Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)

1958-03-06 / 10. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH - BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, -1958. MÁRCIUS 6 A csúcs-találkozó felé csörtető szovjet vezetők akkor vágódtak hanyatt, amikor már biztosra vették, hogy sikerül nekik a nyugati világ legelső embereit zöldasztalhoz kény­szeríteni, még pedig a moszk­vai feltételek szerint. , A 70 éves Dudes adta a gáncsot, még pedig fiatalos fürgeséggel. Ha Hruscsovék­­nak nem tetszik az amerikai külügyminiszter, hát erre ala­pos okuk van. Hruscsovék már-már azt hitték, hogy szputnyikokkal, rakétákkal és thermonukleáris robbantgatásokkal kellő leg megfélemlítették a világot. Most már csak inteni kell s ha­nyatt-homlok rohannak hoz­zánk, irgalmunkért esedezve, — gondolták Moszkvában. Dulles elutasító magatartása távolról sem azt jelenti, hogy Amerika nem akarna tisztes­séges megegyezést kötni a Szovjettel. De csakis tisztessé­ges megegyezést. S ennek a megegyezésnek az előfeltéte­leit semmiféleképen sem dik­tálhatja a Szovjet. Magyar szempontból van némi érdekessége a kissé döcögősen közeledő csúcstalál­kozónak. A Szovjet szívesen magával vinné a csehszlovák és román rezsim legfőbb embe­reit, de Mtinnichet nem. Hrus­csovék is érzik, hogy tulnagy szemtelenség volna azt java­solni, hogy Eisenhower elnök üljön egy tárgyalóasztalhoz Münnich-el, vagy Kádárral. Ettől eltekintve is a Szovjet gondosan kerüli a magyar kér­dés bármilyen felmerülését. A Moszkva-sugalmazta Rapacki­­tervben sem szerepel Magyar­­ország. (Rapacki atom-mentes közép-keleteurópai országokat javasol.) Ezzel szemben a nyugati diplomáciában mutatkozik bi­zonyos készség, hogy a magyar kérdést az esetleges csúcs­találkozó tárgysorozatába ik­tassa. S vannak vélemények, me­lyek szerint mutatkozik is n<?­­mi eshetőség. A magyar kérdés rendezését, akármilyen heve­sen tagadja, még a Szovjet is szeretné. A magyar szabadság­­harc legázolásából kifolyólag még ma is túlsók szemrehányás éri a szovjet vezetőket a sza­bad világ politikusai, tudósai és egyszerű polgárai részéről. Másrészt a vasfüggönyön kívüli kommunista pártok is azt java­solják Hruscsovnak, hogy egy­szer s mindenkorra intézze már el azt a fránya magyar kérdést, mert emiatt nem lehet'komoly szervezési munkát végezni nyugaton. Nyugati vélemények szerint az Ausztriához hasonló státust kellene Magyarországnak is biztosítani. Szórványosan még az osztrák-magyar federáció is felvetődik, de ennek és hasonló gondolatoknak a kiforrásához még sok idő kell. S valami egyéb is. Részünk­ről a' lehető legnagyobb ener­gia. Szörnyű, hogy a magyar politikai emigrációnak nincs képviselete. A bizottmányt megölték, vagy legalább is ha­lálos dermedtségi állapotba kényszeritették, még mielőtt az uj képviselet megszületett vol­na. így aztán csak azt látjuk, hogy a magyarok tülekednek, de magával a magyar üggyel senki sem törődik. Hosszú hó­napok óta nem készült egyet­len memorandum, vagy akár­csak egy komoly levél, mely a magyar megoldást szorgal­mazta volna. Lehetséges, sőt elképzelhető, hpgy lelkes ma­gánosok készítettek ilyesmit, de nem készült intézményesen, a magyar politikai emigráció intéző szervezete által. Mert csak is az ilyen javaslatnak lehet súlya. Már pedig, ha a csúcs-talál­kozóra képtelenek leszünk megfelelően előkészíteni a ma­gyar ügyet, szinte egyetlen esélyünket játszuk el. A cucs­­találkozó — ha egyáltalán lesz — valamikor szeptemberben, októberben várható. Ha ennek a tárgysorozatába nem illeszt­hető be a magyar kérdés, akkor — sajnos — évekig lekerül a napirendről. Bázisok a holdban Katonai szakértőknek az a véleményük, hogyha fölényün­ket biztosítani akarjuk a föl­dön és a világűrben, — a hold­ban kell bázisokat létesíte­nünk. Innen azután, ha ellensé­geink háborút kezdenek, azon­nal lecsaphatunk rájuk a világ­űrből. “Aki a holdat uralja, az a földet is bírja” — mondotta az egyik amerikai tábornok. A Petőfi Színpad második vendégjátéka New Brunswickon Magyarország vezető szín­művészei, akik' az 1956. évi szabadságharc m e n e k ültjei­ként érkeztek Amerikába ‘ !Pe­­tőfi Színpad” néven társulatot alakítottak s a múlt év végén kezdték meg sziniévadjukat New Yorkban, óriási sikerrel. Állandó magyar színházat lé­tesítettek, so-sok bérletjegyet előre eladtak s az eddig előa­dott kitűnő darabok és a mü­­vész-együttes igazán nagysze­rű szereplése azt bizonyítják, hogy Amerikában nemhogy nem halt még meg a magyar színjátszás, illetve annak lehe­tősége, de még most kezdődik igazán a jelentős korszaka. A Petőfi Színpad néhányszor már más városokban is játszott, mint Bridgeporton, Cleveland­­ban és New Brunswickon. Anyagi és erkölcsi sikerük egy­aránt nagy volt s az a tény, hogy New Brunswickra másod­szor is kijönnek, bizonysága annak, hogy a New Jersey-i magyarság érdemes ezeknek az igazi nagy művészeknek a fáradságos “kiszállására,” it­teni vendégszereplésére, mint ahogy ők is érdemesek arra, hogy nívós előadásaikhoz mél­tóan tiszteljük meg őket meg­jelenésűinkkel ! Március 8-án, szombaton délután fél 5 és este 8 órai kez­dettel KÉT ELŐADÁSBAN fogják színre hozni New Brunswickon a Szent László Hall-ban az “EGÉRFOGÓ” cí­mű 3 felvonásos darabot, Ha­lász Péter menekült magyar iró müvét, amely a magyar népnek a szabadságharc előtti idők legnagyobb terroruralma alatti szenvedését, ellenállását, harcát ismerteti meg a nézővel igazi valóságában. (Történik 1952-ben, Budapesten.) Sze­replők: Szörényi Éva, Gabányi Böske, Dékány László, Szabó Sándor, Bárczy Kató, Kürthy Péter és Bogáthy Mihály. Nemcsak New Brunswickról, hanem Perth Amboyból, Tren­­tonból, Passaicról és ezen váro­sok környékéről is várják a magyarságot a “központi fek­vésű” New Brunswickon meg­tartandó ezen jerseyi előadásra és bizonyosra vesszük, hogy lesz is előzetes helyfoglalás bőven, hiszen a Petőfi Színpad előző itteni vendégszereplése­kor is minden jegy elkelt. Je­gyek előre válthatók New Brunswickon a következő he­lyeken: a Magyar Hirnök Könyvesboltjában (216 So­merset St.), Rottenbucher Vin­cénél (73V2 French St.), Ko­vács Imrénél (77 French St.), Pauk Jánosnál (111 French St.), Jelinek Ferencnél (169 French St.), a Hajdú-Német vendéglőben (214 Somerset St.), valamint Kára Péternénél (266 Easton Ave.) és az elő­adás előtt a helyszínen. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! Rakéta az űrbe, ember-utassal... Az X-15 rakéta-repülőgép, mely óránként 4,000 mérföldes sebességgel száguld, ebben az évben fogja megtenni próba­­utját a világűrben. Az 50 láb hosszú légi jármű száz mér­földes magasságban tud ha­ladni és emberutasokat visz majd ki magával a sztratoszfé­rába. Amerika győzni fog Nathan F. Twining tábor­nok, az egyesitett vezérkarok főnöke, a szenátus külügyi bi­zottsága előtt úgy nyilatkozott, hogy szovjet támadás esetében Amerika a harmadik világhá­borúban győzpi fog. Tagadta azt a feltevést, hogy felkészült­ségünk nem kielégítő. Hang­súlyozta azonban, hogy a kuta­tó és építő munkát folytatni kell, mert a szovjet ugyanígy cselekszik és ha lemaradunk, az végzetes lehet. KOVÁCS BALÁZS MEGHALT Szomorodott szívvel jelent­jük, hogy Kovács M. Balázs, v. magyar kir. alezredes, diplomás elektro-technikai mérnök, a trentoni Magyar Rádió órák KOVÁCS BALÁZS (WTNJ) igazgatója, a Függet­lenség munkatársa hosszas szenvedés után szombaton, már­cius 1-én egy Long Island-i kór­házban visszaadta lelkét Te­remtőjének. Korai halálát özve­gye, 3 gyermeke: Csaba, Kata­lin és Ákos, valamint óhazai családtagjai és sok jóbarátja gyászolja, úgy itt mint az óha­zában. Aránylag fiatalon, 53 éves korában halt meg. Temetése kedden, március 4-én délután volt New Yorkból a Linden, N. J.-i temetőbe. Ft. Béky Zoltán, református püs­pök és Nt. Csórdás Gábor espe­res végezték a szertartást. Kovács Balázs a budapesti Műegyetemen szerezte elektro­mérnöki oklevelét. A M. Kir. / Honvéd Ludovika Akadémia ta­nára volt s mint alezredes ke­rült a második világháború után nyugatra, sokszázezer magyar menekülővel együtt. Ausztriá­ban, angol megszállási zónában eleinte sok nyomorúságban volt része, majd az amerikaiaknál dolgozott, ahonnan számos di­csérő- és ajánlólevelet kapott, (Folyt, a 4-ik oldalon) Gondolkozz . . . Ha valaki az “élet ütőerén” tartja a kezét, az azonnal ész­reveszi, hogy a mélyben óriási erők feszülnek. Az ember leiké­be rejtett titokzatos és mégis érezhető erő az IGAZSÁG, me­lyet nem ember határozott meg, hanem az Isten, amikor mint Teremtő, elindította az értelmes életet á földön az ember megte­remtésével. Kevés nyelvnek van olyan ki­fejező ereje, mint a magyarnak, mely nem képekben adja elő a gondolatokat,' hanem kifejező erővel. Magyar nyelv és magyar ember együtt éli le a maga kál­váriáját éppen úgy, mint boldog életét. Ugyanígy vagyunk az IGAZSÁGGAL is, melyet a ma­gyar mint teremtett embere az Istennek, éppen úgy alkalmaz a saját életében, mint minden más népe a világnak. Van egy történelmi valóság, mely szerint a magyar nép egész nemzeti és erkölcsi élete az IGAZSÁGON épült fel. Ke­vés nép mondhatja el magáról, hogy az igazságért annyit szen­vedett volna, mint a magyar. Éppen ezért van az ideje most annak, hogy erről is elmélked­jünk egy kicsit, mert talán még a történelem során annyi igaz­ságtalanság nem történt a ma­gyar néppel, mint ebben a kor­szakban amelyben élünk. Hogy hogyan bánt velünk a világ, hagyjuk ezt azoknak elbit rálni, akik erre jobban illetéke­sek, mint mi vagyunk. Mi áll­junk csak szembe egy pillanatra a magyar emberrel és nézzük meg őt az IGAZSÁG fényénél: Az igaz magyar ember ke­mény és elszánt népe és nemze­te érdekeiért. Az igaz magyar ember nem megalkuvó és nem tágít Istene és hazája mellől. Az igaz magyar embert nem lehet megvenni, sem eladni, sem bérbe venni. Az igaz magyar embert nyílt és érdektelen igazmondás jellemzi. Az igazi magyar embert a vi­harok nem törik le, hanem csak MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? BÍRÓ PÉTERT kedden es­kették fel ismét', mint a Middle­sex Megyei Választási Tanács tagját, aki megkezdte második terminusát újabb két évre, mint választási Commissioner. Gratulálunk és jó egészséget kívánunk Péter bátyánknak! MAGYAR^ hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­­náp reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy . pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. “FÚJJA A SZÉL, fújja, Mi­ami, Florida-felé fújja . . . ” éneklik a brunswicki asszo­nyok, vagy harmincán, akik jövő szerdán, március 12-én reggel 7 órakor indulnak au­tóbusszal a Somerset utcai ma­gyar református templom elől. A 11 napos kirándulásra még mindig fel lehet iratkozni, van még néhány hely a buszon. (A hirdetésben közölt adatokat még azzal pótoljuk ki, hogy a kirándulók Fayettville, N. C.­­ban a Prince Charles Hotel-ben ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények épitését, javitását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1394-J. fognak megszállni, Jackson­ville, Fla.-ban a George Wa­shington Hotelben, Tampa, Fla.-ban a Hotel Floridában.) Az időjárás is kedvez a kirán­dulóknak: nagyszerű nyári idő van most Floridában. SZABÓ BÁLINT, a Magyar Savings igazgatója súlyos ter­mészetű operáción esett át még decemberben. A karácsonyi ünnepeket elrontotta neki és családjának ez a betegség, de hála Istennek már jobban van, januárban elhagyta a kórházat s már jól érzi magát. E sorok utján is köszönetét küldi mind­azoknak, akik a kórházban vagy otthonában meglátogat­ták, virágot, jókívánságokat tartalmazó kártyát küldtek ne­ki. A FRANKLIN Park-i Lazar ZONGORA - HANGOLÁST jutányo­sán végez gyakorlattal rendelkező óhazai szakember. — Horváth, te­lefonszáma: CRestview 7-3529. Memorial Library, egymásután kapja a szép adományokat s igy a könyvtár egyre komolyabb formát ölt. Könyvadományok is szépen gyűlnek s a Könyvtár E- gyesület elhatározta, hogy ha le­hetséges, az Országos Könyvtár Hét alkalmával megtörténik a hivatalos megnyitás, mintegy 2300 könyvvel, amelyből 1,300 már a könyvtár sajátja. 1,000 könyvet a Somerset County Library ad kölcsön, választékos, cserélhető adagolásban, hogy felnőtteknek, gyermekeknek, diákoknak egyformán legyen olvanisvalójuk. Mrs. Tóth, a könyvtár-gondolat egyik lelkes hive, aki a fenti' hireket beadta lapunknak, azt mondja, hogy a Franklin Township-i uj könyv­tárban magyar könyvek is lesz­nek majd. A MAGYARZENÉS rádió­műsoron a következők kaptak BU TOROZOTT szoba dolgozó nőnek, vagy férfinek kiadó. 129 French St. New Brunswick. zenés-felköszöntőt: F o z m an Józsefné születésnapja alkal­mából, Németh Lajos és neje fia Russell születésnapja alkal­mából, Lakat Mihály, ki a múlt héten ünnepelte születésnap­ját, Czine Irén 17-ik születés­napja alkalmából, Kosa Imre, a Magyar Savings and Loan Bank ügyv. igazgatója, Kocsis József, a bank igazgatója és Szabó Imre, a Magyar Bldg. Loan egyik alapitója, akik mindhárman február 22-én ün­nepelték s z ü 1 e t é snapjukat, Szalva Józsefné 86-ik születés­napját ülte, Egry Irénke, a Pa­­lágyi Edward menyasszonya március 3-án ünnepelte szüle­tésnapját, Minya Józsefné (Freeman St.) feb. 28-án ün­nepelte születésnapját, a High­land Park-i Novák fivérek: No­­vák Géza és neje 14-ik házas­sági évfordulójuk, Novák Lajos ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-5484. I és neje 15-ik házassági' évfor­dulójuk és Novák Ernő és ne­je házasságuk 15-ik évforduló­ja alkalmából kaptak üdvözle­tét a rádión. TÓTH FERENCNÉ, 10 Ma­ple St.-i lakos kártérítési peré­vel kapcsolatban azt irtuk, hogy Bemard Vogel Superior Court-i bíró $5,000-t Ítélt meg neki Lacsek Terézzel szemben, akinek 71 French St.-i háza előtt Mrs. Tóth megbotlott, el­esett és súlyos sérüléseket szen­vedett. A per még nincs befe­jezve és nem 5,000, hanem 15,000 dollárra perel Tóth Fe­renc és neje. Az alperes ügy­védje azzal védekezik, hogy Mrs. Tóth is részes abban, hogy megsérült s az állam törvényei szerint kártérítést ezért nem kaphat. A zsűri fogja eldönte­­(Folyt, a 3-ik oldalon) KÉTCSALÁDOS ház, 46 Division St.-en, eladó. Jokarban levő olaj­­fütés. Érdeklődni a 234 Hamilton St.-en, még jobban megedzik. Az igazi magyar ember nem mérgez, uszít, hazudik, nem szélkakaskodik, nem süllyed a jellemtetenség sarába. Az igaz magyar ember in­kább szenved és tűr, mintsem megtagadná Istenét és Hazá­ját!!! Van azonban — éppen a ma­gyar nyelv kifejező erejének — egy másik típusa is, melyet na­gyon egyszerűen csak úgy fe­jezhetünk ki, hogy elhagyunk egy egyszerű betücskét: az “i”-t és megkapjuk a másik típust, a GAZEMBERT. Nem akarunk brutálisak lenni, csak egyszerű­en felfedni azt, amit annyian olyan könnyen vesznek. Nem is akarjuk használni ezt a szót, a köznyelv értelmében, hanem csak a szó szoros értelmében. Mi a gaz? Semmil érő valami, amit az ember eltapos, észre sem vesz, mert értéket nem képvi­sel. Tehát jelent valamit, amit nem veszünk komolyan, azaz: az értékelés nem vonatkozik rá. Mi csak ilyen értékelésben vesszük a másik tipusu magyar embert. Vagyis: van egy defor­mált magyar típus, mely vala­mikor nagyon jó volt. Valami­kor értéket képviselt és valóban hasznára volt a magyar társa­dalmi közösségnek. A minden­napi élet és az azzal járó szeszé­lyes változások egymásután fa­ragtak le róla mindent, illetve az egyén engedte, hogy lefarag­janak róla mindent, ami nemes és szép volt. Itt nincs mentség! Itt csak súlyos , felelősség van nemzetével szemben! Soha ne álljon elő magyarsá­gával — se tollával, se beszé­dével — az, akinek ez csak ad­dig jó, amíg belőle haszna van! Az ilyen magyarok azok a serrí­­mit érő kufárok, akik tekintet nélkül apára, anyára, nemzetre és becsületre, végiggázolnak mindenen, ami magyar és éppen csak azért, mert magyar. Min­den magyar gondolatban és megnyilatkozásban mást lát­nak, mint amit az képvisel. Ki­tekernek és kicsavarnak min­dent, hogy igy feltűnőbbek le­gyenek és szándékosan és ment­ség nélkül árthassanak annak, aki nem más, mint magyar! Még csak egyet ahhoz, amit említettünk. Az emigrációban éppúgy, mint akik mint magya­rok születtek itt e hazában, ne felejtkezzenek meg arról, hogy édesapjuk és anyjuk magyarsá­ga bennük van és bennük van az ezéréves magyarság tradíció­ja is: az IGAZSÁG SZERETE­­TE ÉS ÖNTUDATA! Bennük van és bennük lesz, ha szándé­kosan ki nem irtják magukból... Rajtunk is áll, vagy dől, hogy a magyar igazságot győzelemre tudjuk-e vinni, vagy sem ... Mi az IGAZSÁGÉRT élünk, vagy halunk! SPEKTÁTOR FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1958 már­cius 14 én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a lagtectvérek szives megjelenését. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents