Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)
1958-01-23 / 4. szám
6 MAGYAR HÍRNÖK 1D58. JANUÁR 23 A FÁKLYA MÓRICZ ZSIGMOND REGÉNYE — . . . s egyszersmindenkorra lengedem, — kacagott fel a kisíny vére kibuffanó nevetéssel s , válla közé húzta a fejét. — /Tint a múltkor Görömbey bási . . . — s elkezdett hahotázni. Annyira furcsa s feszült volt a iangulat, mint az iskolában délitáni vallásórán ... Itt volt a nultkor, és igv véletlenül rátaláltam toppani a lábára. Parlon! mondom, azt mondja, csak essék! . . . Nahát abban a pillaíatban csak az Isten őrzött meg, logy szót nem fogadtam s jól rá lem ugrottam szelességemben a ábára, de jól: a tyúkszemére, sarokkal! aj de finom lett volía . . . S elkezdett menthetetlen vigsággal hahotázni. Miklós nevetgélt, halkan, fojtja a kacagást, s hirtelen szébe villant, hogy ugyanilyen anyásán nevetgélt az előbb az ő csacsogásán a papné, mikor a nagyapjáról diskurált. A papné megreszketett valami hirtelen rémülettől s a lányára nézett, oldalról, lefelé fordult szemmel s várakozó ellenségességgel, a lányára, aki virult, nint virág a napon. — Ismeri Pap Jancsit? — vérdzete egyszerre Márta. — Azt a hosszút, — mondta \ .'inakodva Miklós. Márta hangosan felkacagott. — Épen azt: gólya fészkel a .etejébe . . . Most tette le a káplánit. — El is bukott. — No nézze az nem is lehet. — Miért? — Nem is mert neki menni. — De jól ismeri.-— Ja, már kétzsre volt itt legátus. Márta kissé felhúzta a szemöldökét, elgondolkodott felpitytyesztette az ajkát. — Hát az olyan gyáva? — nondta magát megcáfolva s néni érdeklődését elárulva. Aztán jirtelen szokott váratlan nevetésével mondta: — De csak a professzoroktól fél . . . — A lányoktól nem?—mondja Matolcsy s érezte, hogy enyíyire közvetlen s egyszinvónan még sose volt lányhoz. — Na! — kiáltott fel Márta s végnélkül kezdett vihogni, |i SZERELTESSE ÁT. i •! Fűtőberendezését i i: OLAJRA! jj o Tetessen olsj égőt (Oil Burner) szén kazánjába, fagy egy teljesen ej, moedrn olajkazánra cseréltesse ki a mostanit I ii KÉRJEN DÍJTALAN ÁRAJÁNLATOT! OLAJ FUTÓ” BERENDEZÉST RÉSZLETFIZETÉSRE IS ADUNK! jiBessenyei Albert P |[ Olaj fűtőberendezés •> fűtőolaj szállító <' ;; 586 Hamilton St. Tel. KHmer 5-6453 ANGOL-MAGYAR, MAGYAR-ANGOL SZÓTÁR New Yorkban adták ki. Szép piros kemény vászon kötésben. 674 oldal. Amerikai mértékegységeket, stb. magyarázó résszel Ára: $5 .00 GREEN’S Angol-Magyar, Magyar-Angol ZSEBSZÓTÁR (336 oldal) $1 .50 BERNOLAK angol-magyar, magyar-angol ZSEBSZÓTÁR, legújabb kiadás .........................$5.00 “English Through Pictures” — Angol tanulás képek utján. Kb. 500 szó használatát mutatja be, f. 298 oldal ........................................35 “Paprikás” magyar-angol zsebszótár, f. 162 oldal ............................... 1.50 “Paprikás” magyar-angol gyors tanítómester, f. 160 oldal ......... 1.50 Basic Angol-Magyar, Magyar-Angol zsebszótár, 4000 szóval................75 Green’s Amerikai Nyelvmester. Magántanulásra alkalmas angol nyelvtan, tolmács, szótár és hasznos tudnivalókkal ellátva. Kötve, 288 oldal ................................ 2.75 “MEDICAL DICTIONARY” — Angol-Magyar, Magyar-Angol orvosi szótár (Lee-Delisle) — 208 oldal, kötve .......................................................$4.00 ANGOL-MAGYAR MŰSZAKI SZÓTÁR “Technical Dictionary” — 976 oldal, kötve $12.50 ANGOL NYELV-KÖNYV, Dr. Laczkó, kemény kötésben $2.50 Magyar-angol beszélgetések (kiejtps megjelölésével) füzet ...............95c Schenk: Angol Nyelvtan, magántanulásra. Irta: Dr. Germánus Gyula, kisalaku zsebkönyv ......................................................................... 75c Dr. Szenczy Miklós: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul Az angol nyelv alapos elsajá)tásáriak, könnyű és gyors módszere mindenki számára. Legújabb kiadás. Kötve $3.00 üFüzve 2.50 FOREIGN BOOK SHOP Magyar Hírnök Könyvesboltja 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. mintha a nevetése emlékekbe fulna. Matolcsy ellenségesen emlékezett vissza Pap Jancsira, aki két évvel volt nála lejebb s hirtelen éles szemmel kereste a Mártácska arcán valami sebtiben, sötétben odalopott csóknak a helyét. A papné szigorú szemmel nézte most a fiatal ember arcát s látta, hogy most nem veszi észre, hogy ránéz Vér szökött fel az agyába s egy pillanatig összeszoritotta fogait, akkor a lányra nézett: — Margit semmit sem üzent? — Mit? Kis csönd lett. — Ki az a Margit? — kérdezte Miklós, mert érezte hogy ell kell hárítania valamit magáról. — Az uj tanítónőnk! — szólt gyorsan Márta. — nagyszerű lány. Az asszony ránézett: — Az nem “nagyszerű lány,” az egy tökéletes kis teremtés,— mondta.—Most végezte a tanítónőit, olyan fiatal, hogy a diplomáját még nem is kapta meg, de olyan önálló, hogy eljött hozzánk ... és kifogástalanul megállja a helyét . . . Karakter . . . Finom, eszes és amellett naiv, bájos, komoly lény, úgy tud gondoskodni magáról! . . . Mondhatom, nem ismerek hozzá hasonló nőt: ideálja annak, milyennek kell lenni egy nőnek . . . sőt egy igazi embernek . . . Mikor azt mondta, hogy milyen jól tud gondoskodni magáról, Miklós újra elpirult és felvillant bene, hogy ez a tanítónő ... ez az a titok, amit az öreg papné neki akar ajándékozni, amivel meg akarja menteni, uj sínre vinni . . . valahogy az első villanatban kellemetlen volt, de már a másikban milndaz az érzés, amit fel tudott benne kelteni a papné, reményt a jövőben, hitet az okosságban, az mind^ áthárult az ismeretlen fiatal lány felé s már akarta látni, már húzódott feléje . . . s félt tőle, már röstelte magát előtte. (Folytatjuk) Telefon-statisztika Nehezen hihető, de mégis az a valóság, hogy Alaskában beszélnek legtöbbet telefonon: évente minden személyre 630 telefon-beszélgetés esik. (A statisztika furcsasága ez csupán: a lakosság gyér, de lévén Alaska fontos amerikai bázis, a telefonhasználat gyakori.) Ezelőtt a Hawaii szigeteken használták a telefont legtöbbször, de az évi “fejadag” ott tavaly 531-re esett le. Harmadik helyen Canada áll (481 személyenkénti átlag -számmal), majd Svédország (455) utána az Egyesült Államok (a kontinentális USA), ahol évenként a 170-milliónyi ember mindegyikére átlag 426 telefon-beszélgetés esik. Amerika tehát csak az ötödik helyen áll statisztikai számok szerint, a valóság azonban az, hogy eb ben az országban van a legsűrűbb telefon-hálózat és a legtöbb telefonbeszélgetés. Az elmúlt évben az egész világon több uj telefont állítottak be, mint bármikor ezelőtt: 7 és fél milliót. 1958 január 1- én mintegy 110 millió telefonkészülék volt üzemben az egész világon. A városok közül New Yorkban van a legtöbb telefon az egész világon, több mint négy I millió. Az Egyesült Államokban’ minden száz emberre 35 telefonkészülék jut. Svédországban 32. Fővárosunkban, | Washingtonban minden 100 emberre 65 telefon jut. ITTHONRÓL-HAZA TELEVÍZIÓKAT A CENTRAL TELEVISION AND APPLIANCES cégnél szerezhet be igen jutányosán 81 FRENCH STREET Tel. Kilmer 5-7700 ZAVETZ IMRE tulajdonos Javítások, jótállással Harmincöt év suhant már el fölöttem Mióta uj partokra léptem És istenadta kedvezésben Sértetlenül itt révbe értem S hazát találtam. Olykor keserves volt a sorsom itt is. , Emlékeim utánam nyúltak, Elébem gátak tornyosultak, Homályba vesztek el az utak És tévelyegtem. De rátaláltam és tovább futottam, Gázoltam gáton s áradáson, Ellenségen és álbaráton, Tengernyi dőre álmodáson S van, amim lehet. Nem sok. De itt ki is nyerhetne többet: Az élethez megértő társam, Munkám, kocsim, kényelmes házam, Télben nyaram s telem a nyárban Mind megszereztem. És mégis én, két hon között hazátlan, Mikor beteljesült a vágyam s álmom, Ezen a végső állomáson Itthon volnék és—haza vágyom, Itthonról — haza. GYÖRGY IMRE Washington, D. C. Újabb mozgalom Mindszenti ellen Az amerikai és az orosz közoktatás Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről. A szovjet állítólag több tudóst, mérnököt és technikust képez ki évenként, mint az Egyesült Államok. A ^zabad világ biztonsága szempontjából ez a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik, de ez még nem jelenti azt, hogy a mi közoktatásunk rendszere minden tekintetben az oroszoké mögött marad. Az Egyesült Államokban, úgy mint az orosz Szovjetben sokféle nép lakik, a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyományokkal. A nép tömege itt is, ott is igen nagy területeken oszlik el. A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóznia. A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja az iskolarendszer megszervezését s állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit. Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbó kötött, mert a nyilvános tanintézeteken kívül rengeteg magántulajdonban levő, független iskola és főiskola virágzik. Nálunk a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közoktatás terén. A kutatásokat előmozdítja és — bizonyos speciális téren, mint a mezőgazdasági kiképzés körül -— bőkezűen támogatja az iskolákat is. De a közoktatást elsősorban a helyi hatóságok feladatának sekinti, az államénak, a városénak, a községének. A mi iskoláink ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmazkodnak. De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában. A kommunista nevelés diktatórikus: felülről diktálják a módszereket, a központi kormány szolgálatára. A helyi szükségletek, az egyéni tekintetek — sem a tanulóé, sem a tanítóé — nem számítanak. Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú. A tanulónak az utasításokat “vitatkozás nélkül” követnie kell. A kitétel: “vitatkozás nélkül” sokszor előfordul a kézikönyvekben és ez nemcsak a tanulóra, hanem a tanítóra is vonatkozik. Senkinek sincs joga a Marx-Lenin elmélet sérthetetlenségét vitatni. Éppen ezért nincs válogatási lehetőség abban, hogy a diákok mit tanuljanak. A kormány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve kötelező. A kormány állapítja meg, hogy ki mit tanuljon. Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rendszerrel. Az iskolában, úgy mint az életben, az egyéniségben van a hangsúly. Az amerikai iskola célja: az egyéniséget kifejleszteni és ezért szabad választást engednek minden diáknak, hogy életpályát válászszon magának, saját hajlamainak és érdekeinek megfelelően. A kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre törekszik és műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani, nem általános műveltséget, mint történelmi, irodalmi vagy művészeti ismereteket. Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására törekszik. Az amerikai felfogás szerint a közoktatás célja, hogy egyéniségeknek teljes s boldog életet biztosítson, az orosz szerint, hogy műszakilag képzett hadsereget állítson az állam szolgálatába. A fegyelem az amerikai iskolába» háttérbe szorul. A tanárok szándékosan elqsegitik az elméletek és rendszerek legszabadabb bírálatát, mert szerintük csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadalra. A Szovjet iskolája alapos kiképzést nyújt a diáknak abból a célból, hogy az állam politikai céljait előmozdítsa. Az amerikai nevelés az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét szolgálni ; nem lehet kétséges, hogy az utóbbit választjuk, mert szabadon tudunk választani. Mint ismeretes, Mindszenti biboros a budapesti amerikai követségen kapott menedéket 1956 novemberében és azóta is ott tartózkodik. A Kádár kormány lapjaiban időnként cikkek jelennek meg, amelyek kétségbevonják az amerikai követségnek azt a jogát, hogy politkai menedékjogot adhat Mindszenti bíborosnak. Legutóbb a “Magyarország” cimü hetilapban Földes Mihály kommunista iró éleshangu cikkben követelte a kormánytól, hogy oldja meg végre a Mindszenti ügyet és “számolja fel azt a törvénytelen helyzetet, hogy egy szabad ország fővárosában egy idegen követségen rejtegethessék a nép ellenségét.” A KISZ (Kommunsta Ifjúsági Szövetség) vezetőségi ülésén Komócsin Zoltán főtitkár “szigorúan bizalmas” utasítást adott az egyes kerületek ifjúsági csoportvezetőinek, mely szerint “puhatolják ki, hogyan reagálna a tagság egy szervezett nagygyűlésre, amelyet a Szabadságtéren tartanának, a budapesti amerikai követség előtt.” A nagygyűlésen a kiszemelt szónok — hírek szerint Marosán György államrciniszter — felvetné a Mindszenti kérdést és ez esetben az egybegyült ifjúsági tömeg “köi'ülvehetné a követséget és hangot adhatna tiltakozásának.” Bécsbői érkezett hírek szerint, Grősz József kalocsai érseket, aki Kádár miniszterelnök tüntetett ki magas állami kitüntetéssel, felszólították, hogy a magyar katolikus egyház foglaljon állást Mindszenti ellen és követelje, hogy az amerikai követség adja át a bíborost a magyar hatóságoknak. Farmerek Social Securityje A Social Security Hivatal közli: Farmerek még akkor is kötelesek évi jövedelmi adóvallomást benyújtani, ha nem kell jövedelmi adót befizetniük. Erre azért va nszükség, hogy megállapítható legyen az összeg, amelyet Social Securityre be kell fizetniük a jövedelmük után. A törvény előírja, hogy minden farmer, aki az adóév alatt $4004 vagy többet keresett, a Social Security céljára jvedelmi adóvallomást köteles benyújtani. Erre rá kell Írni a nevet, címet és a Social Security kártya számát, különben önmagának okoz hátrányt a benyújtó. JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyermek hajvágás, Feretválás Fej és arcbőrm aszalás, haj festes, shampoo Urbán Gyula Hasai elismert horbéH és fodrász mester VEGYE HASZNÁT apróhirdetési rovatunknak. (Az első oldalon alul közöljük ezeket) — Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, vagy bérbeadni valója, vagy bármilyen más hirdetnivalója van, hirdesse lapunkban. Egyeszefü, párszavas apróhirdetés egyszeri közlésének ára $1.50, kétszer közölve $2.50, többször, $1.00 esetenként. (Mind a négy lapunkban az egységár $4.00, kétszer $7.00, többször $3.50 esetenként.) Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS ERTSSVAGÁSU HÚSOK, SAJA'i KESZ1TMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTAha 169 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK. N. * telefon: Kllmer 5-5156 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT HÄ AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Áz orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méhfullánkmérget tartalmaz Fájdalom 'léikül enyhitőleg hat. Rheuma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cím. JOHN TÓTH, 1143 Hillcreit Road, South Bend 17, Indiana. rendelésre pontosun házhoz szállít a Varga Oil Go. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos SCHWARTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akái készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO 79 FRENCH ST. New Brunswick, N. J. a Scott St. sarkán Tel. KI 5-6385 Fát, deszkát, építőanyagokat magyar cégtől, mérsékelt áron, pontos kiszolgálás mellett szerezhet be ! Mindenféle Építőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírnevünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundámentuma. TELEFON CHarter 7-8300 ROLFE Building Materials Company 10 Jersey Ave. New Brunswick, N. ,1. Id. Lefkovits József, tul.
