Magyar Hirnök, 1957. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-07 / 6. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERCED WITH - BEOLVADT LAP inagyai-BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. «L, THURSDAY, - 1957. FEBRUÁR 7. A tavaszon forradalom lesz, ezzel ijesztgetik most Magyarországon Kádár Jánost és moszkvai klikkjét. A falakra, az üszkös, rombadőlt házak oldalára firkálják a tavaszi forradalom jelszavait az ismeretlen tettesek s a moszkvai betyárok magyarországi fullajtárjai rettegnek a nap mint nap felidézett lehetőségtől. A tavasz, március a forradalmak klasszikus ideje. A halálos dermedtségből akkor ébred újjá a természet s akkor csörögnek leghangösabban a rab népek láncai is. A tavaszi forradalmaknak azonban van egy gyakorlati értelme is. A lombok eltakarják a menkülőt, az éhséget enyhíti a vad növények gyökere . . . Mostanság sokat beszélnek arról, hogyha a magyar szabadságharc márciusban tört volna ki, minden másképp lehetett volna. A szomszéd népek is csatlakoztak volna és az orosz szteppék lakossága is megkísérelte volna lerázni a láncokat. Volna, volna . . . A volnával nem érünk semmit, s a fergeteget nem lehet lebontani egy fazékkal, hogy majd egy bizonyos időpontban, amikor éppen legalkalmasabb, akkor rázza meg a világ eresztékeit. A magyar forradalom akkor robbant ki, amikor a lelkek telítettségi állapotba kerültek, amikor már nem fért több keserűség a szivekbe. Fejbólintó Kádár János most rettenetes erőfeszítéssel próbálja az ifjúságot s elsősorban a tanuló ifjúságot kordába kényszeríteni. Az egyetemi ifjúság feltételezhető vezetőit tömegesen hurcolják ismeretlen helyre, azon a címen, hogy különböző iskolákban fegyvert és lőszert találtak. Kádárék a sztálini módszerek alkalmazásával valóban mindent elkövetnek, amit a maguk biztonsága érdekében helyesnek találnak. Álmuk mégsem nyugodt, mert tudják, hogy, például, az 1848-49-es forradalmat sem valami kitünően fegyverzett alakulat indította el. Akkor is, most is az ifjúságnak alig volt egyebe' a puszta öklénél, no és a szivében, égő tűznél. Egy felől bizonyos lehet Kádár János: a magyar ifjúság szivében semmiféleképpen sem gyulladnak sztálini tüzek . . . Ahogy a vörösek magyarázzák Moszkvában és másutt a magyar forradalom történetét, — erről ir szellemesen Art Buchwald, a Herald Tribune humoristája. Maró gúny van abban, ahogy Buchwald összerakja a magyar szabadságharc kommunista verzióját, érdemes idézni belőle: A MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköznap reggel 9-tŐl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. “. . . . Béke honolt Magyarországon s mindenki boldog volt, amikor a népellenes diákok egy parányi csoportja izgatni kezdett Horthy Miklós visszatérése érdekében. Ezek a népellenes diákok idegen zsoldban álltak s rögtön tüntetésbe kezdtek, miközben csatlakoztak hozzájuk az ellenformadárok, a fasiszták, a népellenes terroristák és a nagybirtokosok. Az orosz tankcsapatok figyelmesek lettek a lármára, no és a kíváncsiságukat is felkettette, mi történik itt s minden oldalról benyomultak Budapestre. A fasiszta elemek aztán megtámadták a védtelen tankokat, irgalmatlanul verve azokat öklükkel. Eleinte a tankok kiszolgáltatottan álltak ott, de aztán megtorlásra gondoltak s néhány barátságos sortüzet adtak le . . . Ezek ártalmatlanul hatoltak a tömegbe s mindössze 300-400 embert öltek meg. A magyar nép örömrivalgással fogadta a reakciós elemek elleni támadást és arra kérték az oroszokat, hogy tüzeljenek tovább, amig szét nem rombolják az egész várost ...” És igy tovább. Buchwald görbe tükrében igy festenek a kommunista hazudozások. Maró gúny van minden sorában, Moszkva ellen. S ami a legfeltűnőbb, Buchwald írása nem is áll messze a Moszkvában, Pekingben, Bukarestben közzétett szövegtől ... A Brunswicki Magyar Gyors-segély Bizottság (elszámolt A magyar szabadságharc után gazdaságilag is “beteg ember” lett a Szovjetből, — ezt állapit(Folyt, a 6-ik oldalon) A magyar szabadságharc első napjaiban, október1 végén New Brunswickon is gyors-segély bizottság alakult, óhazai testvéreink segítségére. Gyűjtést indítottak, amelynek igen szép eredménye lett. Miután azonban megalakult az Egyesült Amerikai Magyar Segélyakció (Co-ordinated Hungarian Relief, Inc.), amely az egész országban az összes, magyar segélymozgalmakat van hivatva magába foglalni és egyesíteni, a brunswicki Gyorssegély Bizottság is helyénvalónak találta működését befejezni s a munkát átadni a Co-ordinated Relief-nek. A gyors-segély / Bizottság már hetekkel ezelőtt megtartotta felszámoló gyűlését, melyen a megjelent tagok kimondották az akció befejezését és az ellenőrökre bízták, hogy vegyék számba az; eddigi eredményeket s tegyenek arról jelentést. Körmendy József, Horváth Vilmos és Diénes László ellenőrök, Kára Péterné elnök és Kosa Imre pénztárnok részvételével gyűlést tartottak az elmúlt hétfőn este s elszámolás után a következő jelentést adták ki: “A New Brunswick-i Magyar Gyors-segély Bizottság alulírott ellenőrei, a Magyar Hirnökben megjelent névszerinti nyugtázások, valamint a rendelkezésre álló más listák és adatok alapján átvizsgáltuk az 1956 október 27-től 1957 február 4-ig befolyt adományok jegyzékét s megállapítottuk, hogy összesen $9,167.38 folyt be adományokból. Ebből különböző segélycélokra a kiutalások összege $6,400.00. Maradvány $2,767.38. — Kelt: Február 4, 1957.” — (Aláírások.) Megjegyzendő, hogy a kiutalt 6,400 dollárból: $3,000 készpénzben Ausztriába ment a segély-célra, $1,000 Európába küldendő ruhák szállítási költségeire ment a Magyar Szövetség központjához, $1,000 készpénz az International Rescue Committee-hoz volt átutalva magyar segélycélra, $1,400 pedig a Camp Kilmer-i iroda fenntartási költségeire, illetve ottani segélycélokra volt fordítva. Végeredményben egészen mindegy, hogy hogyan, milyen módon juttatjuk segély-pénzeinket magyar testvéreinkhez, vagy javukra, a fontos az, hogy arra a célra menjen a pénz, amire gyűjtve volt. A brunswicki gyűjtés eredménye pedig igazán erre ment az utolsó centig! (A fennmaradó $2,- 767.38 összeget a Co-ordinated Hungarian Relief nevére téteti át a Bizottság azzal, hogy abból a Camp Kilmer-i munkák költségeit tovább is fedezzék.) Mindén adomány e környékről ez.eutul a Co-ordinated Hungai ’a Relief nevére küldendő a Magyar Savings & Loan Association (101 French St., New Brunswick) címére. A magyar segély-mozgalom tehát nemhogy nem szűnt meg, de még aktívabban folytatódik, hiszeji magyar testvéreink segélyezésére odaát még nagyobb szükség van ma, mint volt ezelőtt ! Amerikába minden magyarlakta helyen folytattak gyűjtést magyar segélyre. A különböző bizottságok különböző (Folyt, a 6-ik oldalon) Elkapkodták a LIFE “magyar számát” A Life képes-magazin, mint ismeretes, egy külön füzetben kiadta a magyar szabadságharccal kapcsolatos, helyszíni fényképfelvételkből álló képgyűjteményét, megfelelő szöveggel ellátva. A Life ezen “magyar számát” a közönség valósággal szétkapkodta. A lOO-oldalas külön-kiadás tiszta jövedelmét a Life a magyar segélyre adományozta s az első $35,- 000.00-ról szóló csekket a napokban adta át a magazin kiadója, Andrew Heiskell az International Rescue Committee-nek. Eddig több mint egymillió példányban kelt el a magyar szabadságharc képes történelmi dokumentuma, amelynek propaganda-értéke felbecsülhetetlen, mert megvetésnek tette ki a magyar és az orosz kommunistákat világszerte, még a semleges és ingadozó ázsiai országokban is. A világ minden részébe szétmentek ezek a magyar-cimeres, színes fedőlappal ellátott, történelmi dokumentum-számba menő füzetek. Mi, magyarok, hálásak lehetünk a Life kiadójának ezért a nagyszerű gesztusáért, hiszen nemcsak kiállt a magyarság igazsága mellett, de az “akció” jövedelmét is magyar segélycélokra fordította. (Itt jegyezzük meg, hogy a Life ezen füzeteiből lapvállalatunk központi irodájában, illetve könyvesboltunkban még kapható néhány példány, darabja 50 centért. Megvettünk mi is 100 darabot, készpénzben ki is fizettük előre az árát s tőlünk is úgyszólván elkapkodták. — Szerk.) TAPINTATLAN MAGYARSÁG (EGY EL NEM MONDOTT BESZÉD) Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY Az Amerikai Magyar Református Egyesület főtitkára, illetve megválasztott központi elnöke Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet Nincs mit titkolnunk rajta, hogy az érthető okokból hallgató menekült magyarság beszélő némasága mellett mi akik a szabad világban megszoktuk a szólásszabadságot s a minden embert és nemzetet megillető jogokat: véghetetlen kiábrándultsággal látjuk azt a tehetetlen félrebözélést s körmönfont szólamokkal álcázott majdnem pipogyaságot, amellyel az úgynevezett nagyhatalmak egyenként és Egyesült Nemzetekbeli összetételükben is, mindmáig a magyar szabadságharc ügyét kezelik. Amilyen hálával gondolunk a világ népeinek és a szabad sajtónak naponta megnyilvánuló rokonszenvére, segitőkészségére és anyagi áldozathozatalára, ugyanolyan arányban növekszik bennünk a csodálkozással vegyes elkeseredés afölött a szó- és papirhalmozás fölött, amivel elkenni látszódik a szörnyű tragédia. Mintha bizony Churchill, a világnak ez az élő legnagyobb politikai lángelméje már 1952-ben meg nem mondotta volna, hogy Moszkvával szemben minden más erőlködés hiábavaló éá nevetséges, mert azoknak csak az erő imponál. És mostanában épen ennek az egyedül hatóképes erőnek a hiányát szemlélhetjük, sajnos, a magyar kérdéssel kapcsolatban. Megértjük mi azt, ha a kénye-i lembe puhult bizonyos nagyhatalmak nem akarnak atomháborúba keveredni egy olyan nyavalyás kis rokontalan nemzetért, testvértelen népért, mint amilyen a magyar, ame-MI ÚJSÁG A FALUBAN? NÉHAI FT. BÓDY, még betegsége súlyosra fordulása előtt Bella J. István, 25 Brookside Ave.-i lakost, a Szt. László egyház kebelében alakult 51. sz. szerkészcsapat hivatalos képviselőjét a George & Pelican Award elismerésre terjesztette fel. Ez az leső ilyen kitüntetés, amit a Szt. László cserkészcsapat kapott, kitűnő teljesiményéért. A BAYARD ST.-i Első Magyar (Presbytreian) Egyház uj lelkésze Rév. Rásky József newarki lelkész lett, akit egyhangúlag választottak meg. Rév. Rásky valamikor márciusban fog New Brunswickra költözni, családjával. A SQUIBB GYÁR 53 érdemjelvényt adott ki régi, hűséges munkásainak, akik között a következő magyarokat találjuk: Lesko Mámia (Sanford St.), Csere Béiáné (85 Brookline Ave.), akik 10 éve munkásai a KERESÜNK magyar-angol tolmácsot, részidőre, nappalra, vagy estére. College végzettségűek előnyben. Telefonáljon: CHarter 7-1766, Ext. 0-452. KULCHÁR MIHÁLY borbélymester Mike Borber Shop borbély-üzletébe ngyors, előzékeny kiszolgálásban részesül. Cim: 12 Prospect St. New Brunswick. gyárnak, valamint: Tarnóczy Alfonz (35 Brookside Ave.) és Mary Ann Horváth (63 Third St. Nixon), akik 5 éve dolgoznak a Squibbs gyárnál. LYNCH állami szenátorunk törvényjavaslatot nyújtott be Trentonban, amely New Brunswick városatyáinak fizetését $2,250-ről $4,500-ra emelné fel, á polgármesterét pedig $£,700- ról $4,550-re. SMITHSON S. JÓZSEF, — Főt. Smithson József ny. görögkatolikus lelkipásztor és neje fia (Dunellen, N. J.) mint a U.S. Labor Department hivatalos tolmácsa Németországba uta-FELHIVÁS A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYLET NEW BRUNSWICKI 19-IK “R” OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk febr. 15-én, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a Somerset utcai magyar református egyház helyiségében, amelyre tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: SÍRÓ ISTVÁN, elnök FARKAS JÓZSEF, titkár zásra kapott megbízást, hogy a magyar menekültek ügyét intézze. A január 29-én Bremerhavenből megérkező Gen. Elroy Eltinge hajóval, amely 1750 menekültet hozott, Smithson József is visszatért. Küldetése minden tekintetben sikeres és értékes volt. A SZENT LÁSZLÓ r. k. egyházközség ezévi uj trusteejeinek biktatási vacsorája most vasárnap, február 10-én este 6 órai kezdettel lesz. A Kára- Németh zeneker muzsikál, úgy a vacsora alatt, mint az azt követő tánchoz. 1,040 HAJVÁGÁST csináltak január 30-án a brunswicki Local 854 borbélyunio tagjai a Camp Kilmer-ben. Ingyen adtak haj nyírást a menekült magyaroknak 18 borbély reggel 9-től délután 5-ig szakadatlan dolgozott. Érdekes, hogy egyik mekiilt magyar borbély, Horváth Tibor is hozzájuk szegődött és segédkezett a haj vágásban, aminek hatása alatt a borbély-unio nyomban munkába helyezte s ASZTALOSMUNKÁKAT építkezési munkákat, házak, garázsok, konyhaszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. SO. River 8-2860-W és CHarter 9-7758. már mint amerikai borbély nyír Tibor . .. HAJDÚ NÉMETH LAJOS barátunk, a brunswicki magyar tulajdonosa, kéthónapi útjáról szerencsésen hazaérkezett körünkbe. Résztvett a Strassburgban január 8-9-én megtartott gyűlésen, a Magyar Forradalmi Tanács kongresszusán, amely Intéző Bizottságának tagjai sorába választotta, mint a Keresztény Demokrata Párt képviselőjét. — Szeretettel köszöntjük őt újra itthon! BRUNSWICKI mükedvelő-FELHIVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1957. február 15-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelenését. Havi illetékek szedése szintén feb. 15-én, péntek este 6 órai kezdettel lesz. Havi illeték $4. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár ink sikeres szép műsoros-estét rendezték az elmúlt vasárnap a Camp Kilmer nagy-szinházában a menekült magyar számára. Az Atléta Klub dalárdája is fellépett, Tt. Borsy Gy. Engelbert ferences atya vezényletével, a Himnuszt és magyar dalszámokat adva elő. Varga “Peppy” Gyula, B. Lesko Jolán, Chrinko Ferencné, Bodnár József és Nagy Zsuzsi szerepléséve lelőadták a “Narancs” című bohózatot. Pauk Margitka szép dalokat énekelt, Gödry Júlia zongorakiséretével. Kiszely Ica és Teklits József is sok tapsot kaptak gyönyörű dalszámaikért, Főt. Borsy G. Engelbert mesterien felépített szép beszédet mondott a szabadságharcos menekült magyaroknak, Horváthné Kürthy Zsuzsa pedig a tőle megszokott mély átérzéssel szavalta el a Magyar Hiszekegyet. Gödry Julia zongoraszáma, majd az Ifj. Hajdú Németh Lajos, Farkas Nancy, Dorkó Pista és Migitinics Manci csárdás-négyes szerepelt fényes sikerrel. Mindent egybevetve: a Camp Kilmer-beli menekült ma(Folyt, a 3-ik oldalon) ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, valamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. lyik mellesleg ezer esztendőn keresztül egyebet alig is csinált, mint tartotta a mellét a nyugatra törni akaró keleti hordák elé. Nagyon is megértjük, hiszen gyakorlatunk van az ilyen megértésekben. Keserves tapasztalataink vannak, amik megedzettek erre. Bizonyos dolgokat azonban nem értünk. Nem értjük többek között azt, hogy ha Koreában meglehetett állítani a moszkovitákat, miért nem lehet azt legalább megkísérelni hatalmi eszközökkel M a g y arországon ?! Nem értjük azt, hogy ha Berlinbe “airlift”-et lehetett szervezni, miért nem lehetett azt megtenni Budapestre, amikor azt kérve-kérték?! Nem értjük azt, hogy amikor Szueznél megtudtuk állítani Nasser (vagy az olaj?) kedvéért saját angol, francia és izraeli szövetségeseinket, miért nem lehet megállítani az asszonyokat és gyermekeket gyilkoló volt szövetségesünket, a véreskezü-lábu Szovjet hordákat?! És még ezer más ilyen jelenség van, amit nem értünk. Mert az a “common sense,” amibe belenevelődtünk, erre egyszerűen képtelen. Van azonban valami, amit kezdünk, ha nem is érteni, de alighanem jól sejteni. És ez az, hogy az életüket nem sajnáló magyarok nagyon tapintatlanul viselkedtek bizonyos nagy külügyminiszterrel szemben, aki papíron régen és pontosad kicirkalmazta, hogy a “satellite” népeknek hogyan kellene viselkedniük. És nem úgy viselkedtek. Merték ezek a szerencsétlen magyarok — az Isten áldja meg őket érte! — kinyilvánítani azt, hogy nemcsak Moszkva nem kell nekik, hanem Belgrád sem, sőt, a kommunizmusnak semmiféle formája sem. Mert istentelen és embertelen. Ezt nem lett volna szabad — úgy látszik. Cseberből-vederbe kellett volna kívánkozniuk s ott kínlódni még néhány évtizedig éhesen, rongyosan rabállapotban, mig aztán, talán, esetleg, megszánta volna őket rabtartójuk s janicsárokká nevelt gyermekeiknek lökött volna több kenyeret, hogy szabadszóra éhes szájukat végkép befogja vele. Szegény, szerencsétlen, tapintatlan magyarok. Megzavarták némely külügyminiszterek dédelgetett cirkulusait. Ezért nem volt számukra időben jött segítség. Ezért hullottak el tízezer számra a pokoli tankok előtt, ezért kellett nekik százezerszámra vízben, sárban, hóban, fagyban átvergődni az országhatáron. Szegény, szerencsétlen» tapintatlan magyarok, drága jó testvéreink. Hogy is mertétek ti azt a szabadságot szájatokra venni, amiről olyan szépen zengedeztek felétek a léghullámokon át? Hogyan mertetek tovább lépni annál a “vonal”-nál, amit Hgyan tudtotok nélkül, de magasröptű diplomata elmék lábaitok elé rajzoltak? Hogyan merhettétek meztelen testeteket a tatár harcikocsik elé dobni, amikor sorvadásra Ítélt izmaitok még néhány évig bírták volna a “békeszerető” Szovjet szá(Folyt. a 6-ik oldalon)
