Magyar Hirnök, 1957. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-17 / 3. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERCED WITH • BEOLVADT LAP lflag.y(VL’BM6ap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1957. JANUÁR 17. Dudás Jóskának szeretnénk síremléket emelni itt, néhány szóval. Amikor eze­ket a sorokat Írjuk, egy rögtön­­itélő katonai bíróság Budapes­ten halálra Ítélte Dudás Jóskát. Ezúttal aligha kerüli el a halált. Sokszor járt az árnyékában. Kemény magyar volt Dudás Jóska, a legkeményebb fajtá­jából. A rab hazában élni nem tudott, de eleve elvetette a gon­dolatot, hogy külföldre szökjék. “Itt élned, halnod kell ...” — ezt vallotta s ennek megfelelően szakadatlanul törte a borsot a moszkovita kormány orra alá. Volt orosz börtönökben és volt a magyar politikai rendőr­ség foglya. Állandóan vasraver­­ve tartották. Megtörni ezt a mo­­kány magyart egyszerűen lehe­tetlen volt. Megláncolt lábával, ahányszor csak tehette, belerú­gott vörös tömlöctartójába. Még mélyebb zárkába rakták, csak kenyeret és vizet adtak neki, de amikor a politikai rendőrség fenegyerekei újra vallatóra fog­ták, hogy kínjaiban gyönyör­ködjenek, beleharapott kinzói­­ma, mert erejéből többre már nem telt. Ha megszökhetett a börtö­nökből, a következő órában már szervezett. Járta a munkáshá­zakat s falvakon a parasztokkal tárgyalt. Röpcédulákat gyár­tott, szabotázscselekményeket hajtott végre. Mindig a halál mesgyéjén járt. Politikai hitval­lását valójában senki sem is­merte. Voltak akik kommunis­tának, nemzeti kommunistának tartották. Lehet. De egy bizo­nyos; senki oly mérhetetlenül nem gyűlölte az oroszokat, mint ő. A magyar szabadságharc le­verése előtt embereivel elfoglal­ta a külügyminisztériumot. Az­tán még intervjut adott egy amerikai újságírónak. Mindösz­­sze ennyi, ami legutóbbi tettei­ből nyugatra szivárgott. Most aligha ússza meg az ügyet. Túlságosan sok rossz fát tett a tűzre, ezt Kádárék nem bocsátják meg. Sem a Szovjet. Biztosan felkötik, mégpedig minden ceremónia nélkül. Dudás Jóska aligha sajnálja a maga életét'. Mi, sem gyászol­­juk őt. Nem élt hiába és. nem hal meg hiába. Anjig élt, megteste­sítője volt a magyar ellenállás­nak s halálával csak kemé­nyebbre szorulnak az öklök Ma­gyarországon mindenfelé, ahol őt ismerték. És sokan ismerték. Dudás Jóska úgy élt, ahogy ő akart magyarul élni s bizonyá­ra meghalni sem akart máskép. Egy budapesti adoma szerint Magyarországot csak valami természetes fordulat, vagy a csoda mentheti meg a vörös MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től' délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. zsarnokságtól. A természetes fordulat az volna, ha az Úris­ten leszállna magas trónusáról, lejönne a földre és személyesen rendet teremetene. Csoda is tör­ténhetne — mondják Budapes­ten — ha az UNO kegyeskedne valamit csinálni . . . Mérhetetlen gúny van az Egyesült Nemzetek ellen ebben az adomában s joggal. A ma­gyar népnek igazán jogában van, hogy a tehetetlenségben le­ledző világszervezetről kritikát mondjon. Most “ténymegállapitó bizott­­ság”-ot neveztek ki az Egyesült Nemzetek kebeléből. A bizott­ság kikérdezi a menekülteket, hogy valóban volt-e szabadság­­harc Magyarországon és igy to­vább ... Az amerikai delegáció egyik illusztris tagja ezzel szemben azt javasolja, hogy a tagálla­mok egyenként szorítsák meg a Szovjetet. Az Egyesült Nemze­teknek nincs hadserege s ennél­fogva nem is léphet fel kellő eréllyel a Szovjettel szemben. De majdnem minden tagál­lam tvv gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban áll a szovjet kor­mánnyal. Nem id'éz elő azzal senki harmadik világháborút, ha megszünteti gazdasági kap­csolatait a Szovjettel, — mond­ja az illusztris amerikai. — A Szovjet mindjárt észhez tér, mi­helyt nem kapja meg az életbe­vágóan fontos gazdasági java­kat külföldről. Hát ez az, dióhéjban. Oly egyszerű. Miért is nem hajtják végre . . .? NE ADJUK ODA AZ ÁRVÁKAT! Az Ausztriában lévő mintegy ötezer magyar gyermek prökbe­­adási terve ellen az összmagyar­­ságnak azonnal tiltakoznia kell! Az. ötezer kis magyart azzal, hogy idegen nemzetek áldozatos családai kívánják befogadni, — örökre elveszíti a magyar nem­zet. Ezt felesleges bizonyítgatni, liiszen éppen elég igy is azoknak az édes magyar szülők által ne­velt magyar gyermekeknek a száma, akik nem beszélnek ma­gyarul . . . Az árvák a magyar szabad­ságharcosoknak a gyermekei és súlyosan vétkeznénk emlékük ellen, hogyha nem az ő szelle­mükben gondoskodnánk felne­velésükről. Az isteni rendeltetés szerint születtek ők.magyarnak! A magyar Hazáért kiontott drá­ga vér kötelezi a külföldön élő magyarságot, hogy magyarnak tartsa meg a nyugatra dobódott magyar árvákat a magyarság­nak ! Hogyha mi, akiket a Sors a világ leggazdagabb államába hozott, nem követünk el min­dent, hogy ezeket a magyar ár­vákat magyarnak tartsuk meg, akkor minden beszédünk és Írá­sunk közönséges álnokság! Ak­­kor csak fellángoltunk a ve­szélytelen jólétben, tiszavirág volt a lelkesedésünk! Családonként legalább egy kis magyar árváról kell gondoskod­nunk ! Mindössze pár dollárt kell juttattnunk számukra. Aki erre nem hajlandó, az csak pöffeszkedjék vadonatúj kocsijában, szórakozzék szépen berendezett házában, — de a szabadságharcos magyarságról ne merjen beszélni, mert az szá­mára csak divat, mint az 57-es jégszekrény. Minden magyarságot képvise­lő szervezet és újság és minél több magánszemély azonnal Ír­jon az ausztriai Vöröskereszt­nek s tiltakozzék a magyar ár­vák örökbeadása ellen! Kivételt csak az igazolt vér­rokonok képezhetnek. • Azonnal tervbe kell venni egy, vagy több magyar árvaház felállítását, Európában, — vagy esetleg itt, Amerikában! Lehetetlen, hogy a külföldi magyarság ne tudna ötezer ma­gyar árváról gondoskodni! Az árvákat magyarnak kell megtartanunk, természetes, — hogy a befogadó ors?ág nyelvéi­re is meg kell majd tanítani őket. Az árvaházi nevelés nem zár­ja ki azt, hogy egy-egy gyermek ellátását vállaló magyar ne le­hessen annak nevelő szülője. Ezt nyilvántarthatják s ha a gyer­mek eléri azta kort, amikor már megérti a^ nevelőszülői gondos­kodást, eppenugy kifejlődhet közöttük a kapcsolat mintha ott­honi körben nőtt volna fel. Ma úgyis divat, hogy szülők nevelő intézetekV- radják gyermekeiket és gyakJL olyan messzire, hogy ^ „ ., 1 ' - - - -V- < - ^ l'.j *'1-CÖCHY fc Ve.* üt IctljclA őket. CSERI JÓZSEF (A szerkesztő megjegyzése: a fenti cikket szóról-szóra / átvet­tük egy másik lapból, írója előt­tünk ismeretlen, de minden sza­vával a legteljesebb mértékig egyetértünk s mert tudjuk, hogy olvasóink is ugyanígy éreznek, ime, továbbadjuk az üzenetet, a gondolatot s az öt­ezer magyar árva sorsával kap­csolatos minden további elgon­dolásnak készséggel adunk he­lyet lapjainkban.) Erdélyi gyászma­gyar Írók nyílt levele “Romániai magyar irók újévi levele a Magyar Népköztársa­ság Íróihoz” címmel, feltűnő he­lyen közli a Népszabadság ja­nuár 4.-i száma 15 erdélyi, kom­munista párttaggá lett magyar iró üdvözlő nyilatkozatát a "ma­gyar szabadságharc letiprása al­kalmából. Az irók, kik közül számosán már a két világháború között is kommunisták voltak, a következők: Asztalos István, Balogh Edgárd, Bartalis János, Horváth Imre, Horváth István, Kacsóh Sándor, Kovács György, Létai Lajos, Molter Károly, Nagy István, Robotos Imre, Sa­lamon László, Szentimrei Jenő, Szilágyi András és ifj. Tompa László. Többek közt igy Írnak: “Aggodalommal vettük hírét az október utáni eseményeknek. Úgy láttuk, hogy a dolgozó nép­nek az ország gazdasági és poli­tikai életében meglevő, súlyos hibák felszámolására irányuló törekvését megnyergelte a sötét reakció. Aggodalmunkat mély­séges megdöbbenés és felhábo­rodás váltotta fel, amikor fék­telen brutalitással kibont1 ko­zott az ellenforradalom. Mi is megtámadottnak éreztük ma­gunkat.” (Joggal!) I f Főt. Body J. Kapisztrán, O.F.M. I A Vörös Kereszt öt milliót gyűjtött magyar célra Az ausztriai magyar mene­kültek segélyezésére és a me­nekült-program lebonyolítására az Amerikai Vörös Kereszt . . . Szerdán, január 16-án este futótűzként terjedt el a szomorú gyászhir New Bruns­­wickon, hogy Főt. Body J. Kapisztrán ferences atya, az it­teni Szent László római kato­likus egyházközség plébánosa a Bridgeport, Conn.-i St. Vincent kórházban, este 7 óra 45 perc­kor visszaadta lelkét Teremtő­jének . . . Father Body már hónapok óta súlyos beteg volt, veséi fel­mondták a szolgálatot s bár to­rai halála előreláthat# voft, mégis mindnyájunkat megreh­­jditett ez a gyászhir, híveit ép­pen úgy, mint mindenkit, aki őt ismerte, szerette és becsül­je . . . Alig, néhány héttel ez­több mint 5 millió dollárt gyűj­tött. A Vörös Kereszt országos Igyüjtése a magyar menekültek jsegélyezésére hivatalosan már bezárult, de akik hozzá kíván­nak járulni a gyűjtéshez adomá­nyaikat még mindig beküldhetik ja helyi Vörös Kereszthez. MI ÚJSÁG A FALUBAN? A KÁRA-NÉMETH zene­karnak három tagja áll a New Brunswick városi tűzoltóság kötelékében: Kára Péter és Kára Gyula, mindketten kapi­tányok, valamint Németh An­tal. Hosszú évek óta az volt a megengedett szokás, hogy va­lahányszor muzsjkálniok kel­lett, amikor szolgálati idejük volt, helyettesítették magukat valamely másik tűzoltóval. Fe­lix N. Cantore uj városi taná­csos azonban a városi tüzoltó­­ügyosztály rendelkezéseinek betartását a máshol való alkal­mazás és elfoglaltságra vonat­kozóan úgy megszigorította, hogy legújabb rendelkezése szerint a kapitányi rangban levő Kára fiukat csakis kapi­tányi rangban levő tűzoltók helyettesíthetik. Ez pedig azt eredményezné, hogy a Kára- Németh zenekar akadályozva lenne a jövőben mulatságokon muzsikálni. Már pedig ezek a mulatságok' éppen itteni ma-ÜZLETHELYISÉG, garázzsal, for­galmas Kelyen kiadó. Érdeklődni: CHarter 7-3182. gyár egyházainknak és egyle­teinknek a rendezései. A ma­gyarság általános felháboro­dással fogadta Cantore városi tanácsos rendelkezését és a városi Tanács elé a magyarság képviseletében deputációba mentek papjaink -— Nt. Dr. Kosa András a református egy­ház részéről (ő volt a delegá­ció szószólója), Nt. Bell Lajos az evangélikus egyház részé-FELHIVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswícki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1957. ja­nuár 18-án, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives rpegjelenését. ^ Havi illetékek szedése szintén jan. 18-án, péntek este 6 órai kezdettel lesz. Havi illeték $4. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár Ezen lapszámunkból 1,000 példányt BÍRÓ PÉTER ÉS FIAI New Brunswick-i utazási, ingatlanforgalmi, közjegyzői irodája adomá­nyozott a Camp Kilmerhen levő menekült magyar testvéreinknek. ről, Főt. Roskovics Konstantin a görögkatolikus egyház ré­széről és Főt. Kecskés Attila a római katolikus egyház részé­ről— kérve Commissioner Can­tore szigorú uj rendelkezésé­nek megmásitását. Legtöbb tűz­oltó ezen állásán kivíil más al­kalmazást, munkt is vállal, a Kára-Németh fiuk zenekará­nak működése évtizedekre visszamenő és sohasem volt semmi baj ammiatt, hogy he­lyettesítették magukat. A ren­delkezés kárt okoz magyar egyleteinknek és egyházaink­nak is. Lelkészeink úgy egy­házaik, mint a magyarság ne­vében tolmácsolták a kérést, hogy a zenekar továbbra is zavartalanul szolgálhassa a magyarságot ,amelynek köré­ben valósággá 1 kulturmunkát ASZTALOSMUNKÁKAT építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. SO. River 8-2860-W és CHarter 9-7758. MAGYAR nőt keresek, újszülött gyermek gondozására, 5 nap egy héten, házamban. Referencia kell. Telefonáljon: CHarter 9-9213. KULCHAR MIHÁLY borbélymester j Mike Borber Shop borbély-üzleté­be ngyors, előzékeny kiszolgálás­ban részesül. Cim: 12 Prospect St. New Brunswick. IDŐSEBB asszony keres két butoro­­zatlan szobát. Érdeklődni: CHarter 7-2364. végez. Cantore tanácsos arra hivatkozott, hogy ő “a közér­dekeket szolgálja s a szabályok szigorú betartása közös érdek.” Az ügynek még nincs vége, ha­bár Cantore nem kifogásolta azt, hogy Káráék továbbra is muzsikálhassanak, ha a kapitá­nyok kapitányokkal helyette­­sittetik magukat szolgálati ide­jük alatt. — Mindenesetre fi­gyelemreméltó, hogy ilyen ma­gyar kérdésben a Városházán a magyarok érdekeinek szószó-FELHIVÁS A WILLIAM PENN FRATER­­NÁLIS EGYLET NEW BRUNSWÍCKI 19-IK “R” OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk január 18-án, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: SÍRÓ ISTVÁN, elnök FARKAS JÓZSEF, titkár lója nem a hivatalos reprezen­tációnk, hanem papságunk kel­lett legyen. MEGNYÍLT a magyar me­nekültek javára a munkásköz­­vetitő iroda, az Amerikai Ma­­jgyar Szövetség New Bruns­­wicki osztályának szponszoro­­jlásával. A gondolatot Horváth József kezdeményezte annak­idején, a Szövetség osztálya magáévá, tette s vallotta, hogy az iroda fenntartásához szüksé­ges költségeket a magyar egy­házak, egyletek és más intézmé­nyeink adakozásából össze fogja hozni. A Magyar Savings Loan Ass’n. 110.00 dollárt, a Szent Imre Herczeg Egyel 50 dollárt adományozott azonnal erre a icélra és hisszük, hogy magyar [egyházaink és egyleteink mind (Folyt, a 3-ik oldalon) ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja. Telefon: CHarter 7-8484. 2 NAGY SZOBA, teljes felszereléssel kiadó. Érdeklődni: 24 Kulthau Ave. Milltown, N. J. Ezen lapszámunkból 1,000 példányt JELINEK FERENC ÉS NEJE New Brunswirk-i hús- és hentesáru-üzlet tulajdonosok adományoztak a Camp Kilmerhen levő menekült magyar testvéreinknek. előtt, a karácsonyi ünnepkörben még itthon volt, hazajött a new yorki kórházból, ahol hetkeen át vizsgálták, gyógyitgatták, ápolták . . . még misézett, áldoz­­tatott . . . mosolygott, viccelő­dött is, pedig akkor már ő is tudta az orvosok egybehangzó véleményét, hogy napjai meg vannak számlálva . . . élete menthetetlen . . . Valósággal hő­siesen viselte sorsát . . . bele­nyugodva a Mindenható meg­változhatatlan akaratába, hogy életpályáját befutotta, vége . . . nincs tovább . . . Az Ur magá­hoz szólította hűséges szolgáját . . . a Ur akaratában meg kel­lett nyugodnia neki is, nekünk is . . . Fájdalmait igyekezett el­titkolni, ha tehette, nem adta je­lét annak, hogy mennyire szen­ved, milyen kínokat áll ki. Külö­nösen az utóbbi hetekben, ami­kor haláltusáját vívta, sokat szenvedett a kórházi ágyon s valósággal megváltás volt szá­mára a halál . . . Father Body J. Kapisztrán B r i d g eport, Connecticutban született. Fiatalon került az óhazába s ott nevelkedett, majd VT-Í ryrtrr, A -W-* /-*"V*- 3b A 1- •*> o —X'V' ■' ' r * tói vC riiuCi xuycíkj oVj pctpiicuu. tanult s itt szentelték pappá, a Kapisztrán Szent János harma­dik rendjébe lépve. 1941-ben lett a new brunswícki Szent László egyházközség plébánosa, Főt. Kiss Szaléz Európába távozása után. Nemcsak hívei, de egész New Brunswick és egész Kelet- Amerika magyarsága ismerte nevét s elismerte munkásságát, úgy egyházi, mint világi téren. Egyházközségét fölépítette, újí­tásokat vezetett be, építkezett s talán megerőltetett iramú mun­kásságával maga siettette halá­lát .. . Bánatos szülein, a Bridgepor­­ton (98 Pierce St.) lakó Bódy Istvánon és nején kívül két fi-, vére és más rokonsága, vala­mint híveinek nagy serege s az egész magyarság őszintén gyá­szolja s fájlalja Főt. Bódy J. Kapisztrán korai halálát. Mind­össze 51 éves volt, élete delén hívta magához az Ur, akinek évtizedeken át hűséges oltár­­szolgája volt. . . . Éjszaka kaptuk telefonon a gyászhirt s reggel már készül ez a lapszámunk. így csak any­­nyit sikerült megtudnunk, hogy Father Bódyt a Szent László templomban ravatalozzák fel New Brunswickon, de csak va­sárnap délután (a misék után) temetése pedig hétfőn d. e. 11 órakor lesz, M. Rév. George W. Ahr t,rentoni püspök engesztelő szentmise áldozatával. Roeb­­lingben, a Szent Ferences Rend temetőjében, fogják örök nyu­galomra helyezni. A Szent László egyház köz­ség ideiglenes vezetésével a Fe­rences-rend részéről Főt Borsy Gy. Engelbert kapott megbí­zást, aki az utóbbi hetekben ezen teendőket ellátta és akit valószínűleg az egyház püspöke fog most már véglegesíteni. Fa­ther Borsy csak néhány éve jött Amerikába, de nevét máris is­mertté tette “Nándorfehér­vár” c. Hunyadiról.és Kapiszt­rán Szent Jánosról irt drámai történelmi színmüvével, amelyet számos magyar telepen nagy si­kerrel mutattak be a déli ha­rangszó 500-ik évfordulójának elmúlt esztendejében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents