Magyar Hirnök, 1953. január-június (44. évfolyam, 4-26. szám)

1953-06-04 / 23. szám

._____MERGED üEü WumcCi^BMoß i in New Brunswick V New Brunswickon m INew orunswicK HUNGARIAN JOURNAL VOL. XLIV. ÉVFOLYAM __ NO. 23. SZÁM. **§§^»20 THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1953. JUNIUS 4. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Az élet is produkál fantasz­tikus kém történeteket Ha fantasztikus kém törté­neteket látunk a moziban vagy televízión, vagy ilyen természetű elbeszéléseket ol­vasunk a különböző divatos folyóiratokban, akkor abban a tudatban igyekszünk lecsil­lapítani term észetszerüleg felizgatott idegeinket, hogy az egész csak mese volt, — egy élénk fantáziájú iró agyának a szüleménye. Időnként azon­ban napvilágra kerülnek 0- lyan esetek, amiket nem az Írók agya, hanem maga az é­­let produkált. Ilyenkor a kém történetek irói maguk is cso­dálkoznak azon, hogy az élet­ben a lehetetlenségeknek mennyire nincs határuk. V. C. Georgescu román származású állampolgárt, ki egy nagy olajvállalatnak fő­tisztviselője, a múlt napokban jól öltözött úriember kereste fel otthonában. Az illető ele­inte nem akarta elárulni kilé­tét, s csak annyit mondott, hogy bizonyos politikai ellen­szolgáltatás ellenében lehető­vé teszi, hogy Georgescuék Romániában élő két fiát, a 19 éves Pétert és 14 éves Costát a hatóságok kiengedjék onnét. Ugyanis Georgescu, ki a ro­mániai petróleum vállalatok magas állásban levő hivatal­noka volt, üzleti ügyben 194T- ben Amerikába jött. Mivel Georgescu Amerikába utazá­sa állami érdek volt, őt és ne­jét kiengedték ide, azonban két gyermeküket “tuszul” visszatartották. Igen termé­szetes, hogy nekik nagyon megtetszett az amerikai élet­mód, annál is inkább, mert mint kitűnő szakember itt mindjárt jó állást is kapott és az előirt idő letelte után ame­rikai állampolgár is lett. A Romániában tuszul visszatar­tott két gyermek azonban nem jöhetett szüleik után. A két fiú szabadon bocsátá­sa ellenében a kommunista ro­mán kormány washingtoni követségének első titkára, Christache Zambetti, — mert ő volt a rejtélyes látogató, — azt ajánlotta a gyermekeiért aggódó apának, hogy fogadott hazája ellen kémkedjék. Ne­héz választás elé került a csak nemrég polgárosodott Geor­gescu; gyermekei s uj hazájá­nak adott esküje között kellett választania, ő az utóbbit vá­lasztotta és az esetről jelen­tést tett az illetékes hatósá­goknak. Az Egyesült Államok kor­mánya a román diplomatát “persona non grata”-nak nyilvánította és Zambetti ur­nák rövidesen vissza kellett térnie, — mint ahogyan azt otthon régen mondani szok­ták, — fatornyos hazájába. Make today mpda kl »Kited States dense Bonds A jó tanácsadó is adhat rossz tanácsot Ha Taft szenátort túlzott konzervatizmusa miatt sokan nem is szeretik, azonban poli­tikai ellenfelei is elismerik róla, hogy a komoly, higgadt diplomaták és politikusok szükségszerű óvatosságát e­­gyik erényének lehet tekinte­ni. Ezt a feltevést Taft alapo­san megcáfolta a múlt héten egy beszédével, mit betegsége miatt helyette a fia olvasott fel Cincinnatiban. Taft beszé­dében azt a súlyos kijelentést tette, hogy a koreai béke meg­kötését illetőleg ne törődjünk azzal, hogy milyen álláspontot foglal el az United Nations, s ha érdekeink úgy kívánnák, akkor egyedül folytassuk a háborút. Bár egy kicsit nagyképűs­ködésnek látszik, ha valaki magyar nyelven akarna kriti­zálni egy amerikai politikust, azonban ha az eseményeket kellőképen akarjuk megvilá­gítani, akkor saját vélemé­nyünket is meg kell monda­nunk. Mi azonnal éreztük, hogy Taft alaposan elvetette a sulykot, amikor ilyen meg­­gondalatlan kijelentést tett, mert ezzel az Egyesült Álla­mok és a demokratikus szabad világhoz tartozó országok kö­zötti amúgy is gyenge alapo­kon álló viszonyt még jobban gyengítette. Ugyanis Taft a kormányhatalmat kéz ében tartó republikánus pártnak e­­gyik legtekintélyesebb tagja, kinek tanácsát Eisenhower is több ízben kikérte és azért a külvilág Taft véleményét a kormány szándékaival egye­zőnek tekintette. Ennek kö­vetkeztében Eisenhower meg­lehetős kényes helyzetbe ke­rült, mert a külpolitikai vi­szonyokra való tekintettel nem hagyhatta megcáfolatla­­nul Taft-nek ezt a különös ál­­(Folyt. a 4-ik oldalon) További 125,000 DP. bebocsátását javasolják A kongresszus jogügyi bizott­sága kihallgatta Walter Bedell Smith külügyi államtitkárt, Dulles külügyminiszter helyet­tesét és Martin Durkin munka­ügyi minisztert, hogy mondja­nak véleményt Watkins szená­tornak azon, Eisenhower elnök­től támogatott javaslatáról, a­­mely szerint 240,000 európai munkanélkülit és PD hontalant engednének be kvótán kívül az Egyesült Államokba, két éven át évi százhúszezret. Úgy Smith, mint Durkin me­legen pártolták a javaslatot, melynek értelmében Nyugat-Né­­metországból és Ausztriából 110,000 Triesztből, Törökor­szágból és más európai helyek­ről pedig 15,000 hontalan me­nekült jöhetne az Egyesült Álla­mokba. Németországból, Hollandiából és Görögországból 115,000 olyan munkanélkülit engednének be, akik országuk túlzsúfoltsága miatt nem tudnak elhelyezked­ni. Németországból főként len­­gyelországból menekült csalá­dok jönnének be. Ketrecbe rakták ha­­foglyaikat a kínai vörös gazemberek Kiszabadult csere-foglyok me­sélik, hogy azokat az amerikai és délkoreai katonákat, akik nem mutatatk érdeklődést a bol­­si tanítások iránt, három láb magas drótketrecbe rakták, ahol négykéláb tudtak csak állani, a­­kár az állatok. A különféle pana­szokat és vallomásokat jegyző­könyvbe foglalták és azokat most a szövetséges nemzetek elé fogják terjeszteni. Általános az a vélemény, hogy még többszáz súlyos sebesült senyved a vörös hadifogoly táborokban. Budapest, Missouri­ban meghalt egy öreg magyar... Érdekes egyéniség szállt sírba Kun Albert halálával, aki Gran­­din missouri községben hunyt el. Kun évtizedekkel ezelőtt telepe­dett meg ott; amikor még Buda­pest, Mo.„ volt a falucska és a postahivatal neve. Az ott megte­lepedett magyarok közt, akik fő­leg az 1904-aep megtartott st. 10 és (él millió ma­gyar vagyonból kár­talanít Amerika A U. S. kormánya elhatároz­ta, hogy végleg kisajátítja az Amerikában lévő, kommunista kormányok tulajdonát képező értékeket és ezekből kártalaníta­ni fogja azokat az amerikai ál­lampolgárokat, akiktől á vörös kormányok jogtalanul elrabol­ták ingó, vagy ingatlan vagyo­nukat. ((Földjüket; házukat, üz­letüket, gyárukat, bankbetétjü­ket, kölcsönkötvényeiket.) Az a­­merikai kormány nincs feljogo­sítva idegen vagyonok szétosz­tására. Erre csak a Kongresz­­szusnak van joga. Ezért a kor­mány a Kongresszustól sürgős törvényes felhatalmazást kér. Összesen 47 millió dollárnyi kommunista magánvagyon van Amerikában; ebből 10 millió 400 ezer dollár magyar vagyon. Az idei szezon első nagy piknikje, Sport Nap Piknik most vasárnap louisi világkiállítás körüli esz­tendőkben telepedtek meg, nagy­részt mesteremberek voltak. Több mint 100 magyarnak van sírja a kis temetőben, ahová most az öreg magyart is elhe­lyezték. Kun Albert Harrisburg közelében dolgozott szénbányák­ban, Heves megyéből jött ki Amerikába. A New Brunswick-i Magyar Amer’ai Atléta Klug Labdarugó Csapata Alsó sorban: Peppy Garcia, Joe Sylvia, Mátyás Béla manager, Ifj. Sohonyay Sándor, Varga Károly, Németh József. — Álló sorban: Lévay An tál, Dr. Gerzsi Kornél, Bors Gyula, Homoky József, Varga Gyula, Berberovics Antal, Lane Leonard és Joe Kratz. A new brunswicki Amerikai Magyar "Atléta Klub rendezi az idén is áz első nagy szabadtéri mulatságot kint a, Linwood Grove-ban. A szokásos évi nagy Sport Nap junius 7-én, vasár­nap lesz, sokféle érdekes pro­grammal.. Lesznek futball-mér­­kőzések, már délben készen lesz a finom ebéd, délután különböző müsorszámok és nem utolsó sor­ban a HAAC dalárdájának a fel­lépése teszik kellemessé, érde­kessé szórakoztatóvá ezt a pik­niket. Finom, magyarosan ké­szült ennivalók, különböző hűsí­tő italok, tánc, zene, mulatozás várja a vendégeket. A Kára és Németh' Testvérek nagyszerű rádió-zenekara muzsikál s egy egész sereg uj zeneszámmal, slá­ger-dallal fog kedveskedni a kö­zönségnek... A műsoron szereplők között lesz Szer Mihály honfitársunk is, a Dalárda egyik tagja, aki a leguj abb bűvész-mutatványok­kal fogja szórakoztatni a közön­séget. New Brunswickról ingyenes autóbusz-járat lesz a klubhelyi­ségtől (198 Somerset St.) déli 12 órától kezdve egészen este 10 óráig. Az előjelekből ítélve az idény első nagy piknikje, az idei Sport Nap kellemes találkozója lesz a közeli és távolabbi vidékeken lakó magyarságnak. Az asszonyok gondoskodnak arról, hogy a finom töltött ká­poszta és gulyás már ebédre ké­szen legyen... A piknik esős idő esetén is meg lesz tartva. A Linwood Grove teljesen átalakítva, kita­tarozva, kikavicsozva, a szabad­téri báré felett is tetővel ellátva várja a közönséget az idei első nagy magyar piknikre! Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye (Beküldte: Balogh E. István közp. titkár, American Hungarian Federation, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C.) MAGYARORSZÁGI AJÁNDÉK-CSOMAG­KÜLDŐKET kértük az AMSz. régebbi értesí­tésében, hogy közöljék irodánk­kal (1624 Eye Street, N.W., Washington 6, D. C.) az aján­dék csomagokra kiszabott vám összegeket. Az általános tájékoz­tatáson kívül azért fontos ezt tudni, mert össze akarjuk gyűj­teni az ajándék-csomagokra ki­vetett budapesti vám-tarifák a­­datait. Amerikai magyar aján­dék-csomagküldőktől ez ideig még nem kaptunk adatszerű je­lentést. Az első értsités Európából jött s ezt az olvasók figyelmébe ajánljuk: “Használt ruhanemű cso­magot küldtem Budapestre februárban. Egy öltőruha, egy felöltő és egy pár cipő MI ÚJSÁG A FALUBAN? CSONKA PISTA, a mi ked­velt dalénekesünk ■ édesanyja nagybetegen fekszik a Szt. Pé­ter kórházban. Súlyos operáción esett át. Kívánunk gyors javu­lást és felépülést a kedves Cson­ka-mamának ! AZ ATLÉTA KLUB dalárdá­ja magy sikerrel mutatkozott be vasárnap a rádión, a WCTC brunswicki állomáson. Úgy hall­juk, hogy legközelebb már tele­vízión fognak szerepelni . . . Bár úgy lenne ... ez is magyar si­ker, magyar dicsőség lenne! FARKAS GÉZÁNÉ (77 Plum St.) honfitársunkat szüle­tésnapja alkalmából new bruns­wicki barátai kedves meglepe­tésben részesítették. Május 28- án este egy vidám társaság, szép ajándékokkal, finom ételekkel és italokkal felrakodva, hangos nó­taszóval kopogtattak be Mrs; KERESEK egy komoly asszonyt ház­tartásba. Főzni kell és egy idős asszonyra felügyelni kint vagy bent alvással. Cim: Middlesex Paint, 38 Hiram St. New Brunswick, N. J. Telefon: KI 5-1902. Farkas lakásának ajtaján. A jó­barátok átadták ajándékaikat, majd utána a késő esti órákig maradtak együtt, rózsás hangu­latban. Mrs. Farkas ezúton is hálásan köszöni a sok szép aján­dékot és azt a kedves, felejthe­tetlenül vidám estét! — A szü­letésnapi j ókivánságokhoz la­punk szerencsekivánatait is e­­zennel hozzáadjuk...! A RÁKÓCZI Segélyző Egye­sület New Brunswick-i 19-ik osztály tisztikara ezúton is ér­tesíti a tagságot és általában a magyarságot, hogy a szokásos évi Rákóczi Nap ezidén julius 26-án lesz megtartva a Linwood Grove-ban. Kéri az osztály veze­tősége, hogy mindenki, aki szán­dékozik elmenni erre a szabad­téri mulatságra, a jegyét szíves­kedjék idahaza megvenni, mivel amennyi belépőjegy előre el lesz adva, az a pénz itt fog maradni a brunswicki osztály pénztárá­ban. Akár saját kocsin, akár a zsitnivel fog menni a Linwood Grove-ba a Rákóczi Napra, a je­gyet megválthatja bárki a So-FELHIVÁS A N. J. MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLETE 1-SŐ OSZTÁLY TAGSÁGÁHOZ merset és Division St. sarkán, vagy menet közben az autóbu­szon. FRENCH ST.-en egy kis üzlethe­lyiség, a nyári hónapokra, albérlet­be, igen jutányosán kiadó. Cim szerkesztőségüngben megtudható. Tisztelt Tagtársak: A jövő csütörtökön, junius 11-én este 7 órai kezdettel tart­juk havi rendes gyűlésünket a 16 Division St.-i klubhelyiség­ben. Arra kérem e helyről is minden egyes tagtársamat, hogy erre a gyűlésre feltétlenül jöj­jenek el, mert ezen a gyűlésen kell végleg eldöntsék a tagtár­sak, hogy megyünk, vagy nem! Ezen a gyűlésen el kell határoz­zuk a csatlakozást. Én többet nem hívom a tagtársakat, ez az utolsó felhívásom önökhöz, hogy döntsenek a jó és a rossz mel­lett... Maradtam testvéri szeretettel RICZKO ISTVÁN, titkár MAGYAR GÁBOR, ellenőr IFJ. SZŐKE JÓZSEF, 86 Am­brose St.-i honfitársunkat fele­sége, sz. Watchler Marika egy újabb egészséges szép leány­­gyermekkel ajándékozta meg. A kisded, — aki a keresztségben a Márta nevet fogja kapni, — a Middlesex kórházban, május 22-én született. Úgy az újszülött, mint édesanyja nagyszerűen ér­zik magukat... Ifj. Szőke Józse­­féknek ez már a második leány­kájuk. Gratulálunk és sok sze­rencsét kívánunk úgy az újszü­löttnek, mint a kedves szülők­nek! HELMECZI W, LAJOS, 14 Robinson St.-i ifjú honfitársunk, — Mr. és Mrs. Helmeczi régi olvasóink derék fia — az első a Rutgers Egyetemen ezidén vég­zett diákok között, aki á helybeli Lions Klub ösztöndíjával foly­tatta és fejezi most be tanulmá­nyait. Ez az első olyan ösztöndij­­alapitvány a Rutgersen, amelyet egy “service club” létesített és az első tanulmányi ösztöndíjat 1949-ben Helmeczi Lajosnak ítélte oda a Lions Club, aki ab­ban az évben végezte el a N. B. High Schoolt. A műszaki mérnö­ki Bachelor of Science diploma összes követelményeinek siker­rel felelt meg s a tanulmányi ösz­töndíjra korántsem bizonyult érdemtelennek ez a derék ma­gyar fiú, akire mi magyarok büszkék lehetünk...! Gratulá­lunk! volt a csomagban. Mindegyik használt volt. Elláttam a cso­magot fertőtlenítő igazol­vánnyal is. 330 forint vámot vetettek ki a csomagra”... A magyar forint hivatalos ára ma: $1.00 kb. 11.5 forint. Ebből az értesítésből is nyilvánvaló, hogy az ajándék-csomagküldést a budapesti kommunista kor­mány külföldi pénz-zsarolásra kívánja felhasználni. FARKAS FERENC órásmes­ter üzletével “elmuffol” mellő­lünk, bennebb, a város felé, a French Street 102 szám alá. Már javában folynak ott a fes­tési és csinosiltási munkálatok. A RUTGERS Egyetem Tar­talékos Tisztképző csapatában az idén végzettek között találjuk a következő magyar neveket: Jeney E. William, 28 Dix Street, New Brunswick és Husveth G. (Folyt, a 3-ik oldalon) BÚTOROZOTT, tiszta szoba egy ren­des embernek kiadó. Cim: 97 Har­vey St. New Brunswick, N. J. “KILÁTÁSTALANNAK LÁTOM A VÁRAKOZÁST” írja egy kétségbeesett uj ameri­kai magyar irodánkba. — “Ne gondolja kérem, hogy meghábo­rodtam, de céltalannak látom a további kínlódást . . . Gyerme­keimet, feleségemet az oroszok deportálták... Roosevelték, Tru­­manék eladátk hazámat a szö­vetséges-kommunistáknak . . . Családomtól elszakítottak... Va­gyonomat elrabolták . . . Exis­­tenciámat tönkretették . . . La­kásomat szétbombázták . . . Mindezért, hálából, napi 12 órát jogom van dolgozni egészségte­len viszonyok között ... A kül­földi és itteni nyilatkozatokban minden elnyomott népről szó e­­sik, csak épen a magyarról nem, holott Magyarország az elmúlt háború legnagyobb áldozata . . . Az itt élő, még magyarul beszé­lő amerikai állampolgárok azon része, akik 1919-22 közt jöttek ide, kommunista vétség miatt hagyták el az országot, most is annak vallják magukat. Ezek gondoskodtak Hazánk kellő be­­mocskolásáról... Most még egyet megkísérelhetnék: a római kath. vallásból áttérni egy olyan val­lásfelekezetbe, amely itt különös megkülönböztető bánásmódot él­vez... Ez csak az én esetem, de ilyen hasonló ezer és ezer van... Akár kivégeznek, akár depor­tálnak, mégis HAZA ME­GYEK... Én sem érdemiek jobb sorsot, mint otthon maradt hoz­­zámtartozóim...” Amit leközöltünk a levélből, annak minden szavát a levél kül­dője irta. Szörnyű és megdöb­bentő irás. Hasonló lelkülettel és hangon több ember érez, ir és szól ma az, amerikai magyarság soraiban. Vájjon igazságos, jo­­(Folyt. a 3-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents