyi hozzáértés, aprólékos részlet­­munka kellett ahhoz, hogy az Amerika és a világ magyarsá­gát olyannyira megörvendez­tető amerikai Kossuth bélyeg megkezdhesse világhódító út­ját. A Kossuth emlékbélyegek kibocsátásának ünnepségeivel karöltve megrendezett kiállí­tást a rendelkezésre álló, rend­kívül korlátozott idő ellenére nagyszámú közönség tekintette meg. (Az amerikai posta által ki­bocsátott 160 millió Kossuth le­megélénkül országszerte az ér­deklődés a magyarság és an­nak 106 évvel ezelőtt páratlan népszerűségnek örvendő, nagy szónoka iránt. Azok az intéz­mények, amelyek a Kongresz­­szusi Könyvtár Kossuth gyűjte­ményének a helybeli közkönyv­tárak révén megrendezhető vándorkiállítására vonatkozó­lag részletes felvilágosítást óhajtanak, forduljanak köz­vetlenül Dr. Bakó Elemérhez, kinek cime: 9112 Providence Ave., Silver Spring, Md.) Magyar mozi­előadás Fordson MINDEN SZERDÁN D. U 2 ÓRÁTÓL A Fords Playhouse minden héten szerdán délután 2 órától folytatólagosan magyar mozi­előadást tart. Igazán jó ma­gyar filmek kerülnek bemuta­tásra. A jövő szerdán, december 3-án a “Gazdátlan Asszony” és a “Süt a Nap’-’ c. nagysikerű filmeket mutatja be a fordsi magyar mozi. Itt jegyezzük meg már most jóelőre, hogy december 17-től kezdve, egészen december 30- ig bezárólag a “Ten Com­mandments” (Tízparancsolat) c. hatalmas színes filmet mu­tatja be a Fords Playhouse, melyet minden mozi-baratnak látnia kell! A magyar filmek bemutatása dec. 31-ig szünetel, de a Tízparancsolat megte- i kintésére minden magyart sze­retettel hiv a mozi vezetősége. A New Brunswick-i Első Magyar Refor­mátus Egyház hirei Rév. Rásky József, lelkész Tel. KI. 5-1058 22 Schuyler Street New Brunswick, N. J. Istentiszteletek: minden va­sárnap délelőtt 10 órakor an­gol, 11 órakor magyar nyel­ven. Minden szerdán d. e. 10-től d. u. 2-ig csigatésztát készíte­nek asszonyaink. Minél több segítséget kérünk, mert sok a rendelés. Minden szerdán este 7-kor serdülő-intermediate énekkar­próbák a 12-15 éveseknek. A Senior énekkar próbái és fél 8- kor. A Junior énekkari próbák minden szombat reggel 10-kor. Adjunk az orgona alapra — már $2,800 van! Hozzon virágot a templom­ba! Ha betege van, okvetlenül tudassa a lelkészt! Okos emoen újságol Avoa Lelkiismeretes ember: előfizet VÁLASZTÁS I Az a mesebeli király jut eszünkbe, akinek egyik szeme sirt, a másik nevetett. Mit is csinálhatnánk mi is mást a ha­zai választási eredményeket olvasva? Nem adok pár hetet ahhoz, hogy Krustyev, vagy Kádár egy sajtókonferencián ilyen, vagy hasonló stílusban fog nyilatkozni: “Hát tessék kérem! Nem csalás, nem ámítás! Idesüssön az a fránya Nyugat! Mi megkérdeztük a magyar népet. Nincs itt szükség U.N.-re, vagy Hammarskjöld-re. Csak za­varta volna azt a szép egységet, mellyel a magyar nép bebi­zonyította hovatartozását. Tessék megnézni azt a mérhetet­len bizalmat, amelyet vezetőibe helyezett. Illetve nem is mér­hetetlen, hiszen ez a számszerű adat 99.6% mindennél szeb­ben beszél. Na most, tessék előhozni azt a hogyishívják ma­guknál: magyarkérdést ott az UN-ben. Ki meri még ezek után kétségbevonni a kiküldött megbízottak jogosultságát? Mutassanak nekem bárhol nyugaton egy államférfit, aki ilyen szavazati aránnyal képviseli népét. Ugyebár, mindent a maga idejében. Sokan 1956-ban kigyót-békát kiabáltak odaátról ezekre a becsületes emberekre, akik megvédték 10 év szocialista eredményeit a fasiszta pusztítástól. Hovatovább választásokat követeltek, ami kifejezetten egy állam belügye. Hát most itt van a pofon azokra a sértésekre az összes im­perialistáknak.” És ha csak ézeket mondaná a Krustyev elvtárs. De ahogy ismerjük gunyszótárát, vaskos röhögéseit, ennél különbek is telnek tőle. És nem szeretnék egyik kérdező újságíró helyé­ben sem lenni, mert az a kiradírozott, gyűrött lap, amit most már fel mernek mutatni, relatíve tiszta. Hogy a számok és eredmények hamisak rajta, hát tessék utánajárni. Hogy milliók könnye és vére volt előbb rajta, az most már mellé­kes. Amikor rajta volt, akkor behunyt szemmel próbálták nyugatról kivenni a kezükből. Szembekötősdit játszottak és a gentleman politikusok hadonásztak, keresgéltek s beleestek a sajátmaguk által felállított idöcsapdájukba. Aki időt nyer teret nyer, mondták nagy klasszikus bölcsességgel. S ahogy az idő folyik, úgy vesztenek a térből is. Alig egy párnak tudta lehúzni a zsebkendőjét kétszázezer menekült. Vájjon hány milliónak kell még hazátlanná válnia, hánynak kell még “véres fejét felmutatni” ahhoz, hogy levesse mind a kendőt s megfogja a gúnyosan nevető bujócskázót. Ezeken nevet az egyik szemünk, mert nem lehet nevetés nélkül nézni a groteszken ugrándozókat, tanácskozókat, mo­solygó udvarias politikusokat s ezért sir a másik, mert mind­ez milliók lelki és testi szenvedésébe kerül, igazi akaratának meghamisításába, tehetetlenségének választási nagydobra vert megszégyenítésébe! NOVA TIBOR A Public Service a villanyráták felemelésének engedélyezését kéri A Public Service Electric and Gas Company november 13-án kérvényt nyújtott be a State Board of Public Utility Commissioners-hez, melyben a villanyráták felemelésének ehgedélyezését kéri. A Public Service Electric and Gas Com­pany történetében ez a legelső eset, hogy a vállalat a villany­ráták emeléséért fólyamodik. A kérvény kifejti, hogy a kért rátaemelést az teszi szük­ségessé, hogy a vállalatnak kell, hogy oly bevétel biztosít­tassák, amely a költségeit, az adókat és a fix kiadásait fedez­ni tudja-s hogy bevétele egyen­súlyban legyen azokkal az in­vesztíciókkal, amelyeket üze­meibe befektetett, amik a kö­zönség érdekeit szolgálják. New Jersey folyamatos gaz­dasági terjeszkedése megköve­teli a vállalattól, hogy évről­­évre újabb és újabb nagyösz­­szegü tőkét vegyen igénybe, hogy a jelenlegi és jövőbeni fogyasztóit ki tudja szolgálni. A vállalat egy precedens nél­küli' beruházási program kö­zéppontjában áll, hogy fo­gyasztóinak igényeit* amik ál­landóan fokozódnak, képes le­gyen kielégíteni. Az eljövendő három év alatt terv szerint kb. $380,000,000-t kell befektetni­ük uj villanytelepi beruházá­sokra. Az elmúlt öt év folya­mán a Public Service több mint $412,000,000-t fordított uj telepek építkezésére. Ép ezért végtelenül fontos, hogy bevételüket fokozni tudják és ezáltal a vállalat hitelképessé­gét megszilárdítsák, úgy hogy ha uj tőkére lesz szükségük, azt a leggazdaságosabb utón tud­ják előteremteni. Az üzemi kiadások a máso­dik világháború óta tetemesen növekedtek. Pl. a villany vál­lalatnál a munkabérek '96 szá­zalékkal emelkedtek azóta és 1958-ban a villany osztályon kifizetett fizetések $31,000,00- al haladták meg az 1946-ban kifizetett fizetések összegét. A villany által felhasznált összes építkezési és üzemi anyagok ára 1946 óta több mint a duplájára ment fel. A villanyáramból jelenleg befolyó bevétel kb. $27.0,000,- 000 és a kalkuláció szerint a proponált rátatöbblet évi $21,- 400,000-t fog majd jelenteni, ami a szövetségi, állami és he­lyi adók levonása után kb. $9,000,000-ra redukálódik. A Public Servicének a State Board of Public Utility Com­­missionerek előtt jelenleg fek­szik egy kérvénye, amelyben a gázráták felemelésének enge­délyezését kéri. Az erre vonat­kozó kihallgatások már meg­történtek és a döntés még füg­gőben van. ' Az alábbi táblázat ismerteti a 1,200,000 magános fogyasztó havi villanyrátájára vonatkozó összehasonlítást a jelenlegi és a proponált ráták között. Je­lenleg a minimális ráta $1.00, ami a proponált emelés követe keztében $1.25-re emelkedne. Jelenlegi Kérvényezett ráta ráta $1.25. ....................... $1.53 $1.25 ....................... $1.81 $1.75 ....................... $2.09 $2.00 ....................... $2.37 $2.25 ....................... $2.63 $2.50 ....................... $2.90 $2.75 ....................... $3.16 $3.00 ....................... $3.42 $3.25 .......... $3.69 $3.50 ....................... $3.95 $3.75 ....................... $4.21 $4.00 ....................... $4.48 $4.25 ....................... $4.74 $4.50 ....................... $5.01 $4.75 ....................... $5.27 HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen Előfizetési nyugtával — a lapot! VIRÁGOT virágházból vegyen! LINCOLN GREENHOUSES Dover Ave. — Kilmer 5-7600 New Brunswick, N. J. Kar) Neugebauer. túl. GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy a szerető jó férj, apa, nagyapa, sógor, koma, rokon és jó­barát — a heves-megyei Kal-Kápolna községi születésű s Amerikába Jiosszu évtizedekkel eze­lőtt kivándorolt GALL JÁNOS áldásos életének 68-ik évében, 1958. november 18-án, 129 French St.-i ottonában meghalt. Drága halottunk kihűlt tetemét a Gowen te­metkezési intézetben ravataloztuk fel s onnan ki­sértük őt utolsó útjára szombaton, november 22- én, a Somerset utcai magyar református temp­lomban megtartott gyászistentisztelet után az Elmwood temetőbe, ahol örök nyugalomra he­lyeztük. Béke lebegjen áldott porai felett! New Brunswick, N. J. 1958 november 27. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos özvegye, Gáli Jánosné, sz. Kovács Mária; szerető gyermekei, Bertalan és családja és Menyhért és családja; egyetlen unokája, Dorothy, va­lamint rokonai Akron, Ohioban, sógorai, sógornői, ko­mái és más rokonsága úgy itt, mint az óhazában, úgy­szintén barátai és sok-sok jóismerőse. köszönetnyilvánítás Mély gyászunkban sem feledkezhetünk meg arról, hogy e helyen is köszönetét mondjunk mindazoknak, akik részvétnyi­latkozatukkal felkerestek és bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk a temetési szertartást végző és halottunkat oly szép beszéddel búcsúztató Nt. Dr. Kosa András ref. lelkész urnák, valamint a minden tekintetben előzékenyen közreműködő Gowen temekezési intézetnek. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik virrasz­­tottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virá­got küldtek, akik autójukkal kisegítettek, jószomszédainknak, ba­rátainknak, akik bármi módon segítségünkre siettek s kifejezésre juttatták az elhunyt és irántunk érzett szeretetüket és végül köszönet a koporsóvivőknek, névszerint: Körmendy József, Simon István, Horváth Harry, Joseph Steff, Kiss József és Szilágyi Jánosnak. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, drága ha­lottunknak pedig adjon csendes nyugodalmat a sírban. A GYÁSZOLÓ CSALÁD

Next

/
Thumbnails
Contents