Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-04-27 / 17. szám

MAGYAR HÍRNÖK 1950. április 27. Regény Mindenki nem halt meg Irta: Királyhegyi Pál Copyright by Roboz International Productions, Inc., New York City Vége volt a próbának, kigyul­ladt a fény a nézőtéren és éppen azt kérdeztem a mellettem ülő hu szártól, aki a béke katonái c. re­­vüben lépett fel, hogy milyen szí­nű haja lehetett az életben, ami­kor saját ,élő valóságában rá­döbbentem arra, hogy ez a piros­ruhás huszár itt mellettem: ma­ga Éva. Személyesen. De sajnos, nem hittem el. Túlzott óvatos­ságból számoltam azzal, hogy hirtelen megőrültem, mert eddig még nem fordult elő, hogy vala­kit véglegesen Évának nézzek, csak átmenetileg. Most pedig a­­kárhonnan néztem a huszárt, mindenhonnan csak Éva volt. Nem mertem szólni, nehogy el­űzzem a látomást és titokban ar­ra gondoltam, hátha mégis iga­zán ő az Éva, akkor pedig az is lehet, hogy én, én vagyok és ő is megismerhet engem. Ha egy­mást megismerjük, akkor nem tévedhettem. A piros huszár rámnézett, mondani akart valamit, de hang nem jött ki a torkán. A szeme, világszép, kék huszárszeme könnyes volt és úgy ölelt magá­hoz, ahogy megöleli a fuldokló azt a hires szalmaszálat. — Éva — mondtam vagy ta-Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. N. B. 871 MAGYAR VIRÁGHÁZ Koszorúk, csokrok, cserepes virágok minden alkalomra Riczu Zoltán Virágháza 36 Dover Ave. N. B. 2-2385 Frey Gáspár MAGYAR BORBÉLY 72 Jersey Ave. Női, férfi és gyermek hajvágás Beretválás Fej- és arcbőr kezelés — Shampoo — Massage Higiénikus udvarias kiszolgálás GOLDSTEIN CIPŐ JÓ CIPŐ JÓ CIPŐK A CSALAD MINDEN TAGJÁNAK 59 FRENCH ST. Ián csak akartam mondani — so­ha huszárt még igy nem szeret­tem, te drága. Aztán sokáig beszélgettünk, elmondta az életét, megmenekü­lését ezer halálból és én még mindig nem hittem el, hogy nem álmodom. Azért mégis csak helyes az, hogy úgy van berendezve a világ, ahogy van. Rádöbbentem arra, hog yhiába van infláció, hiába beszélnek annyit a jó pénzről és a rossz pénzről, az igazság mé­gis csak az, hogy az igazán nagy és fontos dolgok nem kerülnek semmibe. A levegőért nem kell fizetni, holott életkérdés, a csók, ha pénzbe kerül, akkor már nem ér semmit, a szerelemért, pontosab­ban: azért a csodáért, hogy va­laki szerelmes legyen, nem kell fizetni semmit, ingyen van az egészség is és ha nincs, hiába megyek be bármilyen üzletbe, e­­gészséget vásárolni, még jó pén­zért sem eladó. A nap is ingyen süt már mióta és a rózsák édes illatát is ingyen dobja felém a teljesen díjmentes nyári szél. A keretlegények rémuralma véglegesen lejárt. Mellettünk áll a mérhetetlen Oroszország és a szabadság tün­dén szellője legyőzhetetlenül tó­dul be az ablakon. Éva szeme kék és az élet szebb, mint amilyennek valaha is ál­modni mertem volna a vidám N émetországban. VÉGE. EGYLETI KALAUZOK WOODMEN CIRCLE 30 NEW BRUNSWICKI PIROS RÓZSA OSZTÁLYA Gyűléseit tartja a hónap elsé csütörtök estéjén 8 órakor a Szent László teremben. Elnök Senker Anna, alelnök Róka Mária, bankár Kish Anna, jegyző Maurer Erzsébet, tit­kár Sepenthal Helén, (55 Plum St. Tel. 2-5821-W), beteglátogató Kőmi­­ves Márta (218 Suydam St., Tel 8720). MAGYAR NŐI DEMOKRATA KLUB Gyűléseit tartja minden hónap 3-ik csütörtökén este 7:30 órakor a 10 Division St. alatti helyiségben. Elnök Hajdú Antalné; alelnök Focz­­man Józsefné; titkár Bodnár István­ná, jegyző Horváth Vendelné, pénz­táros Lévay JVÍiklósné. A TESTVÉRISÉG I. W. O. BIZTO­­SITÓ ÉS BETEGSEGÉLYZÖ EGYE­­SÜLÉT 1058-IK OSZTÁLYA Gyűléseit tartja minden hó har madik keddjén este 7 órakor 286 Somerset St. alatfi Lacandro terem­ben. Elnök Papp Ferenc, alelnök Bor Ferenc, jegyző Ruskó György, titkár Kish József, 135 Easton Ave., Tel. N. B. 2-8077, aki egylettel kapcsola­tos ügyekben szivesen áll az érdeklő­dők rendelkezésére. Ellenőrök Per­­duk András és Tóth József, beteglá­togató helyben Poczik Károly, South Riveren Szigeti Róza. Havidijak csak a gyűlésen fogadtatnak el. GYÁSZJELENTÉS Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokon, a Veszprém megyei Csót községben született FARKAS JÓZSEF életének 74-ik és boldog házasságának 50-ik évében, folyó évi április 17-én hirtelen elhalálozott. Temetése április 21-én volt a Gowen-féle temetkezési kápolnából a római katolikus vallás szer­tartása szerint. A Szt. Péter sirkertben helyeztük örök nyuga­lomra.. Özvegyén kívül gyászolják gyermekei: József, Lajos, és Ferenc családjaikkal; nővére, Baj Gáborné családjával; fivére, György (Wallingford, Conn.) családjával, és nővére Ilona az óhazában; sógora Tóth József és caládja (Detroit, Mich.) vala­mint a nagykiterjedésü rokonok, ismerősök, jóbarátok és szom­szédok sokasága. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mélységes fájdalmunkban sem feledkezhetünk meg mind­azon jólelkekről akik megpróbáltatásunk nehéz óráiban segít­ségünkre siettek és drága halottunk felett velünk együtt virrasz­tónak; akik a ravatalra virágokat helyeztek; akik gépkocsijukat a végtisztesség céljaira rendelkezésünkre bocsájtották; akik a megboldogult lelkiüdvéért gyászmisét szolgáltattak. Hálás kö­szönettel tartozunk father Bodynak szivbemarkoló búcsúztató­jáért; Gowen temetkezési vállalkozónak aki munkáját olyan ta­pintatosan végezte; A Szent Imre Egylet tagjainak akik a halott­vivők szomorú hivatását betöltötték; és végül mindazoknak akik drága halottunkat velünk együtt utolsó útjára elkísérték. LEGYEN ÁLMA CSENDES; BÉKE PORAIRA! Kelt New Brunswick, N. J., 1930. április 26-án. Özv. Farkas Józsefné és gyermekei. A Magyar Nép Nyelvrokonai Illés Gyula, a jeles magyar költő 1934-ben a Szovjetunió­ban járt, ahol a magyar nép nyelvrokonai iránt érdeklődött. Az alábbiakban leírja találko­zását az egyik ilyen rokonnal, a mordvinokkal: Amikor moszkvai utazásom bizonyosra vált, az orosz szó­tár mellé rögtön egy osztják nyelvtant is beszereztem. Föl­­melegitettem iskolai emlékei­met. Mosolyogva állapítottam meg, hogy utazási izgalmaim között volt egy kis rész, mely meglepően hasonlított a gyer­mekkori izgalmaimhoz, midőn a családi szekéren a szomszéd járásban lakó sógorok és nagy­bácsik látogatására vágtattunk. Nem megyek egészen idegen­be — ilyen érzelem bujkált bennem. Moszkvai megérke­zésem után rögtön'a rokonok felől tudakozódtam. Osztjákokat, sajnos, nem láthattam: közben kicsit mesz­­sze költözködtek; még vagy kétszerannyi távolságra lak­nak,, mint amennyit eddig meg tettem. De megvigasztaltak, hogy a votjákok itt vannak a közelben, a Volga és az Ural között, vonaton alig kétnapi járóföld. Megnézhetem a ma­­ri-kat is, akik mellesleg kikér­ték maguknak, hogy a világ to­vábbra is orosz gúnynevükön cseremiszeknek hívja őket, a hogyan a zürjéneket is végre eredeti nevükön komiknak hív­ják. Itt tanyáznak a szomszéd­ságban. Gorkijtól alig négy­száz kilométerre. De mordvint akár Moszkvában is láthatok, egész városrészük van; a kimu­tatás szerint több mint négyez­ren élnek itt, valamennyien a külnegyedben. Azonnal kuta­tásukra indultam. Nem volt könnyű dolog kiha­lászni őket Moszkva négymillió lakosságából. Egész délután vándoroltunk, este volt már, mikor a városrészbe értünk, a mely oly messze esik a köz­ponttól, hogy Moszkva nagy térképén sincs feltüntetve. A villamos nem ment tovább. Ne­kivágtunk a sötétedő külne­­gyednek. Már mordvin területen kel­lett járnunk. Kérdezősködé­­sünkre, hogy hol találjuk meg a mordvin klubot, ide-oda kül­dözgettek bennünket, amig tel­jesen el nem tévedtünk a zeg­zugos mellékuccákban. Ta­nácstalanul erőltettem a sze­mem a sötétben, amely szárma­zásunk homályára emlékezte­tett. Egyszerre ennek a pár sor­nak a dallama csapott meg: Hármat tojott a fürjecske, Fürj, fürj, fürjecske ... A fülem csenjett? — Attól tartó: — fordultam vezetőmhöz — logy ezt a dalt a mordvin klublan játszák. — Az valósaim, hogy a klubban muzsilálnak — felel­te ő is némi füílés után. így találtuk neg a mordvi­­nokat. A helyiségbeléptünk. A ha­talmas terem lélyén színpad állt, rajta a zonrora körül cite­­rapróbát tartottk. Vezetőm el­mondta oroszul mi járatban vagyok. Többenkörém gyűltek, egypáran a sziipadról is leug­rottak. A karnester visszapa­rancsolta a szölevényeket. Rö­vid kiáltása éle^n csattant a teremben. — ‘Gyárkálj!” — valami ilyesmit véltem felfe­dezni benne. — Mi az, hogr gyárkálj? — kérdeztem attó, aki legköze­lebb állt hozzál, egy tömzsi, szöghaju leányt!. — Járkálj? lenni! ő megy — mondta orosul. A teremből rég egy kisebb szoba nyílott, i<e mentünk át, a kulturbizottág központjá­ba, hogy ne zavrjuk a próbát. A falak melletlkönyvespolcok sorakoztak, a agy fehér asz­talon írógép bilentyüi csillog­tak a villanyféyben. Köréje ültünk, mint eg családi asztal köré. Most veszel észre, meny­nyire elfáradtanaz egész napi mászkálásban. kégedetten el­nyúlok a széken — Messziről jdt? — kérdik. — Magyarorszgból. Csak egyetler, fej rándul meg erre, a főbbiknek semmit sem mond ez a szt — Nem tudját«, hogy roko­nok vagyunk? Valami rémliknekik. A fin­nekről hallottal' miamit. Vala­ki az osztják' vr is hallott. — Pedig rokoiJk vagyunk. Szégyelhetitek, .ogy elfeledté­tek. Szégyenük is két 16-17 éves lány pirulva néiössze. A kultur bizottság elnöb, 22-23 éves fiú, zavartan ordítja felém a fejét. A táralgás eddig oro­szul folyt, me rét ők ^em be­szélnek a legkíünőbben. — Vér — random magya­rul — ismeritk ezt a szót? Vér! — Vér! Egymásra tíintenek, arcuk felderül. Az sztal túlsó olda­láról valaki fikel, hogy job­ban lásson. — Viz, — ogy mondjátok ti azt, hogy vi? — Ved! •—elelik egyszerre hárman is. — Vid! —eszi hozzá még egy fekete-ara. — Vid, ved egyre megy, ^liill!lllllllillllllllll!liilllllllllllllllllllllllllll!IIU!llll!ll!llllllllllllll!lilllllllllllVII>lllllllllllllll!HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllll!IIIIIlllllllilll!llllll!l]IIIIIIIIIIIIIIIIUIIilllllllll!lll!l^ I KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT I | és KÁLYHÁBA VALÓ 0AJAT I rendelésre pontoan házhoz | szállif 1 Varga Gl Co. s . VARGA GYILA, túl. = Uj Telefonszámunk: | CHarter 7-1320 Franklin Pari N. J. iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw TAX*. Your Social Se cu ty Cord w/// He fp 'rbu or yí>or Fm/Y{/ for Soc/a/ ^ecur/úfte/ref/ts. J / A fOR MORE ' /t informat/on X^OIoUXas lUtímMtrücial Secüriy Office nálunk a ved megvan a veder szóban. Mi arra is vigyáztunk. Már mindnyájan mosolyog­nak. Rámutatok a szememre. — Szjelm! — kiáltják kó­rusban. Egy tiz-tizenkétéves kis lány az egészből nem ért sem­mit, előbb csodálkozva mered rám, majd elneveti magát és mordvinul kezd kiabálni fe­lém. — Ház? — kérdezem. — Házam? — Hádom. — Vaj? — Vaj. — Az ég? Menny? — Menyil! — Kéz? — Ked. Erre kezet ráztunk. Mitől lettünk egyszerre olyan jókedvüek? Az arcok kipirulnak, mindenki szeme ra­gyog. A rend felbomlik, felke­lünk az asztaltól s nevetve egy­mást tapogatjuk. Játszunk az emlékekkel, előkeressük és büszkélkedve megcsillantat­­juk, ami a régi közös kincsből megmaradt. — Hal? — Kai! — Nyil? — Njel! — Mid van, amivel írsz, tol­lad? — Tolgam! — És nekik? — Tolgamuk! *— Te elég sovány vagy, mi? — Soványé, soványé! — És lapos? — Laps! Szavak repkednek a leve­gőben, bukdácsolva és csiripel­ve keresik egymást, mint a sze­relmes madarak. Egyiket én repítem fel, a másikat ők. Több mint ezerévi távolságból kiabá­lunk egymásnak és próbálunk valamit jókedvünkből átadni. Egyszerre ketten is felém fordulnak. — Miért rontottátok el a mi nyelvünket? Egészen elrontot­tátok. Igazat adok nekik. Valóban rontottunk rajta. De ti sem őriztétek meg egészen épen. Nem tesz semmit. Fő, hogy mindketten megvagyunk. HUMOR Gárdonyi Géza falusi taní­tó korában, sehogy se tudott megtanítani egy kislánykát a számolás tudományára. Bár­mennyire magyarázott is Gárdonyi, a kislány mindig igy számolt: egy, kettő, há­rom. A négyes számot a vilá­gért se tudta megjegyezni. — No, lelkem — szólt neki Gárdonyi, — ha majd haza­érsz, számold meg hogy hány lába van a macskátoknak. Másnap boldogan újságolta a kislány: megszámoltam ám, tanító ur, kérem! — No, hány lába van a macskátoknak? A kislány szinte kipirult az örömtől. — Hát elöl iskettö, meg há­tul is kettő! Másnak látszani mint amik vagyunk, méltatlan hozzánk, azonfelül rossz üzlet is. — Bródy Sándor Gárdonyi Géza az egriek népszerű Írója “Magyarul igy!” cimü könyvéből köz­lünk egy pár vidám nyelvújí­tási poémát. Bohózat. Olyan szó, mintha volna: Komolyzat, vidámat, pajkoszát, csintalanzat. Felülfizet. Hát persze, hogy flülfizet, aki az emeleten fizet. De már aki többet fizet az csak ráad, tetéz, megtetéz. Bizalmas lábon. A magyar­nak bizalmas lába nincsen, ennélfogva bizalmatlan lába sem lehet. Különc. Ezek után milyen lehet a belőne? Kávéház. Ha a faház fából való ház, a kőház kőből való ház, akkor a kávéház ezek sze­rint kávéból való ház kellene legyen... Egy egri könyvkötőmü­­helyben nagyon elszaporodtak az egerek. A főnök azt mond­ja Lacinak, á kis könyvkötő­inasnak : — Te Laci, ott a sarokban van egy egérlyuk. Guggolj le szépen és leselkedjél. Ha kijön egy egér, jól vágd fejbe azzal a nagy pemzlivel, ami ,a ke­zedben van. Egy óra múlva megkérdi a főnök a srácot: — Na, Laci, hány egér van már? Mire a gyerek igy válaszol: — Ha. most egyet megcsí­pek és hozzá még ketttőt, ak­kor lesz összesen három VARGA SHEET METAL AND ROOFING CO. Air conditioning, szellőztető, spe­ciális bádogos és mindenféle ház­tető munkát vállal 138 Paterson St. Tel. 7831 v 8345J Sunlight Greenhouses Koszorúk — Virágok — Csokrok Bármily Alkalomra 78 LOUIS ST. TEL. 2806 New Brunswick SZŐNYEGEIT POKRÓCAIT ÚJAKKÁ VARÁZSOLJUK A Legmodernebb Tisztítási Módszerekkel Szőnyegei nem mennek ki a városból Szűr József Raymond Bradell LORRAINE RUG CLEANING CO. Tel. 7838 260 Neilson St. ^iiiiHiinBiiiiHiiiiuiiiiBiiiHiiinuaiiiiiwiiiiniiiB KAYS ■ ^ LINOLEUM ** ÜZLETE 103 FRENCH ST. MINDENFÉLE KERTI SZERSZÁM MAGYARUL BESZÉLÜNK strand Családi Szinház Gyönyörű EDÉNYEK Minden Hétfőn és Kedden “LUCKY” S Minden Csütörtökön és Szombaton ÚGY A DÉLUTÁNI ELŐADÁ­SOKON 3 ÓRAKOR MINT AZ ESTIN 7:30-KOR A legjobb képek a legolcsóbb ■ árért a városban ör'MlilimiBlulBllllBlilMlíllBIIIIBIX üüliBllliHIIIII KELLER S MEAT MARKET 181 FRENCH ST. Ingyen Házhoz Szállítás TEL. N. B. 2-10219 • Friss vágású húsok • Füstölt kolbász és húsáruk • Frissen vágott csirke • Zöldségek — Fűszerek FINOM PERZSELT DISZNÓHUSOK FRISS BAROMFI KIVÉTELES ÁRAK ESKÜVŐKRE, BANKETTOKRA ÉS PARTYKRA Minden héten frissen hozzuk őket a közeli farmokról. Szemei előtt öljük és tisztítjuk meg. INGYEN HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK ! ROSENBERG'S NEW BRUNSWICK LIVE POULTRY " 45 French St. Tel. 2-3973 New Brunswick, N. J. ■ New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO. 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos KORLÁTLAN HITEL MINDEN MAGYARNAK Mindenféle Épitőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírne­vünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundámen­­tuma. TELEFON New Brunswick 2-8300 ROLFE Building Materials Company 40 Jersey Ave. Telefon N. B. 2-8300 Id. Lefkovits József, tul. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents