Magyar Hirnök, 1953. július-december (44. évfolyam, 27-53. szám)
1953-09-17 / 38. szám
6-ik oldal MAGYAR HÍRNÖK 1953. SZEPTEMBER 17. MILLIÓK EGY MIATT... (Naplójegyzetek 1945. évből) — Irta: Jenőfy Csaba — Amikor, Budapest eleste után, a magyarság utolsó mentsvára, a Dunántúl is lassan a bolsevista horda martaléka lett, az ország nyugati részében összetömörült lakosság Nyugat felé özönlött, hogy meneküljön az elszabadult, a felszínre került Pokol, a Dante képzeleteket is túlszárnyaló kin és gyalázat elől. A bolsevizmus által feldúlt területekről menekült lakosság, mint szemtanuk és meggyötört szenvedők, borzalmas képet tártak fel az istentelenség orgiájáról. Aki csak tudott, menekült és menekítette családját, mert az állati ösztönökkel elszabadult horda végig gázolt mindenkin, aki csak útjába került. Nem kímélték a nyolc éves leánygyermeket, az agg korú nőt, a várandós anyát, de az Isten szolgálatában álló nővéreket sem. Kíméletlenül a földre tiporták és meggyalázták őket akár az óvóhelyen, akár a templomban, az Isten oltára előtt térdepeltek, Istenhez fohászkodva. Akik védelmükre keltek, azok életükkel fizettek, még akkor is, ha vállukat püspöki palást takarta. Az ellenállókat bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták, az anyákba kapaszkodó gyermeket a falhoz vágták és összetiporták. A- kit megkímélt a csata fegyvereinek tüze, a bombák irtózatos pusztítása, az anyag gyilkoló ereje, azoknak sorát ezek a bestiák tizedelték irgalmatlanul. Ennek tudatában, s e borzalmak elől menekült egy ártatlan nép, az Istent, a lelkitisztatságot, az életet Ígérő Nyugat felé. Egy cél volt mindenki előtt: Mielőbb elérni a nyugati hatalmak által megszállt területeket, ahol JULIUS BORBÉLY ÜZLET Somerset St. 240, közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyermek hajvágás, beretválás. Fej és arcbőrmaszálás, hajfestés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász Keresse fel üzletünket az erkölcs és az emberiség megayilatkozása az Isten tanai szerint érvényesül. Ezt a földönfutást nem a vallási különbségek nikéntje, a politikai hova, vagy jgyáltalán sehova tartozandósái'a diktálta a meggyötört és ottaonából kiűzött, hazátlanná lett nagyarságnak, hanem az Isten is az igazság utáni vágy, a szabadság iránti szeretet és Magyarország f e 1 szabadtiásáért való továbbküzdeni akarás, keresve azt a megértést és támogatást, mely a szabad világ lelkiismeretéből kell, hogy fakadjon, a felvonuló emberi roncsok dokumentumai alapján. 1945 márciusában, amikor már tetőfokára lépett a kaotikus állapot, nem volt a még bolsevista-mentes területen egy talpalatnyi föld, ahol ne menetelt, vagy kuporgott volna egy hazátlan sorsot választott magyar. A szenvedő milliók végeláthatatlan sorsa indult el a világ lelkiismerete elé, hogy bemutassa a földön garázdálkodó Antikrisztus borzalmait, a lelket és testet, a becsületet és tisztaságot, az erkölcsöt és hitet cafatokra tépett formájában. Vájjon, megérti-e majd a szabad világ, megértik-e majd az emberek, kik e fájdalmaknak nem voltak részesei? Vájjon, eljut-e majd a világ emelvényéig a fájdalom sóhaja, amely már nem is a test, hanem az élet fájdalmának jaja? Vagy itt is odaáll Lucifer és köntösével eltakarja az élet rabszolgáinak e gyászos menetét és lázálomnak minősiti, jaj szavakat és nem engedi a fülekhez jutni a milliók kiáltását, hogy: “Mért kell pusztulni egy nemzetnek egy istentelen zsarnok miatt?” Milliók egy miatt! A rohanó milliók egy kis csoportjaként, mi is az országutakat jártuk, hogy mentsük gyermekünket, szivünkben az Istent, a szenvedő, a fájdalmak előtt álló anyát, mert a csatorna gyalázata őket is kíméletlenül elsöpörte volna. Hosszú és tövises utakon, végre eljutottunk a magyar történelem hűség városáig, Sopronig. Ékkor már a közelben dörögtek New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO. 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos • Finom minőségű bútorok áruháza 1921-óta a fegyverek és mindennapos volt a város bombázása is. Az elénk táruló látvány szivetmarkoló képet mutatott. A hüségvárosáből mártír város lett és csatlakozott a többi, hasonló sorsra jutott, s megkönnyezett városaink sorához. Évekkel ezelőtt, amikor itt jártam, nem győztem csodálni Sopron szemetgyönyörködtető ősi szépségét. Most pedig be kellett csukni szememet, nehogy könny szökjön remegő pillámra. A lakhelyekből öröklakás, temető lett. A romok befedték az ottlakókat és az oda menekülteket. Érzem, hogy az Isten felemelte magához ez elesetteket, kik ma ott imádkoznak zsámolyánál a tovább futók érdekében. Utcasork tűntek el és csak a romhalmazok mutatták, hogy ott, valaha, békés élet folyt. Nem volt ép ház, melyen megnyugodott volna a szem, amely a nyugodt élet illúzióját keltette1 volna. Minden porban hevert és az elhullottak porát vitte a szél. És e por senkinek sem hullott a szemébe, mert akinek erre kellett volna néznie, az más csillagok felé tekintett. Minden elképzelhető hely, ami csak menedéket adhatott, a befogadóképességet túlszárnyaló teljesítménnyel ölelte át a meggyötörteket. Voltak, akik a széthullott épületek foszlányaiból iákoltak maguknak, csak annyi fedelet, hogy az aknák szilánkjaitól, a bombák repeszdarabjaitól, a hulló kövektől némileg óvják magukat, hacsak nem telibe találja őket egy gyilkos röpdarab. De sokan már nem is törődtek ilyesmivel. Teljesen erőt vett rajtuk a fásultság. Végig vetették elcsigázott testüket az ut feltört köhalmazán és várták a beteljesedést . . . Csoportunknak sikerült egy összedőlt ház pincéjébe elhelyezkedni. Ez némi menedéket nyújtott az óránkint jövő orosz gépek bombáinak darabjaitól és a géppuskák golyói ellen, melyekkel az alacsonyra ereszkedett gépek végig söpörték az utcákat és nyomában kíméletlenül aratott a halál. Érkezésünk után, egyik lakótársammal elindultunk továbbjutásunk lehetőségét kutatni, amikor egy váratlan bomba becsa pódás torpantott meg bennünket, amit a bombák sorozata követett. Egy romház falai mellé húzódva vártuk az elkövetkezendő istenítéletet. Előttünk, JOBB szolgálatért, TISZTÁBB szénért HÍVJON MINKET: PEOPLES COAL & OIL CO. — Kilmer 5-3035 — Magyarul beszélünk! Fát, deszkát, építőanyagokat magyar cégtől, mérsékelt áron, pontos kiszolgálás mellett szerezhet be! Mindenféle Építőanyag a padlásig A Mi Hírnevünk a Jobb Otthonok a pincétől Legszilárdabb Fundámentuma. TELEFON CHarter 7-8300 ROLFE Building Materials Company iO Jersey Ave. New Brunswick, N. J. Id. Lefkovits József, túl. mögöttünk, jobbra és balra egymást érték a robbanások és az Égbe küldött imánk kíséretében vártuk a nekünk szántat, aggódva családunkért, kik szintén azon a részen voltak, ahol most ez a fergeteg végig szántott. Mihamar véget ért e támadás. Bár gyakorlatból tudtuk, hogy rövidesen következik a második hullám, de ezzel mit sem törődve, elindultunk, hogy mielőbb családunkhoz kerüljünk. Kiléptünk a falak mögül, hogy folytassuk utunkat, de borzadva álltunk meg ismét. Egy csatatér nem mutatott borzalmasabb képet, mint az, ami itt elébünk tárult. Igaz, csatatér volt ez is, mint Magyarország minden talpalatnyi földje, de egyenlőtlen küzdelemmel. Itt egy fegyvertelen, menekülő polgári lakosság állt szembe a Sátán felfegyverezett hadával, melynek kaszája vágta a rendet és a hulló fejek vérpárában fetrengtek az úttest kövei között. A fájdalom borzalmas kiáltásai verték fel a tragédiák egyébkénti, méla csendjét. Előttem egy koponya, mely Isten tudja, hol hagyta testét. Még pislogva keresi, a talán kitárt karokkal takart védettjét. Amott egy autó felborulva, mely vezetőjének felső teste a kerekek között vonaglott, mig a többi része a kocsiban maradt. Egy kapunak vélt rocs mögött, melynek elejébe csapott be egy bomba, emberi hullatömeg feküdt. Az életben maradottak, szinte őrjöngve turkálnak az egymásba keveredett hullák között, hozzátartozóikat keresve. Előttünk egy férfi egy nőt visz a vállán, kinek egyik karja helyén ömlik a vér. Nem messze tőlünk egy nő, véres gyermeki testet visz karján és érthetetlen hangokat kiált. . . ... És a borzalomtól el» kell fordulnunk, hogy a többit ne lássuk. Mindenütt hulla, vér, vér és vér! Az ártatlanok vére, mely Istenhez kált! Mit vétett az anya a gyermekével, mit vétett a karját elvesztett nő, vagy a guruló fejnek tulajdonosa, az a sok, pillanatok alatt lelkét kilehelő halott, akik, távol minden ellenségeskedéstől, az , egy igaz Istenben hitt? . . . El, el innen, e borzalmak világából, mert itt a pokol dáridózik, Elindult a földi útjára és az Antikrisztus most hahotázik. Lucifer, jó munkát végeztél, az ember tragédiájának uj jelenetében ! És az üvöltő szirénák figyelmeztetése ellenére, mit sem törődve a veszéllyel, rohantunk pinceodunkba. Gyerünk, menjünk, induljunk, most azonnal, mert az elindult pokol minket is felemészt ! És a többi millióval ezért indultunk el Nyugatra. Nagycsütörtökön megettük hazánk földjén az utolsó vacsoránkat és elindultunk, hogy Nyugattal együtt kiharcoljuk a Feltámadást! (A Szerkesztő megjegyzése: Ezeknek a “naplójegyzeteknek” a szerzője, — aki ily hátborzongatóan szemléltető módon festi le az 1945-eleji magyarországi borzalmakat és a menekülést, — jelenleg PassaiC, N. J.-ben lakik s mint annyi sok menekült, uj amerikás magyar testvérünk, ő is keményen dolgozik egy szebb jövendő és boldogabb magyar élet reményével szivében . . .) ÁLMÁBAN IS HAZUDIK Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Regény A bénító feszültség hirtelen elragadtatott kiáltásokban oldódott fel. Éva és Orlay felugráltak és álmélkodva, hitetlenkedve bámultak egymásra, mint akik kölcsönösen szeretnének meggyőződni róla, vájjon ébren vannak-e? Az apa kikapta Berenice kezéből a karkötőt és tapogatva, forgatva emelte a szeméhez, aztán Éva vette el türelmetlenül és kétkedőn az apjától, majd halk sikollyal a mögötte ágaskodó Jimmynek nyújtotta át. Semmi kétség: antik arany karperec, két tizennégykarátos gyémánttal ! — Kristi karkötője! — mondta egyszerre apa és lánya. Mint boldog híradást, kacagva és tapsikolva kiáltozta a mámoros Berenice: — A halban találtam! Ahogy kinyitottam, rögtön a kezembe akadt! Orlay fekete szakálla hegyén a gyanú vigyorgó ördögei lovagoltak, vagy csak a felesége képzelődött? De alig tátotta ki a száját, Berenice nyomban a szavába vágott, egyszerűen elnémítva és megsemmisítve: — Hallgas Ádám, itt nem szabad kérdezni és magyarázni, hogyan és miért! Kegyes égi ajándékul kell elfogadni ezt a csodát, hogy százmillió hal közül éppen ez a harcsa került a mi asztalunkra, amelyik elnyelte Kristi karkötőjét! Mint Jónást a cet! Mint Polykrates gyűrűjét a legendabeli hal! — Csoda — suttogta a szobalány, még mindig féllábon billegve, mintha fogadalom kötné. — Csoda — suttogta Éva és Jimmy re nézett. — Csoda — ismételte Jimmy és Évára nézett. — Csodálatos — bujt elő dús szakálla mögül Orlay, de ravaszul csillogó szeme ingerelte Berenicét, aki felfokozott idegállapotában hatodik érzékkel reagált minden hátsó gondolatra és szokatlan eréllyel csapott le az urára. Látszott rajta, hogy ebben a percben ölni tudna a meggyőződéséért, szakítani, kivándorolni, uj életet kezdeni, vezekelni, kerékbetöretni vagy száműzetésbe vonulni: — Igenis, csoda! — Hangja úgy csengett, .mint a miriistránsgyerekek csengetyüje. — Jeladás volt ez, útmutatás a sorstól, és döntő figyelmeztetés Kristitől, akinek mindezt köszönhetjük. Valamennyieüket lefegyverezte ez az elragadtatott, szent ártatlanság, amely fanatikus átszellemültséggel hirdette a csodát. Orlay megdöbbent elérzékenyüiéssel látta, hogy a kis tréfa túlnőtt rajta, mint a palackból kiszabadult szellem. Azt hitte, hogy majd neki kell erősködnie és bizonyítania, ehelyett a felesége próbálta meggyőzni őt és tüzzel-vassal letörni a kételyeit, hogy meghódolásra bírja a csoda előtt. — Te mindig csufolódtál és ugrattál és babonaságnak nevezted a spiritiszta szeánszainkat! Orlay lehajtotta a fejét, mint tévelygő bűnös és töredelmesen belátta tévedéseit: — Meggygőztél Berenice! Orlayné áldástosztó kézzel simogatta végig a férje fejét, a Madame Sylvia Csillagkép olvasó és Tanácsadó Igen sok tehetséges ember nem tud boldogulni az életben, üzletében, vagy foglalkozásában, mert nincs tisztában képességeivel és nem analizáltatta természetes tehetségét és képességeit* Appointment nálaYn nem szükséges. Fogadok reggel 9-től este 9-ig 18 EASTON AVENUE (A vasútállomáshoz közel) NEW BRUNSWICK, N. J. Gyönyörű szürke árnyalatú PORCELÁN EDÉNY készletet gyűjthet össze magának, ha ellátogat minden HÉTFŐN és KEDDEN a New Brunswick-i STRAND vagy a South River-i CAPITOL moziba. Minden nő kap egy edényt belépőjegyével és csekély kezelési díjjal. komikum áhítatba csapott át, ez már nem nevetséges, ez szentséges és Jimmy, aki Éva mellett ült, a szeme láttára született legenda fenségétől lenyűgözve borzongó izgalommal figyelte a lányt, akinek finombőrü halántékán kék erek lüktettek és aranybarna •szemében könnycsepp csillogott. “Különös emberek — gondolta a fiú — képesek végigjátszani egy ilyen színjátékot, hogy megmenthessék egy beteg lelkű asszony illúzióit...” Orlay tudta már, hogy Berenice akkor sem hinné el az igazat, ha bebizonyítanák neki, mint gyömöszölték le a karkötőt a harcsa torkán a taxiban, eléggé fáradtságos munkával. A legenda túlnőtt, a földi méreteken, gyökeret vert és kihajtott, mint a mandragóra. A bamba szobairta: Tamás István lány és a szakácsnő a meghatottság galamszárnyain repültek szétvinni a hirt a szomszédoknak, a konyhában összeszaladtak az - első emeleti cselédek, vicéné és házmesterné és izgalomtól elcsukló hangon, a csoda mámorában‘tárgyalták a rendkívüli eseményt. ' (Folytatjuk) VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelvek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nettünk is javunkra lesz' Koszorúk, csokruk, vágott és cserepes virágok minden alkalomra SIMKÓ SÁNDOR és fiai Virágháza 93 Franklin Ave. Tel. Kilmer 5-4234 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz ^ szállít a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos GYÁSZJELENTÉS Megrendült szívvel, mély fájdalommal jelentjük szerető jó testvérünk LOOS SÁNDOR 1953. szeptember 11-én, este 7 óra 20 perckor, alig 31 éves korában, tragikus körülmények között bekövetkezett gyászos elhunytát . . . Sándorunk-, aki szerelmese volt a repülésnek, kis gépével Chatham Township-ben egy magasfeszültségű villanyhálózatba ütközött, gépe lángot fogott, lezuhant s egy törekvő ifjú élet pusztult el vele . . . Kihűlt tetemét a Gowen Temetkezési Kqpolnában ravataloztuk fel, ahonnan vasárnap, szeptember I3-án délután 2 órakor a Van Liew temetőbe kisértük s ott, a református egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztük . . . Emléke szivünkben örökké élni fog! New Brunswick, N. J. 1953. szeptember 17. (104 Easton Avenue) TAKÁCS LÁSZLÓ ÉS NEJE sz. Loos Margit szerető nővére, illetve sógora Gyászolják még volt bajtársai, jóbarátai és sok-sok jóismerőse, akiket mind-mind megrendített a fájdalmas hir . . . köszönetnyilvánítás Ezúton is köszönetét kívánunk mondani mindazoknak, akik drága jó fivérem, illetve sógorom tragikus halálesete alkalmából részvétnyilatkozatukkal felkerestek s mély bánatunkat bármi móden enyhíteni igyekeztek. Köszönetét mondunk továbbá Nt. Kosa András ref. lelkész urnák, aki a temetési szertartást végezte, vaalmint a Gowen Temetkezési Vállalatnak előzékeny szolgálataiért. Köszönet a Rákóczi Segéiyző Egyesület reprezentásainak a temetésen való részvételükért és előzékeny magatartásukért. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik eljöttek, hogy Sándorunkat utolsó útjára elkisrték, akik virágot küldtek a ravatalra, akik virrasztottak, akik autójukat a temetéskor rendelkezésre bocsátották és a kooprsóvivőknek, névszerint: Tishler Ernő, Zombory István, Müller Imre, Földes Domokos, Homoki István és Leleszi János. TAKÁCS LÁSZLÓ ÉS NEJE
