Magyar Hirnök, 1955. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-26 / 21. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick Wagya1! .« EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Ax Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NSW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY— 1955. MÁJUS 26. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT A Négy Nagy egy asztal körül Ebben a pillanatban ez a vi­lágpolitika legnagyobb játszmá­ja. Még csak azt nem tudják, hogy szovjet részről ki is a leg­nagyobb: Hruscsev, a kommu­nista párt vezére, vagy Bulgá­­nyin, a miniszterelnök? Aztán azt sem tudják, hogy hol is ülne össze a Négy Nagy? S ha össze­ülnének, miről is beszélgetné­nek? Tehát semmit sem tudnak. A jelek mégis azt mutatják, hogy mégis összeülnek, mégpedig nem is olyan messzi időpontban. Az előbb emltett első két kérdés is valahogy megoldódik a diplomá­ciai csatornákon, de a harma­dik, az már nehezebb dió. Miről is beszélgessenek? A nyugati hatalmak részéről elég erősnek mutatkozik az a kí­vánság, hogy a leigázott népek sorsáról is kellene beszélgetni. Tehát Magyarországról is. Emi­att a Szovjet hevesen prüszköl, legalább is egyelőre. Az is lehet, hogy ebben a kérdésben végül is a Szovjet engedékenyebb lesz, mert belső bajai erre kényszerí­tik. Tehát kilátás van arra, hogy a szerencsétlen magyar nép sor­sa it előtérbe kerüljön. Egészen halvány jelek azt mutatják, hogy a Szovjet végül is hajlandó lesz a rab országok bizonyos “semlegesítésére.” A baj csak az, hogy az Egyesült Államok­nak nem tetszik a semleges öve­zet, amellyel a Szovjet az euró­pai részen körül akarja magát venni. Ezek a semleges orszá­gok, ugyanis, teljesen védtele­nek maradnak és a szovjet had­erő egyetlen puskalövés nélkül újra birtokba veszi őket, ha majd az órát elérkezettnek talál­ják Moszkvában. A Szovjét leg­hevesebben Németország semle­gesítését kívánja. Cserében e­­zért talán még arra is hajlandó volna, hogy Magyarországról és egy-két más rabországból kivo­nuljon. Csakhogy a szabad világ szempontjából a németek semle­gesítése roppant veszélyes. Azt jelentené, hogy az ameri­kai csapatoknak ki kellene ürí­teniük az összes nagy gonddal és nagy pénzzel megépített báziso­kat. Németország — hadászati vonatkozásban — senki földje lenne, de a Vörös hadsereg bár­melyik percben lerohanhatná s már ott is volna a nyugateuró­pai tengerparton. Ezt a zárat tehát aligha adja a szabad világ cserében a rab népek semlegesítéséért. Dehát akkor mi egyebet adhat? Ez a nagy kérdés és egyelőre nincs felelet reá. Mégis van valami biztató a nagy tanácskozás hajnalán. Ne­vezetesen az, hogy a korábbi négyhatalmi tanácskozásokon a kérdések mindig a Szovjet száj­íz szerint merültek fel. Most a nyugati hatalmak “Nagyjai” ragaszkodnak ahhoz, hogy a ta-Mahe today tntptq % United States 'tfense Bonds nácskozás ügyrendjét előre meghatározzák. A Szovjet tom­bol mérgében, veszettül sivalko­­dik, mint a kedvenc játéktól megfosztott vásott kölyök, de végül is kénytelen lesz beadni a derekát. Bizonyos fokig. Ez pe­dig már nagy haladás a múlthoz képest. A nyugatiak most — hála Is­tennek — tudatában vannak erejüknek s nem hajlandók töb­bé olyan tanácskozáson részt­­venni, ami csak a Szovjet mal­mára hajtaná a vizet. Washing­ton és London egyetért abban, hogy a háborús feszültséget enyhíteni kell, ha lehet, de nem minden áron. Ez a tökéletes magabiztosság Moszkva urait most kihozza a sodrából és ez a körülmény talán a sokat szen­vedett magyar nép sorsában is enyhülést hozhat. Tito ölelő karjai Nem lesz megindító látvány, amikor Hruscsev és Bulgányin beleomlik Tito ölelő karjaiba. A három közül egyik sem az érzel­mek embere, hanem a hideg ke­gyetlenségé. Moszkvából nemrégiben még kigyót-békát kiáltottak és aljas árulónak nevezték Titót, akire különben nem lehet olyan csú­nyát mondani, hogy elpiruljon és most a moszkvai főkolompo­sok járulnak eléje, hogy megkö­vessék és kiengeszteljék. Nincs semmi kétségünk, hogy ez sike­rül is, hiszen egyik kutya, a má­sik eb. Az egyik is kommunista, a másik is az. Washingtonból és Londonból látható idegességgel figyelik a készülő ölelkezést, é* meg is vap az okuk rá. Amerika vadonatúj fegyverekkel látta el Tito Jugo­szláviáját — a sok egyéb jóról nem is beszélve, — s könnyen le­hetséges, hogy majd a leszámo­láskor ugyanazok a fegyverek (Folyt, a 4-ik oldalon) LEVELEK AMERIKÁRÓL “A legveszedelmesebb dolog lenne, elbizni magunkat és nem törődni azzal, hogy Amerika igazát hangoztassuk a világ előtt” — igy szól Eisenhower elnök üzenete a “Levelek Ame­rikáról” hete alkalmából. A kommunista propaganda és a mi külföldi hírszolgálatunk között óriási a különbség. “Min­den rádióbemondónkkal szem­ben, aki a szabadság ügyét szol­gálja, a kommunisták a propa­gálók tucatját alkalmazzák. Minden szóra, amit mi az ügyünk védelmére hozunk fel, a kommunisták százzal felelnek, hogy a maguk rendszerét dicsér­jék, a mienkét pedig rágalmaz-Támadás a cioniz­mus ellen A Debrecenben megjelenő Néplap foglalkozik Balogh Ele­mérnek, a kommunista pártfőis­kola tanszékvezetőjének “Az an­tiszemitizmus és a cionizmus igazi arca” cimü most megjelent könyvével. A cikk közt a követ­kezőket mondja: “A cionizmus a maximális profitra éhes imperializmus ko­rának egyik terméke ... A cio­nizmus története folyamán min­dég valamelyik ország imperia­lista burzsoázsiája érdekeit szolgálta és azt szolgálja ma is .. . A második világháború után az angol-amerikai imperialisták segítségével a cionizmus hívei létrehozták az “öhálló” zsidó ál­lamot, Izraelt is. Azóta ezt az országot igyekszik a nemzetközi cionizmus propagandája közép­pontjába állítani ... Az antisze­mitizmus és a cionizmus tulaj­donképen édestestvérek. Ugyan­az a gazdájuk: a nemzetközi fi­nánctőke. Ugyanaz a céljuk: megbontani a munkásosztály egységét, harcolni a marxizmus ellen, üldözni a kemmunistá­­kat.” A könyv egyúttal támadja Mindszenty hercegprímást és Grősz érseket is. zák és kigunyolják.” A mi szerencsénkre azonban Amerikának van egy erőforrá­sa, amellyel semmilyen más nemzet sem rendelkezik: 35 millió külföldi származású pol­gár — akikből a mi olvasóink tábora is sorozódik. Eisenhower elnök elsősorban erre a csoport­ra gondolt, aniikor arra bizta­tott, hogy Amerika igazát a kül­földdel ismertessük. Ennek a 35 millió polgárnak kezében van az a fegyver, amelyet az óhazai rokonoknak és barátoknak Írott levél jelent. Mit izén Amerika a külföld* re? Nincs erre egységes felelet. Senkisem beszélhet egész Ame­rika nevében, még a legnagyobb és legkiválóbb amerikai sem. Amerika lényege minden ember saját élettörténetéből tükröző­dik vissza, a személyes és intim részletekben. E?t a történetet kell elmondanunk a levelekben, amely előttünk ugyan jól ismert, de megírva, változatos és szóra­koztató képet nyíljt. A diploma­ták szónoklatainál és az állam­férfiak érvelésénél a személyes megnyilatkozásod őszintébbek és meggyőzőbbek. Julius 24-én lesz a Rákóczi Nap A Rákóczi Segélyző Egyesü­let fiókosztályai1 C|k szokásos évi New Jersey-i Rákóczi Napja ez­­idén julius 24-én lesz, mégpedig a Várady Grove-ban (Fords, N. J.). A zenét most is a Kára- Németh rádiózenekar fogja szolgáltatni a Rákóczi Nap-on, amelyen— reméljük — már a Verhovay tagok is óriási szám­ban fognak résztvenni . . . Az idei Rákóczi Nap rendezé­sére eddig már vagy 16 osztály jelentette be részvételét s a kö­zeljövőben összeülő rendezőségi megbeszélő gyűlésen alakul meg a teljes bizottság és fogják el­határozni a nagy Rákóczi Nap műsorát és más 'részlet-kérdé­seit. Alumnusok találko­zója a Bethlen Otthonban Julius 2, 3 és 4-én tartjuk meg ünnepélyes keretek között a Ligonier-i Bethlen 'Otthonban 35 éven át nevelt és gondviselt közéi 1200 növendékünk első Alumnus Találkozóját. Erre a szépnek és örvendetes­nek Ígérkező alkalomra szere­tettel hívjuk meg Otthonunk neveltjeit, akik közül sokan mint apák, anyák nagyapák és nagyanyák élnek az ország min­den részében. Neveltjeink m i ndegyikének külön meghívót is szeretnénk küldeni, de ezt nem tehetjük meg, mert az évek folyamán kapcsolatunk a költözködések miatt megszakadt. Éppen ezért kérem azokat, akik e lap hasáb­jain meghívónkat olvassák, vagy találkozónkról tudomást szereznek, hogy jeletnkezzenek, nevüket és címüket küldjék be a Bethlen Otthonba. KECSKEMÉTHY JÓZSEF igazgató lelkész Pünkösd napján: szezon-nyitó piknik A Szent József görög katoli­kus egyházközség május 29-én tartja szezonnyitó piknikjét sa­ját piknikhelyén, a renbehoza­­tott, szépfekvésü St. Joseph’s Grove-ban. Ez lesz egyszer­smind az idén az első piknik vi­dékünkön. A zenét a Kára-Németh rá­dió-zenekar szolgáltatja. Finom magyar ételek és hűsítők lesz­nek s tánc késő estig . . . Ismét találkozunk kint a zöldben, a természet szabad ölén s öröm­mel köszöntjük egymást az uj nyárban . . . A piknikre délután fél 3 órai kezdettel autóbusz-járat lesz a templom elől. Az utolsó busz a St. Joseph Grove-ból este 9 óra­kor indul vissza New Bruns­­wickra. Hőseinkről, szeretetteinkről való megemlékezés napja ELŐ A JÓZAN ÉSSZEL...! Irta: Dr. MÁRK BÉLA önökhöz szólok, tisztelt dele­gátus tesvérek, akik a most jú­nius 6-án, hétfőn megnyitandó Rákóczi konvencióra, Bridge­port, Connecticut-ben egybe­­gyülnek. A mi nagy magyar biztosítási egyleteink egyesítésének ügye sokkal régebben és sokkal gyak­rabban foglalkoztatta az ame­rikai magyarságot, mint akár­milyen más kérdés. Bizonyára sokan emlékeznek: az olvasók közül arra az ese­ményre, amikor a három nagy egylet: a Verhovay, Rákóczi és Bridgeporti Szövetség teljes számú igzagtósága és valameny­­nyi tagja a központi tisztikar­nak, összegyűltek a new yorki Pennsylvania Hotel különter­mében, ahol én voltam az egye­sülési tervezet előadója és ahol a három igazgatósági tanács ha­­tározatilag kimondta, hogy a három egylet egyesítését létre kell hozni. Sőt, annyira ment ez a határozat, hogy két hétre rá a három egylet elnöke és titkára utasítást kapott, hogy taglétszá­muk arányában mindegyik egy­let tegye le az egyesülés költsé­geinek fedezésére szükségelt pénzt is. Minden szépen ment, MI ÚJSÁG A FALUBAN? NT. SZATHMÁRY GYULA evangélikus lelkész 25 éves szol­gálati jubileumán, amit Mohn­­ton, Pa.-ban tartottak meg, má­jus 15-én, New Brunswickról is mintegy 50-en vettek részt, itte­ni volt hívei és barátai köréből. Biró Péterné Simon Géza és ne­je (87 Plum St.) és Izsó László és neje (9 Delavan St.) társa­ságában volt jelen a brunswicki evangélikusok volt lelkipászorá­­nak jubileumán. VÁROSUNK “villanyszerelé­si kódexe” megsemmisült, ezt a határozatot mondta ki Judge Ralph J. Sm&lley legfelső bíró­sági biró. A 31 éves Electrical Code, ami még a gomboscipők idejéből való, olyan zavaros szövegezésű volt, hogy maga a biró hatszor olvasta át és még­sem értette meg. Paul W. Ewing, városunk ügyésze uj or­­dinance-t javasol a Városi Ta­nácsnak. A bírói döntéssel vége GYÖNYÖRŰ uj, 3-hálószobás “ranch- Ház,” villany-kályha, nagy pince, olaj-fűtés, közel New Brunswick­­hoz. $14,600.00. Érdeklődni Papp Gézáné ügynöknél, Harry S. Feller & Son irodájáén, 92 Bayard St. Tel. CH. 7-4323, vagy CH. 7-1040. lesz a sok viaskodásnak és a ma­gyar Farkas József is megkapja “Master Electricians” engedé­lyét. • BÁLINT SÁNDOR magyar nyomdász és neje fia, Ifj. Bálint Sándor jövő szombaton, a St. Peter templomban vezeti oltár­hoz szive választottját Fazekas Bözsikét, a Home St.-en lakó Fazekasék bájos leányát. Eskü­vő után nagy lakzi lesz a Pines helyiségében. A vőlegény édes­apjával dolgozik az 0. K. nyom­dában. a segéd-parancsnok, a bizott­ságban pedig a következők van­nak: Fekete István, Fisher Já­nos, Warren Tamás, Marich Er­nő, Sas Sándor és Kaszárda S. András. Mindazok a 11 és 13 év közötti fiuk, akik az uj csa­patba be szeretnének állni, je­lentkezzenek felvételi Ívért a vezetőségnél, vagy pedig a plé­bánia hivatalban. A SZENT LÁSZLÓ r. k. egy­házközség kebelében megalakult egy cserkészcsapat. Az első gyűlésen Robert Grandeil, az amerikai cserkészközpont egyik Commissioner-je tartott beszé­det a cserkészetről és a cserkész­­csapatokat irányitó felnőttek fontos szerepéről. Bella István lett az egyház reprezentánsa az uj csapatnál, Small András a csapat-parancsnok, Bakos Imre 2 BÚTOROZOTT szoba 2 férfinek, vagy magános nőknek kiadó. Cim: 83 Brookline Ave. A MAGYAR NŐI Demokrata Kör műit csütörtöki gyűlésén 130-an vettek részt és a temp­lomalatti terem ezúttal kicsiny­nek bizonyult ... A floridai ki­rándulásról felvett filmeket mu­tatták be és azután egy érdekes “travelog” film is lepergésre ke­rült, amit Sütő Ferencné szer­zett be a Biró Péter Irodája ut­ján. — A gyűlésen Kára Péter­né elnökölt, aki örömmel jelen­tette, hogy négy nagy, 45-sze­­mélyes busz már meg van fo­gadva, melyeken vasárnap, jú­nius 12-én 180-an mehetnek egy egésznapos autóbusz és hajóki-BUTOROZATLAN 1, vagy 2 szoba­­konyház lakást keresek. — Érdek­lődni e lap Szerkesztőségében. rándulásra, fel a Hudson folyó mentén . . . A kirándulás nehéz rendezői feladatát Sütő Ferenc­né vállalta magára, egy megfe­lelő bizottság élén. (Jelentkezni még mindig lehet erre a kirán­dulásra!) A tagság adományt szavazott meg a Kiddie Keep Well Camp javára. A gyűlésen 16 uj tagot vettek fel s ezzel a Női Demokrata Kör tagsága már jóval felül van a 300-on. A következő uj tagok álltak be a a Magyar Női Demokrata Kör­be: Tugya Ferencné, Varga Jó­zsef né, Németh József né, Bog­dán József né, Remethe Vera, Fisher Károlyné, Szigeti And­­rásné, Sydny Andrásné, Senko Henryné, Gereben Jánosné, Vaslavek Antalné, Perényi Ká­rolyné, Magyari Pálné, Helme­­czi Jánosné, Végső József né. Fi­nom süteményeket ajándékoz­tak a gyűlésre: Kelemen János­né, Schwab Istvánná és Kish Gézáné. — A Nők Demokrata Kör rohamos előrehaladásáról NŐI RUHÁK, fehérnemiiek, kala­pok, kabátok, kézimunkák és egyéb apróságok eladók. Érdeklődni es­ténként és vasárnaponként: 195 Albany St. és szép munkájáról csak dicsé­rettel, elismeréssel és büszke­séggel lehet írni! wickon, — hála érte az előrelátó bölcs városi vezetésnek — van viz elég. Dacára annak, hogy az idén tavasszal rendkívül kevés eső esett és mutakozik a vízhi­ány mindenfelé itt Jerseyben, New Brunswickon mindenki ön­tözheti a kertjét is nyugodtan, egyelőre még nincs nálunk víz­hiány ! BÍRÓ VIOLÁT, — Biró Péter közismert magyar üzletembe­rünk és neje leányát a Middle­sex kórházban megoperálták. A sikeres operációt Dr. Varjas vé­gezte el s a kis menyasszony már a teljes gyógyulás utján van. A JOHNSON & JOHNSON gyár régi munkásainak listájá­ra több ismert magyar név is rákerült, hűséges és szorgalmas (Folyt, a S-’k oldalon) HATHETES gyönyörű kiscica aján­dékba elvihető. Már csak egy van. Érdeklődni a Szerkesztőségben. csak amikor a kérdéses összegek letételére került a sor, újabb fél­reértés állott elő és az egyesítés dugába dőlt. Egy pár évre rá újabb kísér­let következett, amikor a Rákó­czi és Bridgeporti Szövetség igazgatóságai mondották ki egyhangú határozattal az egye­sítés létrehozásának szükséges­ségét. A Rákócziak részéről Ko­csis elnök és Fishbein és Moldo­­ványi igazgatók, mig a Bridge­porti Szövetség részéről Chanti, Katzianer és jómagam, mint ki­küldött egyesítési bizottság több mint húsz alkalommal sokszor teljes napokat töltöttünk el az egyesítés mindent felölelő rész­leteinek kidolgozása ügyében. (Egészen biztos, hogy ennyi idő alatt a világ békéjét is ki lehe­tett volna talán dolgozni.) Min­den szépen ment egy ideig, de persze akkor is megvoltak az egyleti kis “Napoleon”-ok, akik azt elgáncsolták abban a téves hitben, hogy egyletet az Úristen azért teremtett, hogy nekik biz­tosítson egy jó meleg és örök időkre tartó széket az irodában. Tehát magyarán mondva “me­gint belecsapott a mennykü” az egyesülési kísérletbe. Hát vájjon hol is van a mély­séges hiba, vagy mi is tulajdon­képen az oka annak, hogy a csaknem 50 év óta vajúdó egye­sítési kísérletek eddig -kudarcot vallottak ? Megmondom minden kertelés nélkül, hogy mi az én vélemé­nyem.. Emberi gyarlóság, emberi végtelen gyengeség, emberi ha-, tártalan önzés, emberi gonosz­ság, emberi nemtörődömség, embeii irigység és főleg a józan ész és értelem hiánya vagy fel nem használása voltak a soroza­tos egyesítési kísérletezések si­kertelenségeinek okozói! Az egyedüli megoldás, kedves delegátus testvérek az, hegy a­­mikor egy olyan nagy ügyről van szó, mint például ez a mos­tani egyesülés kérdése, — ami­kor külön-külön csaknem min­den egyes osztály, minden egyes tag, minden egyes delegátus, stb. átérzi és tudja, hogy meny­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents