Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-11-18 / 45. (46.) szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1954. NOVEMBER 18. Egy nagy barátunk eltávozott John Flournoy Montgomery volt budapesti követben nagy barátunkat vesztettük el. Fá­radt teste megpihent a vermonti dombok ölén. Sírja felett szelíd nyírfák álldogálnak. Montgomery 1933-tól 1941-ig volt az Egyesült Államok követe Budapesten. Rendkívül hosszú időt töltött a magyar főváros­ban. A diplomatákat gyorsan szokták váltani, de Montgome­ry, mihelyt Budapestre érkezett, nagyon sok barátot szerzett és politikai kapcsolatai rendkívül értékesek voltak a washingtoni külügyminisztérium számára. S miután abban az időben Buda­pest volt a nyugati nagyhatal­mak számára a legfontosabb fi­gyelőállomás, Montgomery kö­vetet addig hagyták Budapes­ten, amig csak lehetett. Mindenki azt hitte, hogy tá vozása után Montgomery már többé nem törődik a magyar ü­­gyekkel. De nem igy történt. Montgomery csak szerepet cse­rélt. Az Egyesült Államokban lett a magyar nép, a magyar igazság követe. Megírta hires könyvét, “Hungary the unwill­ing satellite” címmel és rossz­akaróink célzatos hírverésével szemben rámutatott arra, hogy a magyar nép nem akart Hitler csatlósa lenni. Hitler leigázta a magyar népet, mint ahogy ké­sőbb eligázta Sztálin is, — és e­zért a nyugatot terheli a felelős­ség. A Kállay, — majd a Laka­tos-kormány mindent elköve­tett, hogy Magyarország angol­amerikai megszállás alá kerül­jön, s hogy ez nem következett be, nem a magyar kormányokon és nem a magyar népen múlott. De Montgomery tevékenysége nem merült ki ennyiben. Vala­hányszor az amerikai lapokban cikk jelent meg, a magyar nép ellen, a volt budapesti követ rög­tön megcáfolta a célzatos állítá­sokat. Rengeteg beszédet mon­dott itt, Amerikában a szenve­dő magyar nép érdekében. Az Amerikai Magyar Szövetség diszelnöke volt John Flournoy Montgomery és élete utolsó sza­kaszában élére állt a magyarba­rát amerikaiak klubjának. Nyu­godjék békében. Egy levél Magyarországról A levélírója nem más, mint Mindszenty József a rab herceg­prímás édesanyja. Ide, Ameri­kába irta valakinek a levelet. Ebből idézünk néhány sort: “...Szegény fiam még mindig börtönben sínylődik. Pedig már kérvényt is adtam be, de azt mondják, még nincs döntés róla. Nem tudom, láthatom-e még a fiamat szabadon . . . ? Szeretném látni, pedig már betöltöttem a 84. évemet. Hogy megérem-e azt a napot, csak az Isten tudja...” Talán nem is tudja az a sze-GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal jelentjük, hogy a szerető jó férj, édesapa, nagyapa, testvér és ro­kon, a Zemplen-megyei Jámvár községi születésű KARCHIK SÁNDOR áldásos életének 61 -ik évében, 1954. november 10-én örök álomra szenderült . . . Drága halottunk kihűlt tetemét a Gowen te­metkezési kápolnában ravataloztuk fel s onnan szombaton, november 13-án délután, a Magyar Református templomban megtartott gyászisten­tisztelet után a Van Liew temetőbe vittük s ott örök nyugalomra helyezük. Béke lebegjen áldott porai felett! New Brunswick, N. J. 1954. november 18. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos özvegye Karchik Sándorné, szüle­tett Lengyel Irma; ---- szerető gyermekei: Karchik Margit, férjezett Mrs. Edgar Hale és Karchik János és neje és gyermekeik; ---­unokái: Karchik Irene, Brenda és Ronald; testvérei Karchik Mariska, Ilonka és László (az óhazai Jámváron), ---- valamint a Csonka család (Manvillen) és más rokon­sága és barátai. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kivánunk mondani mindazoknak, akÍK mély gyászunkban velünk osztoztak, részvétnyilatkozatukkal felkerestek s vigasztaló szavaikkal bánatunkat enyhiteni igye­keztek. Köszönetét mondunk Nt. Kosa András ref. lelkész urnák, aki a temetési szertartást végezte, valamint a Gowen temetkezési vállalatnak előzékeny szolgálataiért. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik virrasztot­­tak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik a temetéskor autójukkal kisegítettek és akik ko­porsóvivők voltak, névszerint: Csikasz Sándor, Kovács Ferenc, Henry Woorhees és Szerény! Istvánnak. _ Köszönetét mondunk mindazoknak a jószomszédoknak és barátainknak, a Csonka családnak és mindazoknak a jólelkeknek, akik bármi módon segitségünkre voltak s tanú jelét adták az el­hunyt és irántunk érzett jóságuknak és szeretetüknek. A jó Isten fizesse meg mindannyioknak a jóságát, drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sir ölén . . .! ÖZV. KARCHIK SÁNDORNÉ és családja A JITNEY ÁLLO­MÁS MEL­­LETT1 FÉK­ÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet a King Arthur mellett) AHOL A JÓ MINŐSÉG A LEG­­FONT O­­SABB KÜLÖNLEGESSEGEK E HÉT VÉGÉRE Tiszta tejszin-habos, banánás sütemények és CSOKOLÁDÉS HABOS TORTA ÓHAZAI MÓDRA KÉSZÜLT IGAZI FINOM POZSONYI M1!|gs PATKÓ Aki ezt egyszer megkóstolja, nem fog töbhé otthon bajlódni ezeknek a sütésével, oly fincfli! FINOM DIÓS—MÁKOS—LEKVÁROS SÜTEMÉNYEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! Magyaros izü, különböző SÜTEMÉNYEK és KALÁCSOK MAGYAR KISZOLGÁLÁS gény öreg asszony ott a vasme­gyei faluban, hogy levelében vi­lágpolitikai problémákat érint. A világpolitika őt nem is érdek­li. Csak a fiát szeretné megölel­ni, mint minden anya . . . De az ellenőrizhetetlen hírek szerint igenis a kommunisták készülnek arra, hogy kinyissák Mindszenty hercegprímás bör­tönét. Nem azért, mintha a szi­vük meglágyult volna. Hanem csak azért, mert ez beleillik Moszkva újabb politikájába. Moszkva most lelkesülten erősit­­geti a nyugati országok felé, hogy a vasfüggöny mögött val­lásszabadság van. Ének az állí­tásnak, persze nagy szépséghi­bája, hogy Mindsznety herceg­prímást, a pappk ezreit tartják börtönben . . . Ha szabadon is bocsátják a rab hercegprímást, a kommu­nisták nem engedeik meg, hogy elfoglalhassa az esztergomi szé­ket. Valószínűleg a falujába szeretnék száműzni, mint ahogy Tito tette Stepinac zágrábi ér­sekkel. Stepinac nem hagyhatja el fa­luja határát, de azért Jugoszlá­viában vallásszabadság van és Sir Winston, az angol térd­­szalagrend lovagja,” a világ leg­nagyobb embere” barátjának nevezi Josip Broz-t, aki most Tito marsallnak tisztelteti ma­gát. A Stepinacéhoz hasonló “el­­sztirkités” lehetőségét forgat­ják most a fejükben a magyar­­országi vörös ragtartók is. Azt számítják, hogy ez mindenkép­pen hasznos is lehetne számuk­ra. Mindszenty Józsefet akkor nem tekintené az egész müveit világ mártírnak és a vallássza­badság látszata is meg volna mentve, — legalább kifelé. Egyelőre csak azon bukik meg a terv, hogy a rab hercegprímás ne mhajlandó alkudni, — ahogy egy megbízhatónak látszó jelen­tés mondja. “A törvényt be kell tölteni!” — ez volt Mindszenty kedvenc mondása még zala­egerszegi plébános korában. A törvény pedig az, hogy Mind­szenty József Magyarország hercegprímása és első zászlós­ura. Még a börtönben is. Csak tizennégyen . . . Amerikai magyar életünknek van egy alapvető hibája. A kö­zömbösség. Száz és száz példát tudnánk felsorolni. Városokból, falvakból, ahol magyarok élnek. Csak egy példát szeretnénk megemlíteni, Nemrégiben volt New Yorkban a nemzetközi női kiállítás. Néhány tucat nemzet vett részt a kiállításon s minket magyarokat az Amerikai Ma­gyar Nők Ligája képviselt, igen szépen. Dr. Szoó Józsefné — ő a Liga elnöke; — odavitte saját gyűjteményéből a régi magyar művészi porcellángyártás leg­szebb darabjait. Ámulatosan szépenk voltak e­­zek a magyar porcellánok s az idegen látogatók nem is győzték csodálni. Csodálták a magyarok is, mert ők sem tudták, hogy Ma­gyarországon századokkal eze­lőtt olyan porcellánipar volt, a­­melynél művészibb a sokkal nyugalmasabban fejlődő nyuga­ti államokban is aligha találha­tó. Dr. Szoó Józsefné, ez a lel­kes magyar asszony hosszú évek óta gyűjtögeti őket és ma egész múzeuma van belőlük. Féltve őrzött kincsek. De ezt csak mel­lékesen jegyeztük meg. Az, amit voltaképpen fel aka­runk emlegetni, a már hírhedt magyar közömbösség. New Yorkban állítólag százezer ma­gyar él. Ezt a számunkra nagy­jelentőségű kiállítást mégis mindössze 14 magyar asszony­nak kellett megrendeznie és egy álló hétig vállalni reggeltől éjjel 11-ig a munkát. A csekély lét­szám miatt egymást alig vált­hatták, egyszerre négynek-öt­­nek is ott kellett állnia, hogy az érdeklődőknek felvilágosítást nyújtsanak és minden más mun­kát elvégezzenek. Jó munkát végeztek, köszönet érte, a szegény, elnémított ma­gyar nép nevében. Dehát a száz­ezer magyarból csak 14 akadt...? S hány ilyen példa volna meg...? HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL ARATÁS UTÁN ROSZ­­SZABB A KENYÉR . . . (FEP) A Kossuth rádió ok­tóber 27-i adásából vesszük az alábbi hirt: “Sok, nagyon sok ismét a pa­nasz a kenyérre. ízetlen, sütet­len, keletien sokszor a kenyér. Egyes sütőüzemek kiadnak a kezükből olyan kenyeret, amely­ben üvegdarab, cigarettacsutka, spárga, de olykor még féreg is található ... A tűrhetetlen álla­pot megszüntetésére a sütőipari trösztöket és vállalatokat az ille­tékes megyei tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe utal­ták.” A VARRÓGÉPGYÁR AKNAVETŐDET GYÁRT A Rákosi Mátyás Varrógép­gyár (Csepel) kis- és nagyfor­gácsoló üzemében 5 c. kaliberű, úgynevezett kisaknavető soro­zatgyártása folyik 1954 augusz­tus 15-ke óta. Az aknavető gyár­tási száma, illetőleg jelzése: “1-53-6964.” Tíznapos dekádon­ként — a tervelőirás szerint — 120-140 darabot szerelnek ösz­­sze. (A kommunista Magyaror­szág “készül a békére.”) SPORTHÍREK Október 24-én Budapesten ke­rült sor a Magyarország-Cseh­­szlovákia közötti válogatott lab­darugó mérkőzésre. A magyar csapat könnyen győzött gyenge formában lévő ellenfele felett. A mérkőzés végeredménye: 4:1 (1:0). Góllövők: Kocsis, Sán­dor, illetve Pazdera. A mérkő­zést 93,000-en nézték végig. A B.-válogatottak mérkőzése 2:2 döntetlen eredménnyel zárult. KÁROMKODÓ ASSZONYOK Az erkölcsök eldurvulásának egyik példája a kommunista u­­ralom alatt a szitkozódó, károm­kodó nők elszaporodása. A Nők Lapja írja: “A régi világban az urak a durvabeszédü embert “paraszt­nak,” “kanásznak” nevezték, holott a magyar paraszt mindig sokkal szemérmesebb volt, sem­hogy nyilvánosan, lépten-nyo­­mon s különösen ok nélkül olyan goromba és trágár kifejezéseket használna, amilyen beszédmód az utóbbi időben kétkezi és nem kétkezi dolgozók közt, kiváltké­pen a fővárosban elharapód­zott . . . Nem igen tudok annál csúfabbat elképzelni, mint ami­kor asszonyok és fiatal leányok durva szavakat használnak, ká­romkodnak. Csúf dolog az is, ha nők egymás közt beszélnek igy, hát még ha férfiak előtt sem átallják . . . Vagy talán egyesek azt hiszik, hogy ez is hozzátarto­zik a női egyenjogúsághoz?” (Szeptember 9.) BAJOK A PÁRTBAN A magyarországi kommunis­ta párt két malomkő között őr­lődik: leküzdeni a széles néptö­megek ellenállását akkor, ami­kor a pártban a lehető legna­gyobb ideológiai és szervezeti zavar uralkodik. A felgyülem­lett nehézségek tápot adtak az uj programot ellenző párttagok­nak, azok harcot indítottak a párt felső vezetésében. A Köz­ponti Vezetőség kénytelen volt összeülni és három napon ke­resztül, október 1, 2, 3-án tár­gyalták a párton belüli ellenté­tek kérdését. A Vezetőség hatá­rozatot hozott, melyet a Szabad Nép, október 22-i száma ismer­tetett és amely egészen nyiltan beszél a párton belül uralkodó káoszról. A “baloldali szektária­­nizmus” képviselői szembeke­rültek az uj gazdasági program hirdetőivel. Négy fő kérdésben folyik a harc: 1) Az újonnan a­­lakitott “Hazafias Népfront” széles alapokon való megszerve­zése, mely kérdésnél a “balol­dal” az “ellenség” beáramlásá­tól tart; 2) A nehéz ipari ter­melés csökkentéséről, it a vita az önköltség emelkedéséről, a termelékenység csökkenéséről folyik; 3) Az életszínvonal e­­melkedése; az “ellenzékiek” sze­rint “túlzott’ életszínvonal emel­kedés okozta, hogy nincs egyen­súly a vásárlóerő és az árualap között; 4) A munkás-paraszt szövetség; ahol a “szektárianiz­­mus” képviselői eltúlzottnak vé­lik a parasztságnak adott ked­vezményeket. “MIRE JUT PAPÍR ÉS MIRE NEM?” A magyarországi könyvki­adás titkairól rántja le a leplet a Müveit Nép augusztus 29-1 riportja: “Menj be egy könyvesboltba, kérd az “Úri murit,” vagy a “Csendes Dont,” vagy akár a ki­csik kedves könyvét, az “öreg néne őzikéjét” — elfogyott, nincs. Kicsi a példányszám, mert kevés a papír, ez objektív nehézség kérem — magyarázza az elárusító. Kevés a papír? Ak­kor nyilván mindenre kevés! Nem egészen . . . Mert próbálj ugyanebbe naz üzletben például egy olvasmányokat ajánló füze­­tecskét kérni, csőstül rakják elé­­bed az egybegyüjött tanácsokat, amelyek arra buzdítanak, hogy olvasd az üzletben nem kapható könyvkeet.” A riport beszámol arról is, hogy jelenleg majdnem három­szor annyi papirt utalnak ki az illetékes szervek adminisztráci­ós célokra (körlevél, kérdőivek, kimutatások, stb.), mint könyv­kiadásra. A KOMMUNISTA KOR­MÁNY TILTAKOZIK A “LÁZITÓ RÖPLAPOK” ELLEN . . . A budapesti “Szabad Nép,” a rabszolgasorsban élő magyar nép nyakába sózott újság októ­ber 16-i számában jelent meg ez a hivatalos közlemény: “A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma október 15-én az alábbi jegzéket juttat­ta el az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti követségének: Október hó első napjai óta Ma­gyarország területére léggöm­bökkel szállított röplapok hulla­nak le. Amerikai és más hírügy­nökségek egybevágó jelentései szerint a léggömböket az úgyne­vezett ‘Keresztes hadjárat a szabadságért”- szervezet, illetve az általa finanszírozott u.n. ‘Szabad Európa Rádió’ Nyugat- Németország amerikai megszál­lási övezetéből indítja el Ma­gyarország felé azzal a rendelte­téssel, hogy a léggömbök röplap­rakományukat automatikusan a Magyar Népköztársaság terüle­te fölött ürítsék ki. Ennek az akciónak nyiltan hirdetett célja az, hogy az uszitóhangu; rágal­mazó röplapok a magyar nép körében elégedetlenséget szítsa­nak és az ellenállásra szólítsák fel törvényes kormánya ellen.” A jegyzék további bekezdései az Egyesült Államokat a nem­zetközi jog megsértésével, a“ Magyar Népköztársaság ellen iráynuló felforgató tevékenység nyílt támogatásával” vádolja. Majd igy fejeződik be: “Kétség nem férhet hozzá, hogy az Egyesült Államokkal normális diplomáciai kapcsolat­ban álló magyar állam ellen irá­nyuló ellenséges akciónak az E- gyesült Államok részéről való támogatása, vagy akárcsak az ellenőrzése alatt álló területen való megtörése is szöges ellen­tétben áll a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló törek­vésekkel és összeegyeztethetet­len az Egyesült Államok kormá­nyának a Magyar Népköztársa­sággal való békés együttműkö­désre irányuló, számos Ízben hangoztatott akaratával. A magyar kormány erélyes tiltakozását fejezi ki az Egye­sült államok kormányának fent leirt akcióval kapcsolatos maga­tartása miatt és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya a nemzetközi feszültség enyhíté­sének és a népek közötti békés együttműködés előmozdításának szükségességéről tett számosiz­­ben megismételt nyilatkozatai­nak szellemében haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedé­seket a fent leirt röplapkam­pány bsezüntetésére és az annak szervezésében résztvevő szemé­lyek felelősségre vonására. (MTI.)” A jegyzék elárulja, hogy a rab magyar nép számára mit jelent minden jele és bizonysága an­nak, hogy nincs egyedül, nincs magára hagyatva. Az a szavak nélküli titkos egység és együtt­működés, amely a magyar nép legyőzhetetlen ereje a rendszer­rel szemben, megnyilvánul a röpcédulák üldözőivel szembeni magatartásában is. A moszkvai Pravda szintén közli a budapesti tiltakozó jegy­zéket. Mindebből látható, hogy a Magyarország fölé léggömbök ezreivel küldött röplapok, — a szabadvilág megnannyi üzenete a vörös járomban szenvendő ma­gyar népnek — megtették hatá­sukat ... A kommunisták “ele­venjére” tapintottak . . . REJTETT TÖLTÉNYGYÁR VESZPRÉM ALATT Veszprémtől nyugatra öt kilo­méterre, a Veszprém-Városlöd müut vonalán, egy cserfaerdő­ben áll a gondosan álcázott “Csri Gyár”: a nagy töltényhü­­velygyár, mely fontos hadiüzem. Nyolc nagy műhely készíti itt a hadsereg számára a töltényhü­velyeket. Az üzemet 40 főnyi ÁVH őrség őrzi s idegen nem juthat be a gyárba. Ezt a hadi­üzemet oly eldugott helyen épí­tették fel és az álcázás oly töké­letes a cserfaerdőnyuj tóttá rej­­tekrévén, hogy a műúton haladó gyanútlan szemlélőnek egyálta­lán fel sem tűnik. Egyeébként is elhanyagolt állapotban levő kö­­vesut vezet az üzemhez a bokros, erdős területen át. “KULTURRENDEZVÉ­­NYEK” BŰNÖZŐK KEZÉBEN A pesti Népszava október 24-i száma egyik cikke adta a fenti címet és onnan vesszük az alábbi szöveget is r “Bende István betörőből mű­sorvezető lett. Bár 12 évre Ítél­ték betörésért, de szabadlábra helyezték. Ezalatt műsort szer­vezett, beszedte a pénzt, de a műsor elmaradt. Nemcsak egye­dül van. Ő meg társa Kőszegi László, aki szintén börtönből jött ki, csak a kis rablók közül valók. A ‘nagyok’, mint a ‘Da­gadt Lóránt’ és a ‘Gonosz Fi­sher’ nem tiz, hanem százezre­ket lopnak hónapról-hónapra. Nem véletlen, hogy közönségünk és művészeink egyrésze áldozata efféle fezőröknek. Káros, meg­engedhetetlen liberalizmus nyi­tott uta ezen a sajátos területen az erkölcstelen üzleti magánvál­lalkozásoknak — kivált a kor­mányprogram meghirdetése óta. HÁLAADÁS Az első Hálaadás Napját 1621-ben Plymouth városában megünneplő zarándok-atyák kö­szönetét mondtak a Mindenha­tó Istennek az elmúlt évben ve­lük közölt áldásaiért. Azóta ter­jedt el az égik óceántól a mási­kig, Amerika minden államá­ban, ez a zarándok-atyáktól kez­deményezett hálaadási ünnep. Amerika hálás népe minden év­ben visszagondol az elmúlt év javaira. Az első tél zord viszon­tagságai után következő bőséges aratás és betakarítás oly hálára indították a zarándok-atyákat, hogy imádsággal, ünnepléssel és az indiánok megvendégelésével töltötték el a hálaadás napját. Országhóditó utján egyik állam a másik után vezette be hivata­los ünnepként, mig végül 1863- ban Lincoln Ábrahám elnök hi­vatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította s azóta országszer­te ünnepük a Hálaadás Napját Amerikában. Ezen a napon barátok és ro­konok felújítják a régi kapcsola­tokat. Szülők és gyermekek, jó­szomszédok, ismerősök, de még az idegenek is megéreztetik a Teremtő Isten és egymás iránt a hálás szeretetet. A Patócs-Tatár müvész-pár Newarkon Tatár György és Patócs Ka­tó, a Magyar Kir. Operaház nagytehetségü tánc-müvészei sikerekben gazdag előadó-kör­­utjuk során november 20-án, most szombaton este fél 8 óra­kor Newarkon, az Arts High School auditóriumában lépnek fel. Ismét égtek a Ku-Klux-Klan keresz­tek délen A katolikusok, zsidók és nége­rek gyűlölködő ellenségei, a Ku- Klux Klan terroristák Atlanta georgiai várostól 15 mésföldnyi­­re, egy dombon újra keresztet é­­gettek — tiltakozásul a Legfel­sőbb Bíróság ítélete ellen, amely a fehér és néger iskolásgyerekek közös oktatását Írja elő. Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISSVÁGÁSU HÚSOK, SAJÁT KÉSZÍTMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTÁRA i69 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: Kilmer 5-5156 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállit a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos SCHWARTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO. 79 FRENCH ST. -— a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385

Next

/
Thumbnails
Contents