Magyar Hirnök, 1955. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1955-10-13 / 41. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick lUaqyaiiz 3KTi tap EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY THURSDAY — NSW BRUNSWICK, N. J., 1955. OKTÓBER 13. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT . . , - ■ - ............ ' .■■■■. — ■ ■ ■ -­­­­­­■ -j-— — ■ I ..................■’ "i'i. I '*■ I . i .. " " n ■ .................... \ r..» A világ közvéleménye . . . ? Dulles legutóbbi beszéde több mint kiábrándító. A felsorolt problémák közt legutolsónak megemlítette a rab nemzeteket is, mondván, hogy a világ köz­véleménye kicsikarja majd a Szovej ettől ezeknek a népeknek a függetlenségét. Kicsikarja? Mikor? Ezt a kér­dést, mint a hangosan gondol­kodó, rengetek bizonytalanság közepette evickélő ember, maga Dulles is feltette. Attól viszont óvakodott, hogy feleletet adjon rá. Kiábrándító, hogy itt tar­tunk. A hatalmas Egyesült Álla­mok hatalmas minisztere a vi­lág közvéleményére bízza a vas­függöny szétrombolását. Melyik közvéleményre, az Is­ten szerelméért?! Biztosan a franciák is benne vannak ebben a hires közvéleményben. A fran­ciák, akik tiz év óta a saját há­zuk táját sem tudták tisztára söpörni. Vagy az angolok, akik­nek a világbirodalma Jassir, de szakadatlan “á t a 1 a k uláson” megy át s hogy ebben ne legyen tulnagy zökkenő, minden ideg­szálukat ez köti le. No és még UjV - 1 '• .*>* Ü ’ ve" 1 xvxxv lUttl«.awaA cl Vll&g AaIICÖ K.O&­véleményéből? Talán Nehru, ta­lán Tito? Vagyunk néhányan, akik még emlékszünk, hogy a választások előtt a republikánus párt egé­szen másként fogalmazta meg a rab népekre vonatkozó tételt. Hogyne, nagyon is jól emlék­szünk. Azóta a szavak egyre lan­­gyosodtak s egyre inkább olya­nokká válnak, hogy jobb volna ki sem ejteni őket. Tudjuk, hogy a politika a le­hetőségek játéka. Megengedhe­tő, sőt szükséges minden fajta manőverezés. Dehát ennek is van határa. Kell lennie. Akinek nem fáj, nem sir. De mi sírunk, Mr. Dulles és velünk együtt sir még legalább 20 mil­lió közép-keleteiirópai szárma­zású amerikai polgár. Az ön biz­tatására csak ez lehet a felelet. Újra Genf A nyugati világ nagyhatalma­inak miniszterei úgy járnak most Genfbe, mint valami turis­­ták a kísértetekről hires közép­kori várkastélyba. Bizonytalan érzésekkel, de lelkűkben mégis a játék izgalmával. Az ódon ter­mekben lassan, de biztosan do­hosodnak a problémák, por lepi be a tegnap még friss és üde el­veket. — Jaj, ne nyúljunk hozzá ezekhez a porlepte, dohos dol­gokhoz, — valaki suttogása hali­­szik, — mert esetleg megtörik a varázs és a szép, izgalmas já­téknak akkor vége. Október 27-én lesz a legköze­lebbi játék á kastélyban. Bizo­nyára holdvilág lesz' akkor, te­hát még a kisértet megjelenésé­re is számítani lehet. Csak nem szabad elijeszteni. A Magyar Hirnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-1G tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. Halászat a zavarosban Tiz évig a német kormány nem nyilváníthatta holttá Hit­ler Adolfot, mert nem akadt élő ember, aki a Führert holtan lát­ta volna. Most, a Szovjetből ha­zatérő német hadifoglyok közt többen is vannak, akik Hitler öngyilkosságának tanúi voltak, illetve elhamvasztásában segéd­keztek. Ezeket a koronatanúkat a Szovjet nem engedte haza. Váj­jon miért? Bizonyosan azért, hogy a német nép és a világ ma­radjon bizonytalanságban, mert igy Moszkva könnyebben halász­hat a zavarosban. Figyelemreméltó különben, hogy a német nép hideg fogad­tatásban részesítette a hazatérő tábornokokat, de az egyszerű hadifoglyok felé áradt a szere­tet. Érdemes ezen elgondolkoz­ni. Volna mondanivalónk, de in­kább vonja le kiki a maga ta­nulságát. De valamit fel kell említe­nünk. Azt, hogy vájjon ki köve­teli a magyar hadifoglyok sza­­badonböcsátását ? Az a véleményünk, hogy en­nek ..követelésére a legalkalma­sabb szervezet az Amerikai Ma­gyar Szövetség volna. Javasol­juk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség forduljon ebben az ügyben újabb beadvánnyal a washingtoni külügyminisztéri­umhoz, mégpedig a genfi konfer rencia előtt. S ugyanakkor az amerikai magyarok egyénen­ként is küldjenek táviratot sze­nátoraiknak, képviselőiknek. Ez a legkevsebb, amit megtehetünk. Knowland a magyar szabadságért ‘Az orosz gyarmatokká sülyesztett keleteurópai nemzetek természetes szövetségesei Amerikának” — mondotta a hires californiai szenátor Alig pár héttel a négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozások előtt, tekintélyes hang rázta fel a világ lelkiismeretét. Califor­nia négy millió szavazatával a legfelső amerikai törvényhozás-, ba beválasztott William Know­land szenátor hangja. Ugyan­akkor, amikor az óhazai kommu­nista bábkromány mindent el­követ, hogy a vörös hazaárulók bőrét mentő szovjet siserehadat továbbra is az ország nyakán tartsa — az Egyesült Államok egyik elismerten vezető állam­férfik határozott fogadalmat tett, hogy Amerika nem fogja cserben hagyni az elnyomotta­kat. Knowland roppant tekintélye előtt meghajolt a magyar kér­désben rendszerint vonakodó ál­láspontra helyezkedő amerikai sajtó is. Szokásos érdektlenségé­­ből kivetkőzve, a földkerekség minden táján vásárolható “New “New York Times” például eze­ket írja feltűnő cimbetükkel, ve­zető helyen: “Szabadítsuk fel a rabnépe­ket, sürgeti Knowland. Az Ame­rikai Magyar Szövetség vacso­ráján tiltakozott az oroszokkal való kiegyezés ellen mindaddig, amig gi nem vonják csapataikat. Az amerikai külpolitika sarkala­tos pontjául a kommunista meg­szállás alatt levő országok sza­badságát jelölte meg a kor­mánypárt felsőházi szárnyának elnöke. Két nap leforgása alatt ez immár a második alkalom, hogy Knowland keleteurópai származású hallgatóság előtt hangsúlyozta, hogy Amerika nem lehet árulója a vasfüggöny mögötti és elveit nem adhatja fel cserébe a Kremlin üres ígé­reteiért. “Knowland szenátor az Ame­rikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete által tiszteletére ren­dezett díszvacsorán, 500 főnyi hallgatóság előtt beszélt a New York legelőkelőbb útvonalán levő Delmoif.co Hotel báltermé­ben. Kijelentette többek között, hogy Amerika elveszítené erköl­csi helyzetéi ha komolyan ven­né a moszkvai mosoly-divatot és elhinné, hogy a kommunista fél­világ vezérei feladták eredeti célkitűzéseiket. Határozottan ál­lást foglalt i Szovjetunióval kö­tendő mindet szerződéssel szem­ben mindadlig, amig az orosz csapatokat-14 nem vonják Kelet­­európából. A washii^toni felsőház re­publikánus (pártvezére szerint azzal is balfcpést követne el az Egyesült Államok, ha a szovjet gazdasági vilságán bármi mó­don csökkentené, mert ezzel 200 millió orosz további elnyomatá­sát idézné elő. Amerika csak olyan Oroszországgal létesítsen szorosahh Onvt. amelvnek kormányát szabadon választot­ták. Kitért ezután a szenátor a Földközi tenger mentén folyó villongásokra és azt ajánlotta, hogy ne csupán Algériában, ha­nem a Balti országokban és álta­lában a vasfüggöny mögött min­den megszállott államban tart­sanak népszavazást nemzetközi ellenőrzés alatt. Ugyancsak fel­sorolta Knowland az ázsiai tüz­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Mindszenty bíboros továbbra is fogoly (FEP) Dingle Főtt angol új­ságíró, 1947-ben megtért szov­jet ágens az “Observer” c. nagy­tekintélyű londoni hetilap októ­ber 2-i számában közli Rákosi Mátyással folytatott beszélgeté­sét. A beszélgetés egyik legérde­kesebb része Mindszenty bíbo­ros sorsával foglalkozik: “Megemlítettem Rákosinak, hogy Angliába visszaérkezésem után biztosan megkérdeznek Mindszenty hercegprímásról. Megmagyaráztam neki, hogy sem én, sem feleségem nem va­gyunk katolikusok, de az érdek­lődés Mindszenty bíboros iránt nem szorítkozik katolikusokra. Rákosi megemlítette, hogy Mindszenty most börtönön kívül van és megengedik majd neki, hogy aránylag kedvező körül­mények között éljen. A magyar hatóságok nincsenek érdekelve abban, hogy rosszul bánjanak vele, sőt ellenkezőleg, tudják hogy egy jó adag sértegetést és gyalázkodást kellene zsebrevág­­niok, ha Mindszentynek bármi baja történne.” A nyilatkozoat a sorok között igen sokat árul el. A kommunis­ták hatalmas propagandával hirdették meg, hogy “Mind­szenty Józsefet szabadon bocsá­tották.” Sajnos, ezt a szabad világban is sokan elhitték, Rá­kosi elárulja, hogy Mindszenty változatlanul fogoly, csak éppen “bearanyozták” a kalickát. NT. DR. KOSA ANDRÁS 30 ÉVES LELKÉSZI JUBILEUMA Most vasárnap, október 16-án este nagy jubileumi disz­­banket a Szent László Hallban A new brunswicki, Somerset Utcai Magyar Református Egy­ház népe és általában a magyar­ság a haladásnak és együttérzés­nek különösen szép alkalmára gyülekezik össze vasárnap, ok­tóber 16-án, amikor tisztességet kíván tenni a kiváló lelkipász­tornak és vezető' férfiúnak, Nt. Dr. Kosa Andrásnak, á gyüleke­zetben békességben és építő munkában eltöltött 30 évi pász­tori szolgálatáért és magyar közéletünkben való mindenkor érdemes, irányitó, vezérlő sze­repléséért. 3-TAGU magyar család keres 6-szobás lakást, lehetőleg a magyar negyed­ben. Telefon (5 óra után) Kllmer 5-5375. OLAJ KÁLYHA, mely csak két sze­zonban volt használva, nagysze­rűen befut nagyobb szobát is, $40- ért eladó. Cim: 222 Amboy Ave. Metucheri (Tel. Liberty 8-1369). úgy meg van invitálva, mint a gyülekezet népe és általában a magyarság. Az áldomásmesteri tisztet magyar nyelven az ünne­pelt lelkipásztor veje, Nt. Ber­talan Imre, angol-nyelven pedig Kosa Imre fogja betölteni. Pauk Margitka ének és táncszámokkal teszi színesebbé az est műsorát. Lesko és Jablonkai zenekara fog muzsikálni. — Minden jel arra mutat, hogy a Szent László Hall zsúfolásig megtelik ezen az es­tén, hiszen Nt. Dr. Kosa And­rásnak igen sok barátja, tiszte­lője és nagyrabecsülője van nemcsak New Brunswickon és környékén, de távolabbi vidéke­ken is. NT. DR. KÓSA ANDRÁS Délután hálaadó istentisztelet lesz a Somerset Utéai templom­ban, este 6 órai kezdettel pedig fényes jubileumi bankett a Szt. László Hall dísztermében, amelyre városi és megyei poli­tikai és világi vezetőférfiak és itteni magyar életünk minden számottevő vezetőembere épp-MI ÚJSÁG A FALUBAN? FATHER DUNDA ERNŐT szépen sikerült, népes bucsuva­­csorával ünnepelték volt itteni hívei, a Szt. József magyar gö­rögkatolikus egyház népe, vala­mint barátai és tisztelői az el­múlt vasárnap a Szent László Hall-ban. 25 éve szentelték pap­pá Father Dundát, de a terve­zett ezüstjubileumi ünneplésből búcsúztató lett, mert a Püspök ur a Pittsburgh-i szeminárium tanárává nevezte k i s hét év után itt kellett hagynia szeretett egyházközségét ... A Szent László Hall díszterme szépen megtelt nemcsak a hívek sere­gével, hanem a Father barátai­val és tisztelőivel is. Az áldo­másmesteri tisztet Ft. Gajdos Albert perth amboyi, lelkipász­tor töltötte be, nagyszerű hu­morral fűszerezve a szónokok és vendégek bemutatását. Asztali áldás után felszolgálták a fi­nom csirkevacsorát, majd tószt­­mester a következőket hívta szólásra: Ft. Roskovics Kons­tantint, a Szt. József egyház uj plébánosát, Pataky Jánost, az egyház trustee-jét, Horváth Lu­kács városi tanácsost, aki a pol­gármester ürvözletét is hozta, Ft. Marina Gyula kanonokot, manvillei plébánost és bemutat­ta a következőket: Ft. Galvá­­csot (Perth Amboy), Ft. Dezsőt, Dr. Fehér László orvost és ne-2 BÚTOROZOTT szoba kiadó, két férfinek, vagy idősebb házaspár­nak. Cim: 83 Brookline Ave. New Brunswick. jét, Judge Takács József városi birót, Dr. A. Sios-t, Ft. Mihok-ot (Linden) Czimbalmos festőmű­vészt és nejét, Dr. Matflerd or­vost, Dr. és Mrs. Robert Zullo-t és Diénes Lászlót, lapunk szer­kesztőjét. — Záróbeszédében Father Dunda meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a szép ünneplésért és búcsúztató­ért. “Magyarnak születtem, ma­gyar vagyok és az is maradok, amig élek” — mondotta Father Dunda. “25 éven át magyarul misézem, most nehéz megszokni más nyelven. 17 éven át tanítot­tam s tulajdonképen ez volt az első parókiám, itt New Bruns­wickon, elmélet után ez volt az első gyakorlati papságom és én nagyon megszerettem a népet itt ... A parancsot azonban, mint katonáéknál, mi' is felül-FELHIVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1955 ok­tóber 14-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelenését. Havi illetékek szedése szintén okt. 14-én, péntek este 6 órai kezdettel lesz. Havi illeték $4. Tagtársi tisztelettel : GÖDRI MIHÁLY, titkár ről kapjuk és a parancsnak en­gedelmeskedni kell . . . Paran­csot kapunk és megyünk . . .” “Adjon az Isten Szent István népének egy boldogabb jöven­dőt!” — fejezte be szivbemar­­koló szép búcsúbeszédét Father Dunda. A himnusz eléneklése és záróima után a Kára-Németh zenekar muzsikájára megkezdő­dött a tánc, Father Dunda pedig személyesen is, sorra búcsút vett egyháza népétől, autogram­mal látva el az alkalomra ki­nyomtatott programkönyvet. “RUMMAGE SALE” kiáru­sítást rendez jövő hétfőn, októ­ber 17-én a Hiram St. 18 szám alatt a Magyar Izraelita Nőegy­let. Jó, tiszta használt ruhane­­müek jutányosán szerezhetők be ezen alkalmi vásár alatt és aki szeretetcsomagot küld, annak jó alkalma van a csomagbavalót összeszedni. A MAGYAR Női Demokrata Kör'jövő csütörtökön, október 20-án este tartja havi rendes gyűlését a Somerset utcai ref. templom alatti helyiségben. A gyűlés főtárgya a november 6- iki nagy magyar politikai rally és népünnepély lerendezésének kérdése lesz. Vasárnap délután lesz az idén ez a rally, még pe­dig azért, mert államunk kor­mányzója itt akar lenni és talál­kozni akar ismét a magyarság­gal és csak a délutáni órákban van ideje. A két kör vezetősége a legjobb magyar művészeket válogatja össze erre az alkalom­ra. Sikerült leszerződtetni New York legdaliásabb és legnépsze­rűbb magyar énekesét, Rákossy Tibort, aki több szép magyar nótát fog nekünk elénekelni a Kára-nNémeth zenekar kísére­tével. Itt lesz ismét Emődy Mar­git énekesnő, Papné Kedves Ilonka, Merbachné Horváth An­gela, Kovács József hegedűmű­vész és Csonka Jista, aki énekel­ni és konferálni fog. — Élveze­tes, szép magyar estnek ígérke­zik és a műsoros népünnepély. Legyünk ott minél többen! ROTTENBUCHER VINCE és neje átvették a Takács-féle “Broadway Cafe” szalonüzletet a French St. 73^2 szám alatt. Finom bel- és külföldi italok­kal, magyaros harapnivalóval, előzékeny kiszolgálással állanak továbbra is a magyarság rendel-FELHIVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW BRUNSWICKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk okt. 21-én, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot, Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök; FARKAS JÓZSEF, titkár. kezésére, most, hogy grocery és butcher-üzletből szalonüzletbe mentek át. Lapunk utján is ké­rik a magyarság szives további pártfogását. SÜTŐ FERENC ÉS NEJE közismert Louis St.-i honfitár­saink a múlt héten ünnepelték házasságuk évfordulóját. Mrs. Sütő, férjével együtt kiveszi ré­szét minden érdemes magyar mozgalomból. Gratulálunk és sok szerencsét kívánunk nekik! MRS. FRANCIS GORGES (Györcsös) 1148 Raritan Ave. H. Park október 7-én kétheti látogatóutra indult Lorain, Cleveland, Ohioba és Wyandot­te, Mich.-be. Ismerőseit és roko­nait látogatja meg. A CENTRAL Television cég a Hamilton St.-ről a French St. 81 szám alá költözött, az Árky patika helyére. Feketé József és Zawetz Imre tulajdonosok la­punk utján is kérik a magyar­ság szives pártfogását. TONYI ISTVÁN, Delafield St.-i lakos szombaton, okt. 8-án meghalt. Kedden temették álta­lános részvéttel a Szt. László templomtól a St. Peter temető­be. Béke poraira! TÚRI MIHÁLY, 82 First Ave. Raritan-i lakos okt. 8-án (Folyt, a 3-ik oldalon) A jubileum szó, eredeti értel­mében, emcsak együtt-örvende­­zést jelent, hanem magában fog­lalja egy elmúlt eseményre való visszaemlékezés gondolatát is. Kilenc nap múlva lesz 30 éve annak, hogy Nt. Kosa Andrást 1925. október 25-én a New Brunswick-i magyar református gyülekezet szolgálatába beiktat­ták. Azóta a 30-40 családból álló gyülekezet 578 családra gyara­podott s az akkor csaknem 30,- 000 dollár adóssággal terhelt egyház a sok viszontagságon és szakadáson átment gyülekezet ma gyönyörűen kiszépitett templomot, egyházi épületeket, uj paplakot és lelkészi irodát. .. anyagiakban és lelkiekben szép gazdagságot mondhat magáé­nak. Az amerikai magyar refor­mátus egyházak egyik legtekin­télyesebbjei közé emlekedett ez az egyházközség Nt. Dr. Kosa András példás vezetése mellett. A rendszeres, két nyelven tör­ténő igehirdetés mellett ebben a gyülekezetben is megtalálható az egyházi munkának minden ága: Vasárnapi Iskola, Női Kör, Férfi Kör, Varró Kör, Fiatal Házasok Köre, Keresztyén Ifjú­sági Egyesület, Énekkar, stb. Nt. Kosa András a beregme­­gyei Tiszaszalkán született. 9 éves volt, amikor szülei, Kosa Gábor és felesége, sz. Balázsi Ághes Amerikába jöttek és Wharton, N. J.-ben telepedtek le. Édesapja az ottani egyház főgondnoka volt, aki elemi isko­láinak elvégzése után a bloom­­field-i főiskolába Íratta be, ahol akadémiai és theológiai tanul­mányait végezte. Később tovább tanult a Rutgers Egyetemen és az itteni szemináriumban. 1920- ban a Manville-i református gyülekezet pásztora lett, ahol öt évig szolgált, mint ottlakó ren­des lelkész, a brunswicki gyüle­kezet mellett azonban még 25 éven át volt a manvillieknek be­szolgáló lelkésze. Többször volt elnöke egyházmegyéjének, a há­ború alatt elnöke volt a Magyar Védelmi Tanácsnak, éveken át elnöke volt a Magyar Reformá­tus Nap bizottságának, volt szerkesztője és kiadója az “Egy­házi Látogató” c. havi lapnak és jelenleg lelki gondozója a me­gyei fegyháznak. A főiskola, amelytől diplomájáa nyerte, ta­valy Diszdoktori címmel ruházta fel értékes munkájának elisme­réséül. . Az ünnepeltetésben méltó ré­szese l^het a Nagy tiszteletű Asszony, aki mindig vele volt a munka örömének és terhének (Folyt, a 3-ik oldalról)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents