Magyar Hirnök, 1955. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-30 / 26. szám

3 MAGYAR HÍRNÖK 1955. JUNIUS 30. Fényes disz-ebéd keretében ünnepelték az Európából hazatért Főt. Kiss Gyulát Az elmúlt vasárnap délben, a trentoni Szent István r.k. egy­házközség nagytermét zsúfolá­sig megtöltötte az a hatalmas vendégsereg, amely az európai útjáról hazaérkezett Főt. Kiss A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga országos elnöke tiszteletére, ünneplésére és meghallgatására sereglett fel, egy nagyszerűen megrendezett és valóban szépen sikerült disz­­ebédre. Az egyházközség plébá­nosának, — aki mint a Liga el­nöke, a National Catholic Wel­fare Conference megbízásából öt Letet töltött Európában, a kü­lönböző országokban szétszó­ródva élő menekült magyarság helyzetének tanú lmányozása céljából, — szerető hívei és tisz­telői egyben a születésnapját is ünnepelték ez alkalommal. Az áldomásmesteri tisztet be­töltő Father Murphy, az egyház­­község káplánja ezen az ebéden vett búcsút a hívektől, mert Lambertville, N. J.-be kapott áthelyezést, Father John F. Chonko, az uj segéd-lelkész pe­dig ez alkalommal mutatkozott be s köszöntötte a Szt. István egyházközség tagjait és az itte­ni magyarságot. Krajcsik István és Papp Jó­zsef, az egyházközség elöljárói, majd Dr. Kondor József és Fa­ther Saxon üdvözlőbeszéde után Schell Péter, a Katolikus Liga new yorki irodavezetője ismer­tette a hallgatósággal a Liga célkitűzését, eddigi munkáját és Father Kiss európai utjának jeletnőségét. A Katolikus Liga trentoni osztályának világi el­nöke Suhajda Gyula, akinek munkájához az itteni magyar­ság támogatását kérte. Végezetül Father Kiss emel­kedett szólásra s megköszönve: a szép ünnepeltetést, elmondotta, hogy milyennek és hogyan látta az európai országokban élő ma­gyarság helyzetét. Sokat nélkü-FŐT. KISS A. GYULA löznek odaát magyar testvére­ink, de összetartanak, dolgoz­nak, a fiatalok tanulnak és az iskolákban az elsők közé küzdik fel magukat, becsületet szerezve mindenütt a magyar névnek . . . Az amerikai magyarság segítsé­gére, támogatására igazán mél­tónak találta Father Kiss ezeket a menekült magyarokat, akik közül igen sokat átsegíthetünk ide, Amerikába, ha az assu­­rance-okkal kivándorlásukat az uj törvény keretében lehetővé tesszük. Azokat pedig, akik ott­maradnak, segítsük pénzzel ter­mészetbeni adományok küldésé­vel, akár a Ligához küldött ado­mányokkal, akár közvetlen mó­don, a Ligától kapható címekre küldve a segítséget. Az óhaza szabadságáért, a DP-k jogaiért szállt sikra az Am. Magyar Szövetség Az osztrák békeszerződési tárgyalások küszöbönlétére való tekintettel az Amerikai Magyar Szövetség az alábbi tartalmú ké­relmet nyújtotta át John Foster Dulles amerikai külügyi állam­titkár hivatalában, a washing­toni State Departmentben: “E szervezetbe tömörült ma­gyar származású amerikaiak há­lával gondolnak arra a megértő felkarolásra, mellyel az Egye­sült Államok külpolitikájának legfőbb irányitói, valamint a 'State Department illetékes osz­tályainak vezető tisztviselői Ma­gyarországnak a szovjet kato­nai megszállás alóli mentesítése kérdésében elfoglalnak. Az osztrák békeszerződés alá­írása után az oroszok által is aláirt előző békeokmány értel­mében Magyarországnak vissza kell nyernie függetlenségét. Ez­által a megélhetési lehetőségek megjavulhatnának Magyaror­szágon, melynek lakossága oly leírhatatlan szenvedéseken ment keresztül az elmúlt évtized so­rán. Egyúttal kérjük, szíveskedjék minden óvóintézkedést megten­ni azzal a fenyegető veszéllyel [szemben, hogy osztrák területen 'menedékjogot élvező menekül­tek kiadatását avagy kényszerű hazadeportálását a szovjethata­lom Ausztriától kierőszakolhas­­sassa, illetőleg menekült magya­rokat osztrák területről tovább­ra is elrabolhasson. POLÁNSZKY BÉLA magyar hentes és mészáros üzletében naponta friss húsok, óhazai módra készült kolbász­áru, friss és füstölt sonka, sza­lonna New Brunswick Provision Co. 75 French St. Tel. Kilmer 5-1815 A külföldön élő magyarság zöme azon fohászkodik, hogy az aw,erikái álláspontok jussanak érvényre a közeljövőben tartan­dó nagyhatalmi tanácskozások során. A szabaddá tett Magyar­­ország népe nagyban hozzájá­rulhatna munkás közreműködé­sével a Duna medence békéjéhez és nyugalmához, amint meg­szüntethető az idegen katonai megszállás, melyre maguk az oroszok szerint osztrák terüle­ten levő csapataik ellátása céljá­ból volt szükségük.” Fenti szöveg angolnyelvü ere­detiben történt átnyujtása után az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára háromnegyed­órás tanácskozáson vett részt a State Department illetékes osz­tályán ahol az amerikai magyar­ság kérését újból a legnagyobb jóindulattal teszik megfontolás tárgyává. Dulles és Vörös Kina Múlt számunkban irtunk ar­ról, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere egy asztalhoz akar ülni Vörös Kina véreskezü kormányelnökéyel. Furcsának találták, hogy egy tiszteletre­méltó amerikai államférfi haj­landó egy asztalhoz ülni a Chou En-lai szerű vörös főpribékkel. Valószínűleg Dulles külügy­miniszter tanácsadói is ilyen ér­telemben nyilatkozhattak. Wa­shingtonból cáfolják — ugyan­is, — hogy a külügyminiszter direkt akarna tárgyalni Vörös Kina potentátjával. Nem, erről szó sincs. A tárgyalást egy “harmadik fél” — talán Anglia — közvetíti. Angliában megtörténhetett, hogy Titót, a másik vörös be­tyárt a királyi asztalhoz ültet­ték. Hála Istennek, Amerikában több a jóizlés, mint a hagyomá­nyokban oly gazdag Angliában. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NY UGTÁVAL A LAPOT I MEYNER KORMÁNYZÓ BEESKETTE HIVATALUKBA AZ ÁLLAMI MENEKÜLT ÜGYI TANÁCS TAGJAIT “IKKA-CSOMAGOK” A FEKETEPIACON . . . (FEP) A szabad Nyugatról rengetegen küldenek hozzátar­tozóiknak úgynevezett “IKKA” csomagokat, hogy azok nehéz anyagi helyzetükön segítsenek. Nemrég menekült ki Bécsbe egy alkalmi üzletezéssel, “feketézés­­sel” foglalkozó fiatalember, aki ausztriai munkatársunknak sa­ját tapasztalatai alapján a kö­vetkezőket mondotta: “Az IKKA csomagok tartal­mának nagy része a feketepiac­ra kerül. Már a Széchenyi-utcá­­ban levő IKKA központ bejára­tánál megkérdezik a csomagok­kal kijövőtői, hogy nem ad-e el valamit? Főleg nők, háziasszo­nyok próbálnak igy vásárolni. Aki sajátmaga adja el csomag­ját, annak baja nem történhet, de ha valakit megfognak, hogy továbbeladásra, kereskedésre veszi meg, azt megbüntetik. Az IKKA cikkek árai ugyanolya­nok, mint a csempészett cikke­ké. Egy kis doboz szardínia ára 20 forint. A Karaván és Mistral nevű cigaretták 25-ös csomag­jáért 8 forintot fizetnek. Kere­sett cikk az IKKA rum, az 50 %­­os “Habana,” melynek literje 85 forint. Ez aránylag még olcsó is, mert, a legjobb, hivatalosan áru­sított rum, a 45%-os Porto-Rico literje is 86 forint.” Az Állami Menekplt Ugyitanács tagjai, közöttük Ft. Béky Zoltán főesperes A VAKOK ALAPÍTVÁNYÁNAK EMLÉK-BÉLYEGE , Az Állami Menekültügyi Ta­nács tagjait Meyner Kormány- I zó a múlt héten eskette be hiva­talába. A Kormányzó fontos be­szédet intézett a Tanács tagjai­hoz és megtárgyalta velük azo­kat a lehetőségeket és módoza­tokat, amelyek alapján a kom­munista elnyomatás alól mene­kült ezer és ezer hontalan Ame­rikába való behozatalát eszkö­zölni kell. Az 1953-as Menekültügyi Törvény 214 ezer kommunista országokból menekült behozata­lát engedélyezi. 1953 óta ennek a törvénynek az alapján alig pár ezer menekült jött be csak. A törvény keresztülvitele vala­hol megakadt. Ezeket az akadá­lyokat kell most kiküszöbölni, hogy a törvény lejárta előtt 1956 december 31 előtt lehetőleg az engedélyezett kvóta bejö­hessen. A Tanács felhívással fordul az állam polgáraihoz, gyárak vezetőihez, egyházakhoz, jóté­­konycélu intézményekhez, hogy álljanak teljes erkölcsi súlyúk­kal, munkájukkal és segítségük­kel emellé az emberbaráti intéz­kedés mellé. Több mint 4000 árva várja örökbefogadását Ezer és ezer szakember iparos, földmives, butcher, cipész, asztalos, ko­vács, várja, hogy assurencet ad­jon valaki és behozatalukat le­hetővé tegye. A Törvény eddig rendkívül szigorú volt és ez is hozzájárult, hogy eddig oly ke­vesen jöhettek be. Ma a tör­vényt lényegesen megenyhitet­­ték az illetékes hatóságok. Ma minden nagyobb felelősség és veszély nélkül adhat assurancot bárki. Éppen azért a Tanács ez utón is kéri azokat, akik segíte­ni óhajtanak egy-egy assurance adásával egy-egy szerencsétlen menekült családon, vagy magá­nos egyénen, igyekezzenek ezt megtenni, amig nem késő. Amig a törvény le nem jár. Forduljanak azonnal a váro­sukban működő Refugee szerve­zetekhez. Egyházaik lelkészei-HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL SIKLÓS VÁRÁNAK PUSZTULÁSA “Ahhoz, hogy igazán érzékel­tessük a siralmas állapotot, a­­mely ma fogadja a látogatót — írja a Dunántúli Napló-ban egy tanár Siklósról — talán Roge­­rius mester kellene (Rogerius volt a tatárjárás krónikása). Aablakkeretek lógnak a vár nyugati oldalán,' bent az udvar­ban méter magasra nőtt a gaz. A kapu melletti folyosókon és termekben buckákban torlasz­ként áll a bontásból származó tégla és faltörmelék, üvegcse­rép, néhol' járhatatlan akadá­lyokat képezve. A Zsigmond-te­­rem feldúlva, de oszopfői, kály­hacsempéi még megvannak. Az északi szárnyátépitésekor sok parketta és fapadló esett áldoza­tul. A lovagterem boltozata be­­szakitva, a várkápolna kifoszt­va, ajtói bedöntve ...” “Ezt a maga nemében Ma­gyarországon geyedülálló várat meg kell menteni a további pusztulástól” — kiált fel a cikk­író — “Tetőzete jó, boltozati e­­rősek, a meglévő és a földön sza­naszét heverő értékek még ösz­­szegyüjthetők . . . Siklós és a környék lakosságától, — szak­ember irányításával eredeti he­lyükre visszaállíthatok, csak ne várjuk meg, amig a szobákba beesik az éső, mert az helyrehoz­hatatlanul tönkretesz mindent.” Tudvalevőleg Siklós vára már 1200 körül állt. Zsigmond ki­rályt a nagyhatalmi főurak 1401-ben itt vetették várfogság­ba. Később Korvin Jánosé a vár. Aztán a törökök foglalták el. 1689-ben kerül ismét magyar kézre. Főurak vadászkastélya lesz. A vár elkerülte a Habs­­burg-kori felrobbantást, ami nagy ritkaság, hiszen Lipót minden ilyen várat felrobbanta­­tott, nehogy lázadóknak szolgál­jon búvóhelyül. A másodki vi­lágháborúban katonai üdülő, majd lengyel tisztek internáló helye lett. NÖVEKSZIK-E A KOM­MUNISTÁK SZÁMA? Egy jóeszü fiatalember szö­kött ki nemrégiben hazulról. Sok megpróbáltatáson ment keresz­tül. A hazai állapotokról — töb­bek között — ezeket mondotta: “ . . . Magyarországon ma már olyan érv, amivel a kommunis­ták érvelni tudnának, tulajdon­képen nincsfc ,Lrt a mai sze­gény embernek is többje volt ré­gen, mint ma. Anyagi előnye csak a vezető kommunistáknak van. Akinek véletlenül a helyze­te nem romlott, szólásszabadsá­gát az is elvesztette ... A kom­munista rendszer a legrosszabb kormányzat, aminél rosszabbat elképzelni sem lehet. Magyaror­szágon meggyőződéses kommu­nista is mindkevesebb lesz, mert lassan be kell látniok, hogy amit a párt hirdet az egyszerűen nem igaz . . . Hogy a hazai magyaro­kat mennyire nem érdkeli a rendszer és annak vezetői, arra egy példát mondok. Bizonyos körökben kialakult egy játék Magyarországon, amelynek az a célja, hogy különféle származá­sú és iskolai végzettségű egyé­neknek hasonló kérdéseket tesz­nek fel. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy ki a külügyminisz­ter Amerikában, Angliában, Franciaországban stb. és ki Magyarországon? A válaszok­ban kivétel nélkül mindenki megnevezett helyesen egy-vagy több külföldi külügyminisztert, de senki sem tudta odahaza, hogy ki a magyar külügyminisz­ter. Hangsúlyozom — mondta a fiatal ember — hogy egyetlen egy személy a megkérdezettek között egy sem akadt aki tudta volna a magyar külügyminiszter nevét.” MAGYARORSZÁGI “HELYZETJELENTÉS” A londoni Daily Telegraph március 12-i számában Bemard Newman érdekes módon számolt be legfrissebb magyarországi személyes észrevételeiről, felte­hetően január végéről. “A megélhetés költsége meg­döbbentően magas. Kevés ér­deklődést találtam a politikai személyiségek felé. Ezek az em­berek nem sokat számítanak — mondták nekem. Az oroszok az urak. A mi minisztereinknek egyszerűen azt kell tenniök, a­­mit nekik mondanak. — Ez tá­lján nem szigorúan pontos meg­állapítás, de ez az általános hie­delem, — Írja Newman, majd hez, akik a szükséges útbaiga­zítást megadják. Vagy fordulj a'nak egyenesen az állami Labor & Industry Commissionerhez Commission­er Carl Holdermanhoz, State House Trétaton N. J., vagy John J. Yencik, Director of Employ­ment Security Division, State House Trenton, N. J., vagy a Menekültügyi Tanács titkárá­hoz: Edwin C. B. Clark, Divi­sion of Veterans Service, 205 West State St., Trenton, N. J. Vagy pedig a Menekültügyi Ta­nács tagj aihoz. igy folytatja: “A történelmi hagyományok nem halnak el egy nap alatt, a­­miért egy töredék hatalomra ju­tott. A nemszláv magyarok szá­zadokon át a Nyugat felé tekin­tettek és megvetették az oroszo­kat. Ma a hódítókat ignorálják. Sohasem láttam egyetlen ma­gyart sem, aki egy orosz katoná­val beszélgetett volna . . . Ma­gyarországon a “kommunista” fogalom azonos az “orosz”-szal. A nép azt hiszi, hogy történel­mének egy szerencsétlen szaka­szát éli, de ez el fog múlni. Né­melyek azt hiszik, hogy a felsza­badítás világháború révén jön. Mások reálisabban, az ausztriai békekötést sürgetik. ‘Követeljé­tek, hogy az oroszok írják alá az osztrák békeszerződést, mielőtt bármi másról is tárgyalnátok’— mondogatják. ‘Ha egyszer Ausztriának megvan a béke­­szerződése, az oroszoknak nem lesz törvényes joguk arra, hogy hadsereget tartsanak Magyar­­országon. Akkor a dolgok meg­változhatnak.’ Erős érdeklődés van a régi kapcsolatok, különö­sen Anglia iránt. A legtöbb fel­nőtt idegen rádiókat hallgat.” =.: fljp Saluting HELEN KELLER ...inspiration to all mankind BIRTHDAY YEAR-1955 Az American Foundation for the Blind nevű alapitvány, amelyet a vakok érdekében létesítettek, egy ilyen emlék-bélyeget adott ki a világhírű humanista, Helen Keller tiszteletére, aki junius 27-én töl­tötte be 75-ik életévét. Helen Keller maga is vak és süket, aki élete javarészét a vakok és süket-némák sorsának enyhítésére szentelte. A fenti melékbélyegeket millió számra küldik szét Amerikában, ado­mányt kérve ahhoz a 2-millió dolláros alaphoz, amit az Alapitvány ebben az évben össze akar gyűjteni a vakok és süketek életének meg­könnyítésére. Az alapitvány mozgalmát maga Helen Keller irányítja, akinek címére küldhetők az adományok: Box 111, New York 11, N. Y. Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISS VÁGÁSÚ HÚSOK, SAJÁT KESZITMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTÁRA 169 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: Kilmer 5-5156 SCHWÄRTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE GO. 79 FRENCH ST. — a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385 MIELŐTT MEGVÁSÁROL Egy Automatikus Fütő-berendezést VIZSGÁLJA MEG JÓL, HOGY MIT VESZ! WINKLER ALACSONY-NYOMÁSÚ OLAJÉGŐK EGÉSZ ÉLETRE SZÓLÓ GARANCIÁVAL (a villanyos alkatrészek kivételével) BENEDIK OIL CO. 1306 LIVINGSTON AVENUE NEW BRUNSWICK, N. J. HÍVJON MINKET MOST KI. 5-6310 ..... i

Next

/
Thumbnails
Contents