Magyar Hirnök, 1957. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-28 / 13. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH - BEOLVADT LAP lilagyaii-Bűkap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1957. MÁRCIUS 28. “Csak nyelvében magyar . . .” Nagy a kitüntetés, majdnem beleszédülünk; tessék elképzelni a Budapesten megjelenő kom­munista újság, a “Népszabad­ság” velünk méltóztatik foglal­kozni. Igenis, ezzel a lappal! Aszongya, hogy mi dicsek­szünk dicstelen tevékenysé­günkkel. Nevezetesen azzal, hogy lapunk csak nyelvében ma­gyár, de szellemében amerikai. Nosza, ha nem csalódunk, véde­keznünk kellene, ámbár nem hisszük hogy rászorulnánk. Azzal a lappal szemben, ame­lyik már a címében — “Népsza­badság” — egy óriási hazugsá­got visel, nem yédekezünk. Har­ci bárdunkat nem élesítjük, túl­ságosan nagy megtiszteltetés volna a vörös szolgatollnokok számára. Gúnyolódni akarna velünk a “Népszabadság” cimü budapes­ti sajtótermék, de mi büszkén viseljük a rajtunk esettó “szé­gyenfoltot.” Valóban amerikai szellemű ez a lap, mert hi­szünk az amerikai szabadságesz­ményekben, Ennek az ország­nak az alapitói valamikor papír­ra fektették azokat az ideálokat, amelyek alapján élni akartak. S talán ez az egyetlen ország a vi­lágon, ahol ezek az eszmények törést nem szenvedtek. A Füg­getlenségi Nyilatkozat, az Ame­rikai Alkotmány nem maradt egyszerű irka-firka, nem tolta félre valamelyik diktátor, ha­nem átültetődött a gyakorlatba. Nem akarjuk kifejténi most az amerikai szabadságeszmé­nyünket, hiszen könyvtárat ki­tevő köteteket Írtak már mások. Mi csak azt üzejük a “Népsza­badság” cimü förmedvénynek: bárcsak a magyar nép is kap­hatná meg — legalább részben a szabadságot, amelyiket min­den amerikai polgár oly mara­déktalanul élvez. Ezért küzdünk, mi, amerikai magyarok. Nekünk itt megvan mindenünk, s csak azért fáj a szivünk, hogy szülő­hazánk népe a világtörténelem legsötétebb rabságában nyög. S még valamit. Ha a magyar népnek szava lehetne, csak fele­annyi, mint az amerikainak, a “Népszabadság” címen ágáló hazugságok tára többé nem je­lenhetnék meg. Október 23.-ika óta négy hónap múlt el s az Ameri­kába érkezett magyar egyetemi hallgatók nagy. többsége ma sem tudja, mi lesz belük. A di­ákok engedelmesen jártak és járnak angol nyelvtanfolyamra, remélve, hogy jó ajánlólevél lesz az egyegtemek és főiskolák ka­puinál, de még mindig sehol semmi. Ezerszáz körül van az Ameri­kában tartózkodó magyar egye­temisták létszáma. Amikor ide A MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. érkeztek, úgy látszott, hogy túl­sók az ösztöndíj. Később aztán kiderült, hpgy az. ösztöndíj olyan pitka, mint a fehér holló, ami van, az is leányiskolákba szól, márpedig a magyar egyete­mistáknak csak valami 20 szá­zaléka leány. Nagyrészük mérnök szeretne lenni, — de ilyen ösztöndíj még tiz sincs összesen. Orvosi ösz­töndíjat egyetlenegyet sem ajánlottak fel. Sőt mi több, még akkor sem juthatnának be az orvosi fakultásokra, ha történe­tesen maguk fizetnék a tandiju­kat. Állítólag nagy a túlzsúfolt­ság ott is és a műszaki egyete­meken is. Nem egészen értjük. Tudomá­sunk szerint az Egyesült Álla­mok mögötte marad a Szovjet­uniónak a mérnökök képzésé­ben. Erre vonatkozólag statisz­tikákat láttunk. Tudjuk, hogy a kongresszus is foglalkozik a kér­déssel s akkor itt vannak a te­hetséges magyar fiuk, akik — a jelek szerint — nem lehetnek mérnökök. Úgy gondoljuk, hogy az ame­rikai magyarság csucsszerveze­­tének, az Amerikai Magyar Szö­vetségnek mindent el kellene kö­vetnie a jelenlegi helyzet meg­változtatásai érdekében. A kor­mány idáig mindent az egyházi és a társadalmi szervezetekre bízott. Mostmár ideje volna, ha sajátmaga is tenne valamit. Magyar görög-katolikus szentmise a New York-i St. Patrick katedrálisban Szombaton, április 6-án dél­előtt 11 órakor a new yorki hi­res St. Patrick katedrálisban (5th Avenue) magyar nyelvű görög katolikus szentmise lesz, amelyre felsereglenek közeli és távoli vidékekről az amerikai magyar görögkatolikus hívek. Az ünnepélyes husvét előtti li­turgiát Főt. Roskovics Konstan­tin, a new brunswicki Szt. Jó­zsef g. k. egyházközség lelki­­pásztora, Főt. Gajdos Albert, a perth amboyi Szt. Mihály g. k. egyházközség lelkipásztora és Főt. Németh Imre, a new yorki Szentkereszt g. k. egyházközség pásztora fogják celebrálni, M. Rev. Francis Spellman new yor­ki érsek elnökletével és jelenlé­tében. A bizánci ritusu római kato­likus (görögkatolikus) nagymi­sén a Perth Amboy-i Szent Mi­hály egyházközség énekkara fogja szebbnél-szebb magyar­­szövegű egyházi énekekkel ki­sérni a szertartást, Magyar Já­nos kántor vezényletével. Elakadt a “mene­kült-törvény ...” A Scripps Howard lapok Ír­ják országszerte: Eisenhower elnököt aggasztja azon javasla­tának sorsa, melyben magyar uj menekültek számos további ezreinek bebocsájtását kérte a kongresszustól. A javaslat megrekedt a kép­viselőház bevándorlási albizott­ságában, amelynek elnöke Fran­cis E. Walter eastoni képviselő. Walter kezdetben lelkesedett a magyar menekülők bebocsátá­sáért, de utóbb visszatért régeb­bi szigorú álláspontjához s leg­utóbb jelezte, hogy a javaslat nem egyhamar for a Ház elé ke­rülni. Az ily javaslatoknál szo­kásos szakértői kihallgatásokról sincs még szó. Camp Kilmérbe még mindig havi 4,000 magyar uj menekült érkezik. Március 8-áig, az érke­zettek száma 28,928 volt és 1300 kivételével a legtöbben már ál­lásra találtak vagy legalább is elköltöztek Camp Kilmerből. A teljes számból 22,000 csak mint “parolee,” ideiglenes ví­zummal jött be és addig nem nyerhet szabályos bevándorlói státuszt, amig a kongresszus el nem fogadja Eisenhower emlí­tett javaslatát, amely módosítja státuszukat. Amikor Eisenhower a javas­latot benyújtotta, a kongresszu­si vezetők gyors elfogadást ígér­tek, de azóta nem történik sem­mi. Az Egyesült Európa alapjait lerakták. Történelmi esemény játszzdott le az elmúlt hétfőn Rómában. A nagykultu­­ráju, de nemzeti szuverénitá­­sukra túlságosan büszke nyuga­ti népek végre belátták: vagy összefognak, vagy elpusztulnak. Összefogtak és élni fognak. Amerika és a Szovjet közt, ha egyelőre mégcsak körvonalai­ban is, létrejött a harmadik nagyhatalom, amelyik a hóna­pok múltával egyre nagyobb s végül döntő szerepet kap a világ politikájának és gazdasági éle­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Az uj magyar szabadságharc története A Free Europe Press kiadásá­ban most jelent meg egy érdekes rádió-adás gyűjtemény, amely az 1956 évi magyar szabadság­­harc hfteles történetének is mondhat&. A 374 oldalas kiad­vány az Í956 október 23 és no­vember i.-e közötti rádióadáso­kat teljek termedülmekben, mig november 4.-e után csak a sza­u 0 14 ~ Ja r.x öa 0_ a-./kj i Ci U i O ctU.CliáG'íi.cl L tai eV mázzá. A gyűjtemény nem tartalmaz magyarázatokat, mert a kiadók nem akarták a forradalom és szabadságharc csodálatos ese­ményeinek egységét megtörni, igy a kiadvány nemcsak lebi­lincselő olvasmány, de pótolha­tatlan dokumentációs anyag is. Megrendelhető Free Europe Press c/o L. Varga 2 Park Ave­nue, 26th floor New York 16, N. Y. címen $2.50 beküldése el­lenében. Az Észak-Amerikában és Kanadában lakók csekken, vagy money orderen, mások nemzetközi post autalványon küldhetik be a jelzett összeget. Szabadságharcosok a kiad­ványt díjmentesen kapják ne­vük és címük beküldésével, vala­mint annak megjelölésével, hogy az illető szabadságharcos. A kiadvány csak korlátolt példányszámbank készült s ezért tanácsos megrendeléssel sietni! Elkaptak két ide igyekvő magyar kémet... Az osztrák rendőrség a bécsi repülőtéren, felszállás előtt pár perccel letartóztatott két ma­gyart, akik állítólag a Kádár kormány titkos ügynökei voltak és Amerikába készültek, hogy az ideszállitott menekültek köré­ben kémkedjenek. A két letar­tóztatott magyar dr. J. Kurt, 55 éves és S. József, 35 éves, be­vallották, hogy hamis útlevéllel és vízummal utaznak. Az osztrák rendőrség szerint a magyar menekülőket nemcsak Amerikába, de Ausztriába és Kanadába is követik a kommu­nista ügynökök s megbízásuk a hazacsalogatás, hogy aztán a könnyen hívőket a törvény min­den szigorával büntessék, ha egyázer beléptek a határon . . . Kossuth-utca Párisban Érdekes hir érkezett a francia fővárosból: a Városi Tanács a magyar szabadságharc iránti rckonszenvének kinyilvánítása­ként az eddigi Ghateaudon utat “Kossuth, Nemzeti Hősök Utjá­nak” nevezte el. A hir különös érdekessége az, hogy pontosan ezen az utón van Párisban a francia kommunisták főhadi­szállása. A francia “komik” is közutálat tárgyai Párisban, amióta moszkvai elvtársaik Ma­gyarországon tömegmészárlást rendeztek . . . Neki is elég volt vörösekből... Nádor István, a genfi magyar delegáció tagja és politikai me­nedékjogot kért feleségével együtt a svájci szövetségi kor­mánynál. Nádor feleségével Geifből ismeretlen helyre távo­­zitt, nyilván attól tartva, hogy a kommunisták részéről, akinek Genf egyébként egyik kitünően megszervezett kémközpontj uk, bántódás érheti őket. MEGSEBZETT OROSZLÁN? Beléptünk az uj esztendőbe s hetven nappal a magyar sza­badságharc fellángolása ó;a kormánynuk még mindig csak ott tart, hogy gyüjteti a pénzt a másfélszázezernyi menekült­nek s jóformán keresztül-sz^ 1- mát sem tesz azért a kilenc rrj: 1- lióért, amelyik a hősök vére (ál­tal áztatott Duna-Tisza közén még mindig forrong s még min­dig várja a világ lelkiismeret furdalásának az övékéhez ha­sonló bátor és elszánt tetté for­málódását. Azt mondják az okosok (s ilyenek mindig bőven akadnak, amikor valamit elodázni kell!) hogy “legmagasabb körökben” az az elgondolás kapott lábra, mely szerint nem szabad izgatni a “sebzett oroszlánt,” már mint az orosz szovjetet, mert végső elkeseredésében olyan kétségbe­esett akcióra ragadtathatja mr­­gát, melynek követkfeztében nyakunkba szakadhat a minden eddiginél borzalmasabb világhá­ború. Ki kell tehát várni, njiig szép csendesen kinyaldossa Se­beit s akkor — nos, akkor majd csak történik valami . . . Van ugyan, mint mondjak egy másik tábor is, amely a seb­­nyalogatási “truga Dei” helyett jobbnak vélné, ha a szabad ál­lamok épen ezt a “sebzett álla­potot” használnák k iajmegnyo­­moritott, agyongyötört, legá­zolt, halomra gyilkolt “csatlós népek” (micsoda undorító meg­nevezése ez az áldozatul lökött millióknak!) f elszabaditásáj- a; ezeknek hangja azonban majd csak inkább az uj kongresszus gyűlésén érvényesülhet, ha ugyan addig a színfalak mögöt­ti érv-csatározást el nem döntik a “magasabb” szempontok. Egyelőre tehát odaát csak a magyar nép szenvedése s le;i­­portságában is nyilvánvaló har­ca, itt pedig a tobzódó gazdag­ság karácsony ?ujévi hangulatá­ban az okoskodás folyik. A tett halála pedig az okoskodás. Shakespeare pedig valahol Ezt mondatja valamelyik hősével: “Sok szép szavunk van, szerel­münk kevés,” ami közönséges prózai nyelvre ültetve aligha­nem csak azt jelenti, hogy teie­_______________________________________________i------------------------------------------------------------------------------------------------:------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------—--------------------------r — MI ÚJSÁG A FALUBAN? AZ AMERIKAI Magyar Szö­vetség New Brunswick-i Osztá­lya most pénteken, március 29- én este 7:30 óTai kezdettel tart­ja havi rendes gyűlését a Somer­set Utcai Magyar Református templom alatti teremben. Az Egyesült Magyar Segélyakció javára folyó gyűjtés és. a Camp Kilmer-i testvérmentő munka és más tárgyak kerülnek megbe­szélésre. A vezetőség kéri a tisz­tikar tagjait, az egyházak és egyletek kiküldötteit, mint min­den egyéni tagot és érdeklődő magyart, hogy a gyűlésen meg­jelenni szíveskedjenek. KÉT TŰZOLTÓ kapott kine­vezést múlt pénteken városunk­ban: James L. Shine és Joseph Micale tűzoltókká kinevezésével KÉTSZOBÁS lakás, bútor nélkül, ki­­adó, lehetőleg házaspárnak, eset­leg 1 gyermekkel. Telefonáljon: Mllltown 8-0297-M. a hét üresedésből kettőt betöl­tött Felix N. Canto re városi ta­nácsos. BENEDIK ZSIGMOND és neje most pénteken ünnepük boldog házasságuk 20-ik évfor­dulóját. Mr. Benedik a Benedik Oil Co. jónevü cég elnöke. Gra­tulálunk a nevezetes családi év­forduló alkalmából és sok sze­rencsét, boldogságot kívánunk a Benedik házaspárnak! A MAGYAR Izraelita Nőegy­let jövő kedden és szerdán ápri­lis 2 és 3-án “Rummage Sale” kiárusítást rendez a 71 New St.-i helyiségben. Jó állapotban levő, tiszta használt ruhanemüe-ASZTALOSMUNKÁKAT építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények épitését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. SO. River 8-2860-W és CHarter 9-7758. két jutányos áron szerezhetünk be most ezen a vásáron, óhazá­ba szánt szeretetcsomagokba. Kétszeresen jótékonykodunk az­által, ha itt vesszük meg a hasz­nált ruhákat, mert a Magyar Izraelita Nőegylet a befolyt jö­vedelmet nemes célra fordítja. “SOAP BOX DERBY” utol­jára 1940-ben volt New Bruns­­wickon. A Junior Chamber of Commerce az idén nyáron ismét rendez egy ilyen gyermek-kocsi­versenyt,, amelyen 11 évestől 15 éves koruakig vehetnek részt fiú gyermekek, a sajátmaguk által készített lefeléguruló kocsikon. (Szappanos-ládából szokták an­nakidején csinálni ezeket a ko­csikat, onnan kapta a verseny a BÚTOROZOTT, esetleg bulorozatlan szabát keres magányos férfi a Georges Road-on, vagy környékén. Telefoni CHarter 9-4289. nevét.) A verseny julius 27-én lesz, de a pálya, illetve a lefelé lejtő utca még nincs kijelölve, ahol a verseny lesz. MAGYAR LÁNYOK! Lehet készülni a Middlesex megyei szépség-versenyre, amit a So. River-i Junior Chamber of Commerce rendez (immár ötöd­ször) junius 2-án. A versenyre már be lehet nevezni. A MAGYAR SAVINGS & Loan Association két magyar alkalmazottja, Bendes Istvánná és Kokai Istvánná a múlt szom­baton, március 23-án résztvet­­tek a New York-i Waldorf Asto­ria Hotel-ben megtartott divat­­bemutatón és ebéden, amit a KULCHAR MIHÁLY borbélymester Mike Borber Shop borbély-üzleté­be ngyors, előzékeny kiszolgálás­ban részesül. Cim: 12 Prospect St. New Brunswick. \ N. J. Savings & Loan liga ren­dezett. A GABOWITZ RÁDIÓ <jiég (204 Neilson St.) a héten ün­nepli fennállásának 23-ik évfer­­dulóját, mely alkalomból mély m leszállított árak mellett kiárusí­tó vásárt rendeztek. Rádiót, te e­­viziót, villanyos mosógépet, jég­szekrényt, bármilyen villanyos háztartási felszerelést igazán ol­csón vásárolhatunk meg a Ga­bo witz Rádió cégnél, ahol a ma­gyar vevőket magyarul beszélő alkalmazott szolgálja ki. A REVLON kozmetikai gyár munkásai tüntetésre vonul: ik ki azért, mert a “64-ezer dollá­ros kérdést” televízión spomo­­roló cég, amely milliókat ősz ló­gat ki évente, nem hajlandó 25- centes órabér ja vitást adni mun­­(Folyt, a 3-ik oldalon) tétlenségünket, vagy nem aka­rásunkat szeretjük sallangokba álcázni. És milyen végzetes tévedés ez az egész “sebzett oroszlán” el­mélet. Nem sebekről van itt szó, nagy jó uraink s nem is orosz­lánról. Hanem medvéről, ame­lyik gygomorbajt kapott. Egé­szen helytelen tehát a “legmaga­sabb körök” felcsereinek diag­nózisa. A méhek kirablásából táplálkozó medvét nem volna szabad összetéveszteni a sivata­gok bátor királyával s a harcok­ban kapott sebeket a gyomor nyavalyáival! Dehát minek esnéngk be mi is az okoskodás időt és életet fe­­csérlő fényűzésébe,? Jobb talán ha szép szerényen meghúzzuk magunkat s a mi saját diagnó­zisunkkal még jobban alá nem támasztjuk a “Cunctator”-ok, hallgatók kényelmes álláspont­ját: hiszen ha gyomorbajról van szó, akkor — ugye — még több és veszélytelenebb idő van a semmittevésre. Hogy aztán közben szépen el­helyeződik s a kérlelhetetlen he­vítés következtében az a másfél­százezer magyar szétolvad a vi­lág különböző kemencéiben, az a kilenc millió pedig vagy éhen­­hal, vagy beadja a derekau a gyomorbajos medvének: ugyan kinek fáj az ? Csak nekünk magyaroknak. Nekünk azonban nagyon. Olyan nagyon, hogy ebből a bajból alighanem fertőző betegség lesz a világ számára. De Isten talán megőriz ettől is, mer ő nem okoskodik, hanem ítél. Elevenek és holtak fölött .is. Borshy Kerekes György (Testvériség, 1957 jam) , Felújított terror­eszközök Kádár J ános bábkormánya mind erősebben rátér a “sztálini vonalra.” A Rákosi-rezsim leg­sötétebb napjait felidéző eszkö­zöket is igénybe veszi, egyelőre a lakosság feje fölött Damokles­­kardként lebegő fenyegetés gya­nánt. A kárpátaljai ruthén szárma­zású belügyminiszter, Biszku Béla, március 19-én rendeletet tett közzé a hivatalos lapban, mely szerint az államra és ál­lambiztonságra politikai és gaz­dasági szempontból veszélyes egyének rendőri felügyelet alá helyezhetők, eltávoüthatók lak­helyeikről s ez esetben uj lakó­helyet kötelesek választani két héten belül. Az utóbbi rendelke­zés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kommunista rezsim bár­mikor a neki nem tetsző személy lakását elkobozhatja, az illetőt kiteheti az utcára s ha nem tud valahol összeköttetései révén le­­tlepedést szerezni, mint lakás és foglalkozás nélküli csavargót a rendőrségi szervek valahova az Isten háta mögé “kitelepítik,” amint ezt Rákósiék gyagkorol­­ták, sok tizezer ilyen szerencsét­len deportált korai halálát okozva. A kommunisták levetet­ték álarcukat Magyarországon s újra a nyers erőszak és terror az uralmuk kizárólagos alapja! ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents