Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1950-08-31 / 35. szám

MAGYAR HÍRNÖK 1950. augusztus 31. Magyar Hirnök Beolvadt lap a “HETI SZEMLE” Politaikai, társadalmi, szépirodalmi és minden párttól teljesen függetlenül álló hetilap. KORMOS HUGÓ szerkeszti Magyar Herald Merged with “WEEKLY REVIEW” Political, Social, Literary and Non­partisan Hungarian Weekly Journal Devoted to American Hungarians. HUGO KORMOS Editor 4Ö0 North Second Ave., Highland Park, N. J. Telephone: N. 3. 2-2861 P. 0. BOX 371, NEW BRUNSWICK, N. J. PAPP GÉZA, lapképviselő és munkatárs 17 Llewliyn Place, New Brunswick, N. J. Tel.: Charter 7-1040 Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára egy évre: $3.(Hl Published Every Thursday Subscription Rate: $3.00 per "Year ENTERED AS SECOND CLASS MATTER AT THE POST OFFICE AT NEW BRUNSWICK, N. J., UNDER THE ACT OF CONGRESS, MARCH 3, 1889. * Egyház és Állam Magyarországon (Folyt, az első oldalról! Bizony, nagyonis “földi” dol­gok azok, amik az egyház és ál­lam viszonyában már annyi har­cot és bajt okoztak. Nem vélet­len, hogy a protestáns egyházak­nak Magyarországon semmiféle problémájuk az állammal nin­csen. Nem lévén kötve semmifé­le államonkivüli, legfelső egyhá­zi szervhez, minden időkben ösz­­sze tudta egyeztetni egyházi ér­dekeit a nemzeti érdekekkel és ezt tette most is Magyarorszá­gon. így volt ez az 1848-as sza­badságharcban, amikor a pro­testáns papság Kossuth oldalán, a katholikus főpapság pedig a JÓ HASZNÁLT AUTÓK JUTÁNYOS ÁRAKÉRT ’49 PONTIAC Chiftain 4-Ajtós Sedan. Hydra- Matic. Rádió, fütő, sötét zöld. Ke­veset ment. Olyan mint az uj. ’48 CHEVROLET 2-Ajtós Fleetmaster, Fekete, rá­dió, fütő és igen alacsony számú mérföldet ment. ’48 PONTIAC 2-Ajtós Streamliner Sedan Coupé. Mindennel ellátva. Gyönyörű fém-szürke fényű. Keveset ment. ’48 PONTIAC Átváltoztatható Club Coupé. Hy­­dra-matic. Teljesen felszerelve. Sötét-zöld. ’47 BUICK Super 2-Ajtós Sedan Coupé. Tel­jesen felszerelve. Nagyon jó vé­tel. ’42 BUICK Special 2-Ajtós Sedan. Kétszínű zöld. Mindennel ellátva. DEITZ MOTORS 701 RARITAN AVE. N. B. 2-4431 Habsburgok oldalán állt, mert a Habsburgok minden eszközzel' biztosították a római katolikus egyház számára az “uralkodó ál­lamvallásnak” kijáró előnyöket. Horváth Mihály, a szabadság­­harc jeles történetírója, maga is katolikus főpap, a katolikus püs­pöki kart úgy jellemzi a szabad­ságharc alatt, hogy “kevés kivé­tellel a bécsi kormánnyal szem­ben a legteljesebb mértékben szolgai szellemet árult el.” Látnivaló, hogy akkor sem hitbeli dolgokról volt szó, hanem “szövetségről” — a kölcsönös, nagyonis földi érdekek védelmé­ben. Ezekről volt szó a történe­lem egész során. Elég csak arra utalni, hogy Bocskay és Bethlen szabadságmzogalmai a magyar katolikus klérust éppenugy a Habsburgok híveinek táborában találta, mint Rákóczi Ferenc fölkelése. Zrínyi Ilonának a csá­szári csapatoktól körülvett Mun­kács várából lengyel papokhoz kellett lelkivigaszért fordulni, mert a magyar papok megtagad­ták tőle a szentségek kiszolgálta­tását, félvén a pápa által kilátás­ba helyezett egyházi kiközösítés­től. Viszont: az egyháznak is ju­tott a Rákóczitól elkobzott birto­kokból. A magyar népi demokrácia a földreform során természetesen nem hagyta meg az óriási “holt­kézi birtokokat” sem, hanem felosztotta a szegényparasztok UJ ÜZLETÜNK 74 CHURCH ST. alatt — csak pár lépés a George St.-től MEGNYÍLT MINT EDDIG IS . . . PÉNZÉT VISSZAADJUK, CSAK KÉRNI KELL. Semmilyen Kapcsolatban Nem Vagyunk Más Üzlettel ! RENDKÍVÜLI olcsó árak a hét MINDEN NAPJÁN JOHN’S BUSY CORNER 74 CHURCH STREET Tel. KILMER 5-3112 New Brunswick között. Ezzel végétért a magyar katolikus egyház “világi ural­ma.” Hangsúlyozom: világi u­­ralma! Mert a kormány ugyan­ekkor a legnagyobb toleranciát \folt hajlandó tanúsítani a hit kérdésében. Számtalan kisérlet és nyilt ajánlat történt arra, hogy békés megegyezés jöjjön létre a hitélet zavartalanságá­nak bitzositása, a hitoktatás kér­déseiben s a magyar állam nem­csak a papság existenciáját a­­karta biztosítani, de az oktató­rendek papjainak is felajánlot­ta, hogy — állami szolgálatban — folytassák tanitói tevékeny­ségüket. Emlékezni kell csak ar­ra, hogy még mielőtt egy lakó­ház rendbejöhetett volna, falu­járó munkások a kormány segít­ségével elsőként a rombadőlt vagy megrongált templomokat hozták rendbe és amikor a Bazi­lika kupolája tüzet fogott, az ál­lam egy millió forinttal állt élé­re a helyreállítást célzó gyűjtés­nek. Sajnos, a kormány minden igyekezete megegyezésre j ütni a katolikus egyházzal eredmény­telen maradt a Vatikán merev ellenállásán, amely a püspöki karnak minden megyezést meg­tiltott. A nép között élő alsópap­ság ezrei, a szerzetesrendek ta­nárai, betegápoló apácák szíve­sen láttak volna megegyezést az egyház és állam között, de egy­séges megmozdulásukat a pápai kiközösítés fenyegetése megaka­dályozta. Még igy is százával vannak már papok, akik ráesz­méltek, hogy a földbirtoknak semmi köze a valláshoz, a hit­élethez és kötelességüket, mint a nép papjai akkor teljesitik leg­jobban, ha beilleszkednek az uj államrendbe és a krisztusi pa­rancsot teljesitik: “Add meg a császárnak, ami a császáré, Is­tennek, ami Istené.” De a főpap­ság és a papság nagy része nem­csak nem követte a magyar pro­testantizmust és a katolikus al­sópapságot a fölismerésnek he­lyes utján, hanem erőteljes agi­­tációt folytatott az uj állam és társadalmi rend ellau. EBLöl fa­kadt olyan helyzet, amelyet az egyháztörténelem “kultúrharc” cimén szokott f ölj egyezni lap­jain. Mit jelent ez a szó, hogy “kul­túrharc” és honnan származik? A szót először Virchow német tudós használta amikor 1872-ben Bismarck, a “vaskancellár” Né­metországban véget akart vetni a papság politikái beavatkozásá­nak és törvényeket hozatott, a­­melyekkel kivette az iskolákat az egyház kezéből, kiutasította a je­zsuitákat, feloszlatott szerzetes­­rendeket és megtiltotta a papok­nak a szószékről való politizá­lást. Jegyezzük jól meg, hogy ott nem két ellentétes világszemlélet állt egymással szemben, hanem egyszerűen az állam szembe­szállt a törekvéssel, hogy az egy­ház államellenes propagandát űzzön templomokban, szószéke­ken és szembeforduljon az ural­kodó államrenddel. Ennek se volt azonban “kultúrához,” se hitélethez semmi köze és a harc hamis lobogó alatt folyt, amikor azt “kultúrharcnak” nevezték. A keresztény német állam azt követelte, hogy a katolikus egy­ház ismerje el az állam legfelső jogát a politikában. A könnyen felejtő világ már elfelejtette, hogy a keresztény Németország akkor számos papot és főpapot Ítélt fogházbüntetésre, egy egész rendet kiutasított az állam terü­letéről s a harc az állam jogaiért egészen 1886-ig tartott, amikor XIII! Leo pápa végül megegye­zést hozott létre az állam és egy­ház jözött. Hasonló “kultúrharc” folyt évtizedeken keresztül Francia­­orszigban, ahol a klerikális-mo­­narchista reakció a Dreyfuss­­ügy kirobbantásával egyenesen a köztársaság megdöntésére törut Ez 1895-ben történt és a har — tiz év után — azzal vég­ződ tt, hogy 1905 decemberében Fraiciaország s z étválasztotta az agyházat az államtól, meg­szülhette a kötelező hitoktatást, állafeositotta az iskolákat és a hitűét terére szorította a kato­likus egyházat. Hogy ez nem ár­tott a hitéletnek, annak legjobb bizoíiyitéka, hogy Franciaor­szág azóta nyolc szentet produ­kált De az állam jogai érvénye­sültek, éppen úgy, mint Svájc­ban! vagy — az Egyesült Állá­­mol ban, amelynek alkotmánya egy nesen megtiltj a a hitokta­tást az iskolákban, nem támo­gat, a a felekezeti iskolákat, a hí­vőkre bízza a papság eltartását és templomok fenntartását. A magyar népi demokrácia — miután megyegezésre irányuló kísérletei eredménytelenek ma­radtak — nem akart mást, mint azoknak az elveknek érvényesí­tését, amelyeket az Egyesült Ál­lamok alkotmányának szerzői 178f7-ben lefektettek. Az uj ma­gyar alkotmány, amely a vallás szabad., gyakorlását biztosítja, véget vetett a magyar “kultúr­harcnak” és ettől a ponttól kezd­ve már nem lehetett szó másról, minthogy a magyar alkotmányt a katolikus egyház is elismerje és innak szellemében működjék. ' le a történelmi tapasztalat ■da’Aätay-Jiogy stZ. egyház és állam harciban mindig is az állam gymtt, a főpapság éppen abban a kérdésben állt félre, amelyet az uj magyar államrend válasz­tóvíznek tekint államhü és ál­lamellenes törekvések között: a béke kérdésében. A főpapság megtagadta annak a stockholmi békefelhivásnak aláírását amely követeli az atombomba felbaszná lásának betiltását, az agresszió megbélyegzését. A magyar fő­papság a Vatikán kívánságára különállásra—s a magyar béke­törekvésekkel való szembeállás­ra —határozta el magát és ezzel elkülönítette magát nemcsak a magyar néptömegektől de a kato likus alsópapság százaitól is, a­­kik aláírták a békefelhivást és más papok ezreitől, akiket csak a kiközösítéstől való félelem tart vissza. Ebben a helyzetben — felte­szem — a főpapságnak rá kellett eszmélnie arra, hogy áthidalha­tatlan szakadék támad közte, a nép, saját hivői és az állam kö­zött, ha nem lép arra az útra, a­­melyre a lengyel püspöki kar és papság már rálépett: elismerni az uj államrendet, aymak szociá­lis kitűzéseit és a népmilliókkal együtt beállni a béke aktiv har­cosainak sorába. Azoknak a tár­gyalásoknak .amelyekről az egy­ház és állam függő kérdéseiről a magyar lapok hirt adtak, nem lehet más célja, mint ennek a “függő kérdésnek” rendezése. Más “függő kérdés” ugyanis — nincsen. Az egyházi nagybirtok éppen úgy a múlté, mint a feu­dális nagybirtok általában, az iskolák államosítása, az egyház és állam szétválasztása megtör­tént, a hitélet szabadsága bizto­sítva van: most már csak a ma­gyar főpapságon múlik, hogy el­fogadja a magyar állam kinyúj­tott kezét. Ha ez megtörténik, a magyar klérus épp úgy meg fog­ja találni helyét a magyar állam­rendben, mint minden más ma­gyar polgár és a magyar kato­­likusság lelki és politikai kon­fliktusai megszűnnek. Bereczky Albert ref. püspök mondotta a párizsi kongresszu­son : “A kereszténység és az egyház akkor találja meg helyét, ha az Urban, a Jézus Krisztus­ban, aki meghalt és feltámadott, megnyeri azta keresztény fantá­ziát és bátorságot, amellyel híd­ja vállalni az uj vliág születését vajúdási szenvedéseivel együtt s nem adja magéit oda eszközül a megítélt mult, a kiélt és kilá­tástalan régi rendszer szolgájá­nak,” Mindennél fontosabb, hogy gyermeke olyan ci­pőben menjen vissza az is­kolába amely pontosan a lábára való! A legnagyobb gondot fordítjuk arra, hogy amely gyermek ebből az üzletből kimegy, ponto­san a lábaira illő cipőkkel távozzon. MINDENT KIBÍRÓ SZÉP ÉS TARTÓS CIPŐK ISKOLÁS FIUKNAK és LEÁNYOKNAK A LEGJUTÁNYOSABB ÁRAKON Óvodástól a high schoolos fiuk vagy leányok itt megtalálják a leg­kedveltebb cipó­két. HANDEL’S Shoes 65 FRENCH ST. NEW BRUNSWICK Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. N. B. 871 PÁRTOLJA HIRDETŐINKET KIVÉTELESEN Labor Day Hétvégre Fiatal Nagy Kappanettek méltányos áron. Kitűnő "sütve vagy paprikásnak. Ilyen jóizü baromfit csak itt vásárolhat. Frissen hoz­zuk a közeli farmokról, szemei előtt vágjuk le és tisz­títjuk meg. KIVÉTELES ÁRAK ESKÜVŐKRE BANKETTOKRA ÉS PARTYKRA Friss baromfi ! Ingyen házhoz szállítunk ! ROSENBERGS NEW BRUNSWICK LIVE POULTRY 45 French St. Tel. 2-3973 New Brunswick, N. J. America's Lowest-Priced Straight Eight t L*west-Priced Car with CM llgdra-Matie Drive Optional on all models at extra cost. Power-lacked Silver Streak Engines—Choice ot Six or Eight The Most Heautitul Thing on Wheels WoiJd Renowned Road Record for Economy and Long Life o Just give it plenty of exercise! MOST KELL MEGJAVÍ­TANI A HÁZTETŐT! Minden szükséges tetójavitó anyag Tetópapir, Tető “Coating” és Cement állandóan raktáron! DUTCH MASTER certified külső fehér festék, zománc, fényes és fénytelen fiat festék, gyári áron $2.95 gal. és fel Háztartási Cikkek. Húsdarálók, hurka töltővel és más óhazai fő­ző és sütő eszközök; (‘Plumb­ing” Szükségletek, Galvanizált esővizet levezető csövek és csa­tornák (leaders & gutters.) Kőműves szerszámok PORCELLÁN MOSDÓK KRÓM LÁBAKKAL PORCELLÁN TOILETTEK FALPAP1ROK JUTÁNYOS ÁRON Jöjjön el és győződjön meg jutányos árainkról. Ha beül y uj Pontiac kormánya mögé, olyan büszke lq annak szépségére, hogy talán túlsá­gosan fon kimélni. A Poiacnak nincs szüksége kíméletre! A Pdac úgy készült, minden porcikájá­­ban, hognagyszerüen és megbízható módon működjél— hosszú, hosszú ideig. Hajtsa csak azt a Pdacot sokat és a sebességmérője be fogja bi^yitani annak az állításnak az igazát, hogy — llárt dollárral összemérve a Pontiac verhetett! Dollar for Dollar you earít beat a Po IIfu DEITZ MOTORS, Inc. 250 George St. New Brunswick, N. J. 2 !.■■■■■■ B ■■■■ » a « I ■ I ■ R ■ B ■ s B H l( g SCHWARTZ - 79 FRENCH STREET 1 A MAGYAROK BÚTORÜZLETE I A MAGYAR NEGYEDBEN M Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár ■ készpénzzel akár lefizetésre vásárol i SCHWARTZ i : FURNITURE C0. > 79 FRENCH ST. — a Scott St. sarkán a f New Brunswick, N. J. Tel. N. B. 2-6385 jjj ■ ■■muu mh mnmamuummmmuM«ns *: ra Magyarul Beszélünk 87 French Street Kilmer 5-3504 HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents