Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-06-29 / 26. szám

1950. junius 29. UJ MAGYAR SZÉPIRODALOM (Folyt, az 1-ső oldalról) haza, hogy feleségem enyhe há­ziasszonyi rosszalással ne nézett volna a sok knöyvre, amit a hó­nom alatt cipeltem. “Hová rak­juk már azt a sok könyvet?” — szokta kérdezni. De aztán rég­tön benne is föltámadt a könyv­imádó ember s együtt estünk ne­ki az uj könyvek olvasásának. Ez az uj könyváradat kis ott­honomban e napokban onnan tá­madt, hogy junius első három napja “KÖNYVNAP” volt Pes­ten, ázáz és száz sátorban kínál­ták az uj könyveket s én alig tudtam valamelyik könyvkiadó sátra előtt elmenni, hogy vala­mit ne találtam volna, amit “muszáj elolvasni.” Ahogy lei­rom a “muszáj” szót, mindjárt elmosolyodom a gondolatra, mit fog ebből kiolvasni valamelyik “megbízható” hírforrás. Termé­szetesen azt, hogy Magyarorszá­gon “muszáj” könyvet venni mindenkinek, akár akar, akár nem s engem is biztosan úgy ci­peltek oda a sátrakhoz a rendő­rök, hamar adjam ki minden pénzemet — mondjuk — Arany János most megjelent legszebb lírai verseinek és elbeszélő költe­ményeinek gyűjteményére, vagy Mikszáth, Móricz Zsigmond vala melyik müvéré. Hát a “muszájt” persze nem ig ykell érteni. “Mu­száj” volt vennem, mert énnyi szép, érdekes, jó és olcsó könyv nem jelent meg egyszerre, mióta az eszemet bírom s bolond lett volna, aki — ha más egyébért nem — ne ragadta volna meg az alkalmat, hogy 10-20 százalék­kal olcsóbban vegyen könyvet, mint amennyiért a Könyvnapok után lehet venni. Nem tudom mennyi könyvet adtak el — a vidéken most vannak mindenfe­lé ezek a Könyvnapok — de azt hiszem rengeteg fogyott el abból a 46 műből, ami összesen 650,- 000 példányban az idei Könyv­napra megjelent. Nem, testvéreim, a könyvol­vasásban, Magyarországon ép­pen olyan kevéssé “muszáj,” ép­pen olyan kevéssé kényszer könyvet venni és olvasni, mint Amerikában vagy bárhol a vilá­gon. Mellesleg az ifjabb Plinius­­ra és öreg tanáromra gondolva én az összes “muszáj ok” között, amit el lehet képzelni, azt tarta­nám a legokosabb “muszájnak,” ha tényleg muszáj lenne az em­bereknek könyvet olvasni. Ez még soha nem ártott senkinek. De annyira nem muszáj, hogy a hivatalos statisztika szerint még ma is csak mindössze az összes dolgozók 15 százaléka tekinthe­tő “rendszeres könyvvásárló­nak.” Ez öt százalékkal több, mint tavaly, de mégis igen nagy olvasási arányszám, ha arra gondolunk, hogy a régi Magyar­­országon milyen szégyenletesen magas volt az irni-olvasni nem tudók száma, a könyvvásárlás egy kis intelligencia-réteg ki­váltsága volt és a tömegeket leg­jobb esetben ponyvafüzetekkel traktálták. Hiszen mindenki is­meri a magyar irók és költők sqrsát, akik a “régi jó időkben” — ha egyáltalán kiadóhoz jutot­tak — az átlag 3000 példány­ban megjelent könyvekből (ne­hány sikeres, könnyű műfajú szépiró kivételével) éheztek és nyomorogtak, öt év alatt Ma­gyarországon uj olvasórétegek ;ámadtak, tömegek, amelyek az­előtt soha könyvet nem vettek a kezükbe s szinte elementáris e­­rővel támadt fel ezekben a töme­gekben a kulturszomj s felisme­rése a gyönyörűségnek, amit a könyv, az olvasás nyújt. Hogy ehhez hozzájárult a könyvek ol­csósága — ami megszüntette a könyv “luxus” voltát — termé­szetesen szintéin hozzájárult az olvasás, a könyvvásárlás elter­jedéséhez. Az az érzésem, hog yaz ameri­kai magyarságnak nincs kellő­kép tudomása arról, mennyi uj magyar könyv jelent meg, amit érdemes lenne elolvasni. Vala­hogy elhitették vele, hogy itt csak politikai könyvek és propa­gandairatok jelennek meg. Hogyne: ilyenek is nagy pél­dányszámban fogynak, sokan ol­vassák is őket, tanulnak belőlük, de megvenni őket épp oly kevés­sé kényszer vagy muszáj, mint a tisztán szórakoztatást szolgáló könyveket. Nézzünk csak ne­hány szépirodalmi könyvet, ami az idei Könyvnapokra a magyar olvasó elé került s amik talán kis képet adnak az amerikai olvasó­nak arról, mifajta könyvekkel szórakozik az uj magyar olvasó közönség. Arany János legszebb lírai és elbeszélő verseinek uj kiadásá­ról szóltam. Ehhez talán nem kell kommentár. Az ára 8.50 fo­rint, kb. 78 cent. Ugyanezen az áron adták ki “Petőfi Sándor válogatott prózai Írásait.” Pető­fit csak mint költőt ismerik a legtöbben, prózai írásai eddig a széles rétegek előtt ismeretlen 1 SCHWARTZ - 79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO. 79 FRENCH ST. — a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. N. B. 2-6385 ■un1!«! a a: ana i MMnHnnnMUMmamMi a«« ÉRTESÍTÉS Kedden, 1950. julius 4-én, Independence Day-kor a szemét és hamu összeszedése elmarad. A rendes keddi és szerdai szemétszállítás SZERDÁN, 1950. JULIUS 5-ÉN fog megtörtén­ni. Ez vonatkozik az összes üzleti épületekre is. Csomagolja jól be a szemetet, a hulladék papirt pedig jól kösse össze. * Herbert D. Dailey, Director, Department of Public Works. volt. Ebben a könyvben fölfede­zi az olvasó, hogy Petőfi útiraj­zai, irodalmi cikkei, levelei Író­ként is a legnagyobbak közé so­rolja. Aztán itt van 8 forintért (72 centért) Mikszáth Kálmán “Két választás Magyarorszá­gon” cimü könyve: Mitszáth e­­gyik legélesebb és legmulatságo­sabb szatírája a félfeudális Ma­gyarországról. A rendkívül for­dulatos és mulatságos történet hőse egy szélhámoskodó dzsent­ri — remek alak lenne a filmen is. Móricz Zsigmond “Árvácska” cimü regénye, amelynek ára 6 forint (5£ cent) az elhunyt nagy magyar parsztiró egyik legszebb müve. Hőse egy romlatlan, tisz­ta, lelenckislány s annak élettör­ténete. Jó, jó — mondhatja majd er­re a roszsindulat — ezek klasz­­szikusak és régebben is ismer­ték őket. Hogyne, ismerték Köl­cseyt, Kanzinczyt, Vörösmar­­thyt és atöbbieket is, csak éppen most többe nolvassák őket, mert a nagy magyar irodalmi tradíció ápolása, tisztelete most nem “al­kalmi” versek szavalására vagy müvek címeinek emlegetésére szorítkozik, hanem mélyen ke­rült az olvasótömegek tudatába. De nézzük csak az újakat, akik­nek talán nevét se hallotta az a­­merikai magyar olvasó ß akik részben már a magyar népi te­hetségek sorából bukkantak fel. Itt van például ez a Szabó Pál, volt zsellér, akinek “Tavaszi Szél” cimü regényének hőseivé azokat tette meg, akiket saját életéből legjobban ismer: a fel­szabadult béreseket. Nincs pa­­parsztszármazásu amerikai ma­gyar olvasó, aki rá ne ismerne ezekre az emberekre s ne talál­ná meg benne egykori fajtája sorsát a magyar nagybirtokon. Emellett a regényt átszövő sze­relmi történet a legjobb doku­mentuma annak, hogy az uj ma­gyar szépirodalom sem megy el a legnagyobb emberi érzés, a szerelem, mellett sem. A vaskos könyv ára 11.50 forint, ami 1 dollár 4 cent. Va na Könyvnap szerzői kö­zött egy másik volt zsellér is: Juhász Ferenc, akinek “A Sán­tha család” cimü elbeszélő költe­ménye egy bérescsalád életéről Arany Jánost is büszkévé tette volna erre a tanítványára és kö­vetőjére. Könnyen érthető, köz­vetlen hangja mindenki számá­ra kedves olvasmánnyá teszi a “Juhász-családot.” (Ára 7 fo­rint, kb. 56 cent.) Már tavaly tűnt fel a Könyvnapon egy meg­hatóan fiatal és tehetséges volt béres-fiu, Kuczka Péter, aki az idén “Az élet szép” cimü verskö­tetével mutatta meg, micsoda művészi erők rej ltettek a ma­gyar népben. Ebből a fiúból úgy ömlik a szebbnél-szebb vers hogy rajongó szívvel álltam egy köny­ves-sátor előtt, amikor fejből egy sereg saját versét szavalta el az utcán és együtt tapsoltam a tömeggel, amely velőm együtt hallgatta. És hogy még egy percig pa­raszti íróknál időzzek, hadd em­lítsem meg Veres Péter, a Pa­rasztpárt paraszti vezérének “Három Nemzedék” cimü uj könyvét, amely első kötete egy hatalmas regénytrilogiának: sa­ját életrajzának. Veres Péter, aki béresből lett Íróvá, egyike a egmüveltebb embereknek, aki­vel valaha találkoztam, de a cso­dálatos éppen az, hogy nyelve, életábrázolása olyan egyszerű, mintha egy szegény parasztcsa­lád gyermeke saját élettörténe­tén át elmesélné a múlt század történelmét egészen napjainkig. De hát Veres Pétert nem kell felfedezni: Móritz Zsigmond ó­­ta olyan erejű írója a magyar paraszti életnek nem volt. Most, hogy nyugodtan és gondtalanul dolgozhatik és irhát, bő tehetsé­ge egyre dusabban bontakozik ki. Kamjén István, akinek “Mi­hály” cimü regénye most jelent meg, a múlt rendszerben legke­­gyetlenebbül elnyomott koldus­szegény kubikusok sorából emel­kedett íróvá. Első regénye a ku­bikusok elmúlt nyomorúságát hitelesen és igen nagy művészi erővel Írja meg. Humorában mikszáthi vonások elevenednek meg. Azt kérdezhetné az olvasó: hát csak paraszti emberek Írtak regényeket erre a Könyvnapra? Szó sincs róla. Csak éppen meg akartam mutatni az amerikai magyarságnak, amely tudja, mennyi erő rejlett mindig is a magyar parasztságban, de ho­gyan bontakoznak most ki egy­szerit uj irói tehetségek is ab­ból a rétegből, amely a nyomo­rúság és főszolgabíró elől jó e­­setben ha Amerikában keresett menedéket. És uj irók kerültek ki a munkások sorából is, mint Balázs Anna, akinek “Névtelen Hősök” cimü regénye jelentős kísérlet a magyar munkásosz­tály. életének megírására vagy Czibor János, akinek “Gábor Á- ron” cimü könyve a nagy szé­kely ágyuöntő-szabadsághős a­­lakján és életregényén keresztül a maroknyi székely nép 1848-as küzdelmét izgalmas “filmre­­gény”-ben elevenítette meg. De persze itt vannak a “hiva­tásos irók” uj könyvei is, mint például Illyés Gyula, a kitűnő költő “Két Férfi” cimü, Petőfi és Bem barátságáról szóló regé­nye, Déri Tibor, az ismert iró “Felelet” cimü, a legnagyobb francia klasszikus Írókra emlé­keztető fiatal munkásfiu-regé­­nye és mindenekelőtt Illés Béla “A vigszinházi csata” cimü cso­dálatosan szép könyve Budapest ostromáról és felszabadításáról. Még egy sereg irót említhetnék, de egész katalógust kellene ideik tatnom, ha felsorolnám azt a sok könyvet és irót, aki ezen a Könyvnapon uj könyvekkel gaz­dagította a magyar szép irodal­mat. Külön kell azonban mégis megemlítenem Somlyó György “Seregszemle” cimü versköte­tét. A sajnos oly korán elhunyt nagy magyar lírikus, Somlyó Zoltán fia már régebben az uj magyar költők első sorába emel­kedett. Most mélyen zengő, már kiérő és az élet szépségét éneklő lírája azzá teszi, amit egyik ver­sében maga igy fejez ki: “Én költő vagyok — olyan, ki énekre vált fel tetteket...” Ez, pontosan ez az, ami Petőfit — Petőfivé tette. Aki jót akar nevetni és mulat­ni azon, miként mutat tükröt a demokrácia a bürokrácia elé, annak el kell olvasni “A hivatal packázásai” cimü könyvet, a­­melyben Eötvös József, Jókai, Mikszáth, Tolnai Lajos, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és az uj humoristák egész serege legjobb bürokrácia-ellenes Írá­sai vannak összegyűjtve. Aki vi­szont szép sokszinnyomatu ma­gyar képet akar bekereteztetni és szobája falára akasztani, 28 forintért (2.5 dollárért) megve­heti azt az albumot, amelyben Munkácsy Mihály legszebb ké­peinek reprodukcióit adta ki a Szépművészeti Muzeum a nagy magyar festő halálának 50-ik évfordulója alkalmából. íme, testvéreim a könyvolva­sásban: egy kis mutató abból, miért volt “muszáj” az idei Könyvnapon könyvekkel megra­kodva hazatérnem. Mert olcsón a legszebb és legjobb uj magyar könyveket vehettem. Szeretném, ha az amerikai magyarság az uj BUDAPESTEN folyt le a sakkvilágbajnok-jelöltek versenye. Üzemek dolgozói és iskolák fiatal­jai nagy tömegekben figyelték a mérkőzéseket: sakktáblán vagy zseb-sakkal kezükben kisérték a nagy­mesterek játékait. Ugyanakkor nagymesterek nagy csoportok előtt magyarázták meg egy-egy lejátszott játszma jelentőségét. A mesterek kisérői, szintén kiváló sakkozók, üzemek és iskolák, szervezetek klubjaiban sorozatos szimultánokon oktatták a magyar sakkozó dolgozókat és ifjakat. Fenti képünkön Judovics szovjet mester a Kórház-utcai általános iskola tanulóival szimultánt játszik. A gyerekek feszült figyelemmel várják Judovics mester húzását. magyar szépirodalom felé for­dulna s maga győződnék meg, hogy Magyarországon “nem hallgatnak a múzsák,” uj és jobb irodalom alakul ki, amely el fogja felejtetni azt a sok seké­­lyes Írásművet, amit a régi tár­sadalom azért prodkált, hogy a magyar élet igazi kérdéseiről el­terelje a figyelmet. A hallhatat­lan magyar szellem él és virul, de gyökereit most mélyen eresz­ti a népbe is. Boldog tudat lenne a számomra, ha az amerikai ma­gyarság uj magyar könyvek megvételével erősítené az érzel­mi kötelékeket, amelyek az óha­zához fűzik. MAGYARORSZÁGI INGATLAN VÁSÁR­LÁSRÓL A közelmúltban több esetben előfordult, hogy külföldön élő honfitársaink egymás között a­­dásvételi megállapodásokat lé­tesítettek, melyek alapján kül­földön élők eladtak és vettek, vagy cseréltek magyarországi ingatlanokat. Leggyakoribb for­mája az ilyen eseteknek az, hogy külföldön lakók megálla­podnak abban, hogy hazatérni szándékozók ottani ingatlanát elcserélik ottmaradó honfitárs óhazai ingatlanával, vagy pedig megveszi hazatérni nem szándé­kozó honfitársától' magyaror­szági földjét és annak vételárát külföldön fizeti ki. Magyarországon a földeladás — a visszaélések kizárása miatt — engedélyhez van kötve. En­nek megfelelően az ingatlanok vételénél engedélyt kell kérni a Magyar Nemzeti Banktól, vagy a Megyei Ingatlanforgalmi Bi­zottságtól, mert ezeknek a ható­ságoknak engedélye nélkül me­zőgazdasági ingatlanok (szántó­föld- stb.) nem telekkönyvezhe­­tők és a vevő tulajdonjogot nem szerezhet. Többen a külföldön é­­lő honfitársak közül ottani cse­­reingatalanukat már átadták, vagy a pénzt kifizették, mikor az engedélyt itthon megkérték. Az engedély megtagadása ese­tén az a veszély fenyeget, hogy komoly anyagi kár éri őket. A házingatlan vétele és eladá­sa Magyarországon nem esik korlátozás alá, azonban a hely­zet itt is az, hogy Magyarorszá­gon ház, vagy lakás üresen nem maradhat és a házban lakót csak abban az esetben lehet kiköltöz­tetni, ha megfelelő lakás bizto­sítva van számára. így a házin­gatlanok vételénél is fennáll az a veszély, hogy a megvásárolt házba nem tud az Uj tulajdonos beköltözni. Ingatlanok a d á s-vételével kapcsolatban leghelyesebb, ha ingatlan vételéről akkor gondos­kodik mindenki, mikor visszatér Magyarországra. Hazatérésük után jobbak a vételi lehetősége­ik is, mert személyesen meggyő­ződhetnek az ingatlan állapotá­ról és használhatóságáról * és mód j ukban áll tetszésüknek megfelelőt kiválasztani. Ezekkel az ügyekkel kapcso­latban külföldön élő honfitársa­ink számára készségesen nyújt felvilágosítást a Magyarok Vi­lágszövetsége (Budapest, V., Fáik Miksa-u. 3). STRAND AIR-CONDITIONED A legjobb képek a LEGOLCSÓBB ÁRÉRT a városban Gyönyörű EDÉNYEK Minden Hétfőn és Kedden UaíHiilBlinillHIIMIIIKiaillB^ Jl!!BI!!!BI!l!BI!i:H!IH!il!B!ll!HdÍ!!HH!W!ll!H!IB!l!!Bi! SZŐNYEGEIT POKRÓCAIT ÚJAKKÁ VARÁZSOLJUK A Legmodernebb Tisztítási Módszerekkel Szőnyegei nem mennek ki a városból Szűr József Raymond Bradell LORRAINE RUG CLEANING CO. Tel. 7838 260 Neilson St. Rutgers Paint Co. DUTCH BOY FESTÉKEK GOLD BAND FESTÉKEK FŐLERAKATA 64 NEW ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Parkoló Telek mellett N. B. 2-0710 A JITNEY ÁLLO­MÁS MEL­LETTI PÉK­ÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet a King Arthur mellett) AHOL A JÓ MINŐSÉG A LEG­FONTO­SABB I KÜLÖNLEGESSÉGEK E HÉT VÉGÉRE: Házilag Készült NARANCS KRÉMES TORTÁK Túrós vagy Lekváros Kávéhoz Való MAGYAR KALÁCSOK Kávéhoz Való ALMÁS SÜTEMÉNY GYŰRŰK \ Mindenféle Finom Teasütemény, Torták és Sütemények Piknikre, Menyegzőre vagy Bármilyen Más Alkalomra Rendelhetők . A JULIUS 4-iki ÜNNEPRE VALÓ TEKINTETTEL ♦ ÜZLETÜNK KEDDEN EGÉSZ NAP ZÁRVA LESZ-----------------------------------------------------------------------------------4 MAGYAR KISZOLGÁLÁS ♦ FÜRDŐ RUHA Főhadiszállás 300 Női FÜRDŐRUHA $3.95 Férfi Úszó- Értékük 6.98-ig VI.98 NADRÁGOK fÄ.95 Most ^ * Most 1.98 Női 2.95 Férfi POLO INGEK ] .00 POLO INGEK ] .95 Most ................... ■ Most .................... ■ FÜRDŐ SAPKÁK, rend. ár 89c MOST 69c RÖVID NADRÁGOK, “PEDAL PUSHER” és SLACK NADRÁGOK, BLÚZOK MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON 333 George St. a Livingston Ave. kezdeténél A LEGRÉGIBB SPORT RUHAjJZLET A MEGYÉBEN MAGYAR HÍRNÖK 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents