Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-03-09 / 10. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1950. március 9. Regény Mindenki nem halt meg Irta: Királyhegyi Pál Copyright by Roboz International Productions, Inc., New York City — Először is nebi vagy ko­pasz, tí^ak lenyirták a hajadat és még nem nőtt ki. Nem vagy roncs. Lábadozol. Erős leszel és egészséges. Szeretlek. — Ne haragudj, Ursula, de ezt nem tudom elhinili. Nem va­gyok hamiskártyás. Engem sem­mi más nem érdekel, csak az, hogy mégegyszer hazakerüljek. Nem vihetek haza egy német lányt. Öreg vagyok hozzád. Ha VARGA SHEET METAL AND ROOFING CO. Air conditioning» szellőztető, spe ciális bádogos és mindenféle ház­tető munkát vállal 138 Paterson St. Tel. 7831 v 8345J SZŐNYEGEIT POKRÓCAIT ÚJAKKÁ VARÁZSOLJUK A Legmodernebb Tisztítási Módszerekkel Szőnyegei nem mennek ki a városból Szűr József Raymond Bradell LORRAINE RUG CLEANING CO. Tel. 7838 260 Neilson St. «HUI «J ft N ■ K KAY$ ■ ^ LINOLEUM ÜZLETE 103 FRENCH ST. VENETIAN BLINDS ABLAK ROLLÓK Minden ablakra! STRANG Családi Színház B Gyönyörű EDÉNYEK Minden Hétfőn és Kedden “LUCKY” Minden Csütörtökön és Szombaton ÚGY A DÉLUTÁNI ELŐADÁ­SOKON 3 ÓRAKOR MINT AZ ESTIN 7:30-KOR A legjobb képek a legolcsóbb árért a városban ■i a ■ ■ ■ a & m m m m meggyógyulnék, amit nem hi­szek, hiszen aki akart, már meg­gyógyult ezalatt, akkor sem ál­lok el egy-két évnél tovább. Ki tudja, milyen betegséget szerez­tem itt, amiről nem tudok. HL szén volt úgy, hogy hatvanan ettünk egy csajkából. Volt úgy', hogy egy tüdőbajos fiú, aki már nem tudott enni, nekem adta a maradéklevesét. L e h e teilen, hogy egészséges legyek. — Azért gyűlölsz, mert német vagyok? Az lehetetlen. Te nem lehetsz olyan, mint Hitler volt. Nincsenek németek csak embe­rek vannak. Otthon nem kell megmondanod, hogy német va­gyok. Csehül' elég jól beszélek. Azt fogjuk mondani, hogy cseh vagyok, de németül jobban tu­dok, mert gyerekkoromban el­kerültem Csehországból. Nem válaszoltam. Tűnődtem. De hamarosan elhessegettem az Ursulára vonatkozó gondolatai­mat. Nem fontos. Jó hozzám, kedves is, szép is. Egy német lány. Nem érdekel. Csak hazake­rüljek valahogy. Múltak a hetek, sőt hónapok­ká gömbölyödtek, de nem történt semmi. Eleinte még szó volt ar­ról, hogy indulni fognak állami­lag megszervezett transzportok, aztán láttuk, hogy ez csak álom. Kezdtem megerősödni, de egyé­ni vállalkozásra még nem gon­dolhattam. Az ut hosszú volt és bizonytalan. Thüringiában vol­tunk, Németország közepén. Éliás halálosan unta Ursulát és lángolt a türelmetlenségtől. Kö­vér volt és erős, többször kije- 1 mtette, hogy gyalog is haza tud menni, de megvárja, amig én is elég erősnek érzem magam az úthoz. A németek, amerikai felügye­let mellett kezdték újraépíteni a szétbombázott pályaudvart. De minden reménytelennek látszott és eszembe jutottak félig elfelej­tett történetek a múlt világhábo­rúból, orosz hadifoglyokról, a­­kik csak hosszú évek múlva tud­tak valahogy hazavergődni. Háború alatt minden erőfeszí­tés kevés, minden pénzt haj lan-A “Vogeler-ügy” IWO Miners Relief Committee (4745 Butler Street, Pittsburgh 1, Pa.) food packages being distributed in West Brownsville, Pa. ---­part of the distribution in Western Pennsylvania, Ohio and West Virginia which has brought food packages contributed by IWO members to 3,000 Negro and white coal miner members of the Order. LEGJOBB MINŐSÉGŰ LEHIGH SZÉN ^ LEWIS BOARD. Inc. ^ COMSTOCK ST. 0» PENN. R. R. Telefon 612 New Brunswick, N. J. KELLER'S MEAT MARKET 181 FRENCH ST. Ingyen Házhoz Szállítás TEL. N. B. 2-10219 ® Friss vágású húsok * Füstölt kolbász és húsáruk $ ® Frissen vágott csirke • Zöldségek — Fűszerek F I No M r ERZSELT D1SZNÓHUSOK Dr. Edward W. Katz MAGYAR FOGORVOS tisztelettel jelenti, hogy RENDELŐJÉT 57 LIVINGSTON AVENUE alá helyezte át. Telefon Kllrner 5-5676 New Brunswick, N. J. dók áldozni a különböző államok, hogy segítsék és szállítsák a ka­tonákat, de há ború után senki sem törődik azokkal, akik idegen országban rekedtek. Julius húszadikán hallottam először arról, hogy már futnak ki a vonatok a pályaudvarról. De csak julius huszonötödikén tudtam meg az állomáson, hogy a pletyka igaz, a pályaudvar pénztárában lehet valódi vas­úti jegyet váltani. Elszédültem az örömtől. Kö­zölte”'’ a hirt Ursulával, aki nem osztozott lelkesedésemben. — Én is tudok erről. A hir igaz. Csakhogy a legdrágább jegy, amit árulnak, negyven pfennigbe kerül, ami annyit je­lent, hogy Halberstadtól negy­ven pfennignyire már nincs ösz­­szeköttetés. Azonkívül pedig e­­gész Németországban tilos tiz ó­­ra után a szabadban tartózkod­ni, ami annyit jelent, hogy gya­logolni sem lehet, mert a meg­szálló csapatok figyelmeztetés nélkül agyonlövik, aki este tiz után a szabadban tartózkodik. Éliásnak elmagyaráztam, mi­ről van szó, de a fiú olyan izga­tott volt, hogy oda sem figyelt a részletekre: — Megy a vonat, indulni kell és nem okoskodni. Gyerünk. Én is mentem volna, de még mindig rozoga voltam és nem hittem abban, hogy az ut előre­látható fáradalmait el tudom vi­selni. Elmúlt még egy hét. Ekkor már nem tudtam hinni abban, hogy valaha is olyan leszek, mint a németországi kirándulás előtt és belenyugodtam abba, hogy egy ötperces séta után holt­­fáradtan le kellett feküdnöm. Ez lesz az életem. Heinére gon­doltam, aki tiz évig feküdt a hi­res m&tracsirban, mégis milyen jó verseket irt. Éliás izgalma rámragadt, és ha végiggondoltam azt, hogy új­ra járhatok a pesti utcákon, dél­után öt óra után is, csillag nél­kül, szabadon, láthatom családo­mat, vagyis azokat, akik meg­maradtak, barátaimat ,irhatok újra magyarul — hát olyan tü­relmetlenség fogott el, hogy úgy éreztem, hasoncsuszva is el tud­nék jutni hazáig. Másnap, Éliással, felszerelve elmentem a zamerikai parancs­nokságra és szereztem két útle­velet — Pestig. Ugyanaznap meglátogattam utoljára régi beszerzési forrá­saimat, amerikai barátaimtól kaptam rengeteg cigarettát és konzefrvet, Éliás szótlanul cso­magolt abba a bőröndbe, amit Ursuíátoól kaptam. Ursula látta rajtam a tébo­lyult vágyat és csak sirt, Je már nem beszélt le az útról: (Folytatjuk) Ml ÚJSÁG A FALUBAN? (Folyt, az 1-ső oldalról) Bizony, mink sem ültünk és hallgattunk a falnál, hanem mulattunk vasárnap reggel 4 óráig. Hogya Sándorné csak annyival mulatott többet, hogy jó többedmagával vasárnap egész nap mosogatott, hétfőn pedig egész nap súroltak a Hallban, mert a Főtisztelendő ur megkövetelte, hogy a padló tiszta és fényes legyen. Ha nem is mulattunk volna olyan jól, mint ahogy mulattunk, akkor is érdemes volt arra a szép la­kodalomra elmenni, mert gyö­nyörűség volt találkozni a zemplénmegyei kis r o z vágyi foldikkel. Maradunk szeretet­tel Hogya Sánlornéhoz” ezek­kel a szavakkal zárult a levél. SZABÓ FERENC és neje, vá­rosunk közismert üzletm'ebere, most tért haza öthetes autóturá­­j áról, melyet február 1-én kezd­tek. Szabóék beutazták a déli ál­lamok nevezetesebb városait, felmenve egészen San Francis­­ko környékéig Kaliforniában. Onnan leutaztak New Orleans­­ba és végül Floridában is meg­pihentek. Mr. Szabó sok érdekes megfigyelést hozott hosszú út­járól. Phoenix, Arizonában meglátogatta Szendyéket is akik jó pár évvel ezelőtt utaztak abba ■i meleg éghajlatú városba. TÓTH István Miamiból a múlt csütörtökön városunkba érkezett, hogy manasquani há­zait és itteni üzleti ügyeit elin­tézze. Vasárnap már megy visz­­sza a napos Floridába, ahonnan majd csak az itteni nyaralási idő megkezdésekor fog újból vissza­jönni. IFJ. SOÓS Lajos (293 Sea­man St.), 25 év óta a Johnson & Johnson gyár szállítási osztályá­nak alkalmazottja, szombaton munka közben hirtelen rosszul lett, azonnal beszállították a Middlesex kórházba, ahol né­hány óra múlva kiszenvedett. Az élete delén elhunyt honfitársun­kat kedden délután temették a Gowen intézetből a református vallás szertartása szerint rend­kívül nagy részvét mlelett. Öz­vegyén kívül egyetlen fiatal leá­nya, June; szülei, id. Soós Lajos és neje, valamint két húga, Mrs. Grace Sámuel és Mrs. Margaret Santopietro gyászolj ák család­­jaikkal. (Folyt, az 1-ső oldalról; tak, amit elmondani akartak, fizikai képességeiknek pedig teljes birtokában voltak. Nem lehet azt hinni, hogy Vogeler­­nek, aki az egyi kszünetben — ügyvédjével beszélgetve — son­kászsemlét rendelt uzsonnára, valamilyen mesterségesen meg­rendített lelkiállapota lett volna. De ezek, mint mondottam, jo­gi-formai kérdések, amelyek háttérbe szorultak azzal, hogy úgy az amerikai, mint az angol vádlott igen részletesen és beha­tóan vallott. A vallomásban levő vádlottal szemben sehol a vilá­gon nem tud a bíróság mást csi­nálni, mint a vallomást elfogad­ni s azt venni az Ítélet alapjául. Ide kapcsolódik persze a kérdés, amit az aníerikai sajtó már elő­zetesen annyira hangsúlyozott, hogy ezek a vádlottak saját aka­ratukból, k ényszer és befolyás nélkül vallottak-e vagy sem. Itt kizárólag azt a kérdést kell a­­zonban vizsgálni, hogy logikus volt-e, amit vallottak, megfelelt állásuknak és tevékenységük­nek, vagy sem. Nézzük a szabotázs vádját. A vád lényegesen azt mondta, hogy a két vádlott igyekezett a Standard-gyár termelését csök­kenteni. Mi ebben a valósziniit­­len? A Standard-gyár amerikai vállalat. Truman elnök ismert rendeletével minden amerikai cégnek megtiltotta, hogy a kelet­európai országokba olyan ipar­cikket szállítson, amelyek azok­nak közvetett vagy közvetlen “háborús” felkészültségét előse­gítheti. Tudjuk, hogy ezen a ci­­men a legbékésebb szükséglete­ket szolgáló cikkek exportja Magyarország felé is meg van tiltva. A Standard-gyár tele­font, rádiót és más hírközlési eszközöket gyárt. Ha ilyeneket Magyarország Amerikában a­­karna rendelni, az beleütköznék Truman elnök rendeletébe. És bárha Magyarországnak csak az a törekvése, hogy békés célra, az ország kultúrájának emelé­sére telefonnal, rádióval, távir­­dával lásson el minden legkisebb falut is, könnyűszerrel rá lehet fogni, hogy az ilyen cikkek'Ma­­gyarország “háborús potenciá­jának” emelését szolgálják. Ha az amerikai vállalat központi igazgatósága, az ITT nem adott volna rendelkezést arra, hogy a Standard-gyárban csökkentsék a termelést, egyenesen beleütkö­zött volna Truman elnök rende­letébe. Még az se lett volna meg­lepő, ha a Standard egyáltalán leállította volna a gyárat. Ame­rikai szemmel nézve tehát nem­csak valószínű, hanem termé­szetes is, hogy az amerikai köz­pont a vállalat termelésének csökkentésére adott utasítást. Másfelől azonban Magyaror­szág népe újjá akarja épiteni az országot, szüksége van rádióra, telefonra, távirdákra, és meg­követeli minden gyárától, hogy a hároméves és ötéves tervnek megfelelően maximális kapaci­tással dolgozzon. Aki itt dolgo­zik, aki itt termel, annak a ma­gyar törvényekhez kell tartania magát. Aki vét e törvények el­len, annak a konzekvenciákkal is tisztában kell lennie. Magyar­­ország és Amerika között sajnios olyan feszült a viszony, hogy — amerikai szemszögből nézve a kérdést — atermelés csökkenté­sére vonatkozó rendelkezések, amit Vogeler Írásban is kapott, akkor is logikus és feltehető len­ne, ha történetesen a tárgyalá­son nem mutatta volna fel a vád az eredeti Levelet, amelynek a­­lapján a vádlottak a termelés csökkentését keresztül is vitték. Ezt a levelet nem lehet a világ­ból eltüntetni, és ez akkor is meglenne, ha Vogeler nem val­lott volna. Ez pedig — magyar szempontból nézve — már egye­dül kinferitette a zsabotázs vád­ját. Ami azonban a kémkedés vád­ját illeti, egyik nyugatnémet lap nemrég cikksorozatot kezdett ezzel a cimmel: “Az egész világ hemzseg a kémektől.” Ez való­ban igy is van. Most olvasom a New York Herald Tribune feb­ruár 7-i számában, hogy a bue­­nos airesi angol konzul közlése szerint két amerikai állampol­gárt és Frank Bruce Kristont, régi argentínai, angol állampol­gárságú lakost “az állam bizton­sága ellen elkövetett bűncselek­ménye miatt letartóztatták.” Az egész hir pár sort tesz ki, sehol nem olvastam, hogy emiatt láz­ba jött volna a State Depart­ment és az egész sajtó. De ami Argentínában, ebben a fasiszta országban, ahol minden szabad­ságjogot elnyomnak, csak egy kis rendőri hir, az Magyaror­szágon egetverő, soha nem hal­lott megsértése lenne az emberi jogoknak? (Folytatjuk) GOLDSTEIN CIPŐ JÓ CIPŐ JÓ CIPŐK A CSALÁD MINDEN TAGJÁNAK 59 FRENCH ST. 7/Ájyc, -Pny Legmodernebb villanyos gépeink minden ,t T'Ttryp naP költik az uj csirkéket. Vásároljon MOST caby chick frissen költött csirkéket circular' • Látogatókat szívesen fogadunk. N. B. 2-5816 Csirkéink N. J.-U. S. által jóváhagyott—államilag ellenőrzött PULLORUM BETEGSÉGTŐL MENTESEK RELIABLE HATCHERY 227 French Street New Brunswick, N. J. Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. N. B. 871 pliillll!lllllll!llllllllllllllllllll!lll!lillllllllll!lllllllllllillll!llllllllil!il!lilll!!llli!lij||lll!ll!lll|l^ I KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT I és KÁLYHÁBA VALÓ OLAJAT if Uj Telefonszámunk: | CHarter 7-1320 rendelésre pontosan házhoz szállít Varga Oil Do. VARGA GYULA, túl. Franklin Park, N. J. ki FRISS BAROMFI KIVÉTELES ÁRAK ESKÜVŐKRE BANKETTOKRA ÉS PARTYKRA MincTen héten frissen hozzuk őket a i^í^közeli farmokról. Szemei elölt öljük és tisztítjuk meg. Ingyen házhoz szállítunk! ROSENBERG NEW BRUNSWICK LIVE POULTRY *■ 45 French St. Tel.2-3973 New Brunswick, N. J. ^ MINDEN UJ vevőnk közül olyan régi vevőink ajánlására kerül hozzánk akik már évek óta nálunk vásárolnak. Próbáljon ki egy szállítmányt és meg fogja érteni, hogy barátai és szomszédjai miért vannak úgy megelégedve. ALEX BENEDIK’S PEOPLE S COAL CO. N. B. 2-3035 Magyarul Beszélünk New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO. 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos' KORLÁTLAN HITEL MINDEN MAGYARNAK ROLFE Mindenféle Építőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírne­vünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundamen­tuma. TELEFON New Brunswick 2-8300 Building Materials Company 40 Jersey Ave. Telefon N. B. 2-8300 Id. Lefkovits József, túl.

Next

/
Thumbnails
Contents