Magyar Hirnök, 1948. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1948-10-28 / 44. szám

Kev. John Kerekes t P.,0. Box 27 ' MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XXIX. ÉVFOLYAM— NO. 44. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, OCTOBER 28, 1948 PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY MINDEN POLGÁR JOGA AMIKOR EGY POLGÁR A SZAVAZÓ-FÜLKÉBEN VAN NEM TUDOM, HOGY MI A SZÍNE VAGY A VALLÁSA Courtesy Institute lor American Democracy, Inc. 1945 január 17-én, vagyis három hónappal halála előtt, Franklin D. Roosevelt ezeket mondotta: “Hálás vagyok azokért a dolgokért, amelyeket Henry A. Wallace tejt mint nagyszerű földmivelésügyi miniszter és mint alelnök, amiknek tiszta hangja eljutott az emberek lelkiismeretéhez és reménységeihez minde­nütt, ahol emberek laknak. “Te és én hálásak lehetünk azért is, amit Henry Wallace jelent azokban a dolgokban, amelyekkel mi egy jobb Ame­rikát igyekszünk teremteni . . . “Amerikának, Amerika népének és kormányának most nagyobb szüksége van Henry Wallacera mint bár- '• mikor ezelőtt. Én számítok az ö segítségére, bölcseségére és bátorságába.” HARC A BÉKÉÉRT AZ IDŐ kereke nagyot fordult és Amerika népe a jövő ked­den ismét elérkezik ahoz a fon­tos naphoz, amikor a szavazó polgárság az urnák elé járul, hogy vezetőit és sorsának — és közvetve a világ sorsának — in­tézőit ez elkövetkező négy évre megválassza. Minden választás nagyon fontos. Valószínűleg vol­tak a mainál már fontosabb vá­­* lasztások és minden bizonnyal lesznek a jövőben is, mégsem túlozunk ha azt mondjuk, hogy az idei szavazás eredménye sors­döntő lesz. Amerika prosperitá­sa, a munka gyümölcsének mi­­képeni elosztása, a háború és bé­ke kérdése függ attól, hogy mi­képen szavaz az amerikai polgár a jövő kedden. Ezért fontos, hogy mindenki éljen szavazati jogával, ami nemcsak jog, ha­nem kötelesség is. A POLITIKAI élet tanulmányo­zói azt mondják, hogy a tit­kos szavazati joggal biró nép még sohasem szavazott helytele­nül, ha az a nép tisztában volt azokkal a problémákkal, ame­lyek felett döntenie kellett. Ha ez igaz, akkor már előre megál­lapíthatjuk, hogy Amerika népe az idén nem szavazhat helyesen^ mert értesüléseit a nagy lapok­ból és a rádió utján kapja, ame­lyek úgy a belpolitikai mint a nemzetközi kérdéseket termé­szetesen a saját érdekük szem­pontjából ítélik meg és ez a szempont a “big business” és a nagytőke szempontja, nem pe­dig az átlagos amerikaié. Talán ez a tájékozatlanság a magyará­zata annak, hogy a szavazati joggal bíróknak rendszerint csak a fele él ezzel a jogával. Az idén kilencvennégy és félmillió férfi és nő szavazhatna, de a legoptimistább becslés sem vár hatvanmillió szavazatot, a leg­több csak ötvenmilliót. EZEN nem is csodálkozunk, mert nagyon sok ember nem TISCH JEWELERS & CAMERA EXCHANGE, 91 New St., első Uz­­let a George St.-től. Nyitva este 8-ig. Tel. N. B. 2-3600. Ékszert, fényképezőt, órákat adunk, ve­szünk, javitunk. 20%-kai olcsóbb. tudja eldönteni, hogy kire sza­vazzon. Ennek ellenére általá­nos az a jóslat, hogy Dewey, a republikánus jelölt lesz a győz­tes. Ha ez bekövetkezik, aminek egyáltalán nem fogunk örülni, kénytelenek leszünk elismerni, hogy Mr. Trumant és a demo­krata pártot megérdemelt vere­ség érte. Bár elnökünk kortes­­utjának utolsó állomásain na­gyon sokat emlegeti Roosevelt nevét és a New Deal bajnoká­nak szeretné feltüntetni magát, a szavazó savanykás mosollyal gondol arra, hogy mi t örtént Roosevelt örökségével Mr. Tru­­(Folyt, az 5-ik oldalon) Versend: a cigánykérdés megoldása IRTA SEBESTYÉN GYÖRGY Még az elmúlt évben, de­cember 2-án a Népjóléti Mi­nisztériumban úgynevezett cigány-értkezletet tartottak. Itt határozták el, hogy a ci­gánykérdés sürgős vizsgála­tához fognak. 1848. február 7-től 10-ig többtagú bizottság járt Baranyában, s onnan gazdag tapasztalatokkal tért vissza. Ezek közül is kiválik erős példamutató erejével egy nagyszerű kezdeményezés: a versendi példa. Versend 2,600 katasztrális hold határával körülbelül 1,500 lelket számláló község. Lakossága négyajku. Magya­rok, németek, cigányok és so­­kácok (horvátok) lakják. A németség most van kitelepítés alatt. A cigányság elkülönül­ten lakik, körülbelül hatvan házban. S itt válik példamuta­tóvá és különösen érdekessé a versendi helyzet. Mert sok házban villanyvilágítás van, tisztaság és aránylag modern berendezés. Egyes Családok­nak rádiókészülékük van. A kertekben gyümölcsfák, vete­ményesek, gazdag konyha­kerti kultúra. A szekrények tetején befőttes üvegek, sava­nyúság. A szobák lepadlózot­­tak, az ablakok arányosak, a függönyök tiszta fehérek. Fehér és tiszta az ágynemű is, az asztalokon Ízléses por­cellán figurák. Herendi már­kájú is akad közöttük. Van téglából épített beton emész­tőgödörrel ellátott teljesen higiénikus W. C. is. A cigány lakosság javaré­sze földműveléssel foglalko­zik. Sok közülük a zenész a környező városokban. Van közöttük iparos és kereskedő­­féle. Van, aki lovat tart. a téli élelem-ellátást kertészmunká­val biztosítják. Jellegzetes háziiparuk is a­­lakult. Ez a “pacsker”-készi­­tés. A “pacsker” mindennap­ra való papucs-féle, felsőrésze valami maradék posztódarab­ból, talpa kenderkócból ké­szül. Az asszonyoknak előbb a durva fonalat kell megfon­niok, ebből szövik meg a vas­tag talpat. Ügyes asszony napjában tiz pár pacskert is készít, a férfiak párját más^ fél, két forintért értékesítik. De vannak, akik gyapjufo­­nálból kézimunkáznak, pulló­­vert, harisnyát készítenek, s mindezzel egészen fejlett -há­ziipari kultúra kezd kialakul­ni. Az egészségi helyzet sem el­szomorító. Annak ellenére, hogy a községben nincs orvos, védőnő, ^patika, se teljesen megbízható kut-ivóviz, a köz­egészség; általában jó. Traho­­ma — ez az annyira elterjedt népbetegség — egyetlen eset­ben sem fordult elő, nyílt tbc-s pedig összesen kettő van. A versendi cigányság tu­datosan vigyáz egészségére. Jellemző erre, hogy nemrég maguk kérték három család sürgős eltávolítását azzal a megokolással, hogy férget ta­láltak náluk. A versendi iskolának külön cigány-tagozata van, amely­ben két tanerő működik és öt­­venhét fiatal tanul. Itt mond­ják, hogy az erkölcsi élet is nagy változáson ment keresz­tül. Korábban elég gyakoriak voltak a tizenhároméves le­ányanyák ma ilyesmi alig fordul elő. A múlt rendszer­beli életmódra jellemző, hogy a csinosabb cigánylányokat eladtál: Farai környékbeli urfélének. “Úgyis megesik a lánnyal a dolog, legalább sze­rezze meg a kelengyéjét” — kínálta föl leányát a cigány­­anya- Ilyen eset ma már egy­általán nem fordul elő. * A változás nem ment magá­tól. S nem is valami csodála­tos véletlen következtében folyt le. Komoly gazdasági természetű megmozdulások­nak kellett bekövetkezniök, a­­mig a versendi cigánytelepü­lés ilyen fejlődési fokot érhe­tett el. Ezt a változást a versendi cigányszövetkezet megalaku­(Folytatás a 3-ik oldalon) Három történet Pázmány Péter Tudomány­­egyetem, Szövettani Intézet. — Az elsőévesek most gya­korlaton vannak, második e­­mélet, jobbra — mondja a portás. Második emelet jobbra: kis tanterem, középen egy aszta­lon néhány mikroszkóp. A mikroszkópok fölé elmerült arccal diákok hajolnak, a ta­nársegéd most fejezte be a magyarázatát az elcsontosodó porcszövetről. — Melyik a Rúzsa Péter? Fehérköpenyes diáklány válaszol: a második mikrosz­kópot nézi, aztán: “Kolléga ur, magát keresik!” Rúzsa Péter felemeli a fe­jét. — Kedves Rúzsa Péter, mondja el, hogyan került az esztergapadtól a mikroszkóp elé. Elpirul és halkan mondja: — Tulajdonképpen szeren­csém volt... Ha véletlenül tiz évvel előbb szülétek, sosem kerültem volna ide. Mert csak most tették lehetővé a mun­kásembernek is a tanulást. Hat elemit végeztem és esz­tergályos voltam. Amikor hallottam, hogy megnyílt a “Dolgozók gimnáziuma,” na­gyot, merészet gondoltam: “Tanulni fogsz, Rúzsa Péter, most vagy soha. Lehet, hogy belegebedsz, de ha nem, akkor örökre búcsút mondhatsz az esztergapadnak.” Ezt mond­tam magamnak. De nem ge­­bedtem bele! Hat elemi után két ugróvizsgán mentem ke­resztül, aztán kitünően leé­rettségiztem. Az orvosi egye­temen jelentkeztem, itt felvé­teli vizsgát kellett tennem. Ez is sikerült... Egy diák közbeszól: — Ne szerénykedj, Rúzsa! Első lettél a pontversenyben... Igen, Rúzsa Péter esztergá­lyos a felvételi vizsgán tudá­sával és intelligenciájával le­győzte a többieket, akik nyolc éven keresztül taposták- a gimnázium lépcsőit. Most visszamegy a mik­roszkóphoz, arcá na büszke­­(Folyt. a 8-ik oldalon) BUDAPESTRŐL ERKEZO TÁVIRATI HÍREK Október 19. — Október 17- én Budapesten megnyílt a Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa. A Kongresszu­son a Szakszervezeti Világ­­szövetséget Louis Saillant fő­titkár képviseli. A szovjet, görög, német, bolgár, szlovák, francia, holland^ kínai olasz, lengyel és angol szakszerveze­tek delegátusokkal, illetőleg delegációkkal képviseltetik magukat a konkresszuson. Az ünnepélyes megnyitáson fel­szólalt Szakasits Árpád köz­­társasági elnök is. Apró An­tal a Szakszervezeti Tanács főtitkára beszédében hangsú­lyozta, hogy az iparosítás elő­segíti a szocializmus gazdasá­gi alapjának megteremtését, ezért a “Szakszervezetek for­duljanak mind határozottab­­ba na termelés felé.” “Az MDP vezetésével kell harcol­nunk a reakció, a bürokratiz­mus és a korrupció ellen. Dol­goznunk kell a szakszervezeti világmozgalom egységének megszilárdítása érd ekében is.” Beszéde további részében Apró főtitkár bejelentette, hogy a szakmai szervezetek helyébe ugyanazon üzem fi­zikai és szellemi dolgozóit csoportosító ipari szakszerve­zetek lépnek. Majd hangsú­lyozta a szakszervezeti okta­tási és nevelőmunka megszer­vezésének szükségességét. Erős János ügyvivőt a ma­gyar kormány londoni követ­té nevezte ki. A magyar-svéd kereskedel­mi egyezményt meghosszab­bították 1949 szeptemberéig. Révai József a “Szabad Nép” főszerkesztője a lap ok­tóber 17-iki vezércikkeben megállapította, hogy a szlová­kiai magyarok helyzetében fordulat következett be. “Ezt a fordulatot baráti kéznyuj­­tásnak tekintjük nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem a demokratikus Magyarország felé is. A fordulatnak három MI ÚJSÁG A FALUBAN? . v SZÜLETÉSEK: a Middlesex kórházban e hó 22-én LOVAS Bélánénak (194 Rutgers St.) fiút;, a Szt. Péter kórházban e hó 24-én Mrs. Evan JONES- nak, szül. Román Elzának (Rt. 19) fiút; CIPÓT Ferencnének (Milltown) fiút; dr. VAR­­GYAS Józsefnének (195 New York Ave.) leányt hozott a gólya. MOLNÁR Mihály honfitár­sunkat (120 Redmond St.) szomabton reggel temették a Gowen-intézetből és a magyar lutheránus templomból nt. Fii­szár Ferenc perth amboyi lel­kész búcsúztatója mellett. Az elhunytat özvegye és nagy ro­konsága gyászolja. Halottvi­vők Bendes Sándor, Molnár János, Ferenczi József, Radics Sándor, Szabó Harry és Wald­­ner Mihály voltak. rikai lótenyésztők nagyszerű “bargainokat” kaptak. A gyönyörű “Paradicsom” nevű ló $650-ért, a “Mami” $1,700- ért kelt el, de gazdát talált a Mitugrálsz II, Sánya, Széplak VII, Tatika, Sarasvati II, Zula, Vendetta, Penang II és sok más kitűnő magyar ló, sokszor csi­kóikkal együtt, több esetben pedig más kezekbe került az anyakanca és más kezébe a csikó. WASHINGTONI tudósítónk közli, hogy e hó 19-én megtör­tént a németek által elrabolt és az amerikai hadsereg által ide átküldött magyar versenylo­vak és tenyészparipák elárve­rezése. Az árverés a megszo­kott módon, minden különös iz­galom nélkül folyt le s az ame­VÁMBÉRY Rusztem egye­temi tanár, az uj magyar köz­társaságnak rövid ideig wash­ingtoni követe, vasárnap későn éjjel hirtelen meghalt. A 78- ik évében levő büntetőjogi tu­dós nejével útban volt hazafe­lé a new yorki földalattin, mi­kor hirtelen szívrohamot ka­pott és azonnal meghalt. A kiváló jogász s rendkívül nagy­­tudásu és szellemes Vámbéry egész életében harcolt a ma­gyar reakció ellen, mig végül az elhatalmasodó nácizmus elől Amerikába volt kénytelen menekülni. Az amerikai lapok n^gy cikkekben méltatják ér­demeit, a szerda délután meg­tartott temetésen pedig Freda Kirchway, a Nation cimü nagy­tekintélyű folyóirat kitűnő szerkesztője mondotta a bú­csúbeszédet. POTYOK Istvánná (RFD 4) múlt hét péntekén József nevű kisfiával Európába utazott a Queen Elizabeth hajóval. Uta­zásának célja Fényeslitke, Sza­­bolcsmegyében, ahol rokonsár ga lakik. PETŐ István (54 Ray St.) kedden érkezett vissza re­pülőgépen három hónapos út­járól, ameynek legjavát a be­­regmegyei Mátyócon töltötte, ahol szülei laknak. FOCZMAN Józsefné (247 Hamilton St.) most szombaton, e hó 30-án in­dul el a vasmegyei Rábakethe­­lyen lakó és beteg édesanyjá­nak meglátogatására. Mrs. Foczman repülőgépen megy és jön és úgy számitja, hogy har­minc nap alatt vissza lesz. A közkedvelt magyar asszonyt egész New Brunswick magyar­ságának jókívánságai kisérik utján. A fenti utasok mind Bi­ró Péter népszerű irodája által szerezték be a szükséges ira­tokat. KÓSA Imre (203 Somerset St.) az amerikai utazási ügy­nökök egyesületének 18-ik konvenciójára-a georgiai Sa­vannah Beachre utazott, ahon­nan hétfőn érkezett vissza. Az utat természetesen repülőgé­pen tette meg oda és vissza. GÉRESY Terézt választotta meg a Magyar Önképző Kör a november 5-én tartandó tánc­­mulatság elnöknőjének. A tánc­­mulatság este 8:30-kor fog kezdődni a Pines metucheni mulatóban és annak jövedelme az ösztöndíjalapra fog menni. TUGYA Ferenc (563 Ha­milton St.) vasárnap délután a Dover Avenue körüli kis erdő­ben sétálgatott a kutyáival, amikor borzalmas látvány tá­rult) szemei elé: az egyik fán egy akasztott embert talált. Az előhívott rendőrség megállapí­totta, hogy a magát nyakken­dővel felakasztott ember Kis Sándor munkás volt, aki már legalább három napja halott volt, amikor ráakadtak. Tár­cájában Lakatos Vilmos, 250 Somerset st. nevet és címet ta­láltak. Lakatosék rá is ismer­tek Kisre, akit még falujukból ismertek, de már hónapok óta nem láttak. Lakatosék szerint Kisnek odahaza felesége és öt gyermeke van. A rendőrség azon fáradozik, hogy Kisnek amerikai rokonait megtalálja, ha ugyan vannak ilyenek. Az öngyilkos ember 45 év körüli volt. PANCZA György (Wayne St., H. Park) szombaton reg­gel vezette a highland parki St. Paul templom oltárához Fábián Olgát (36 Laurel Pl.) díszes szertartás keretében. Fábián Mabel, a menyasszony húga volt a koszorusleány, mig a vőfélyi tisztet Pancza Miklós, a vőlegény unokafivére töltötte be. Az esküvő után 80 terítékes lakodalmi ebéd volt a Ye Cot­tage Innben. A fiatalok New England államokba és Kana­dába mentek nászutjukra. MARODA István, Penyars­­ka Jánósné (74V-» Jersey Ave.) fia, a Rutgers egyetem hallga­tója eljegyezte Szokán Elvirát (222 Somerset St.), aki nemré­giben tért vissza Németország­ból, ahol az amerikai meg­szálló csapatok szolgálatában áloltt, most pedig a University of New Mexico hallgatója. Es­küvőjüket New Mexicoban ter­­(Folyt. a 6-ik oldalon.) főoka: a csehszlovák belpoli­tikai helyzetben ez év febru­árjában végbepient döntő vál­tozás, a nemzetközi helyzet ki­éleződése és a népi demokra­tikus erők visszavonhatatlan felülkerekedése. A magyar belpolitikában egyidejűleg in­tézkednünk kell, hogy a ma­gyarországi szlovákoknak se legyen okuk panaszra, igy el­sősorban az iskolakérdést kell rendezni. Mindszenty József prímás éppen most vádolta meg a demokráciát, hogy párt érdekből cserben hagyta a szlovákiai magyarokat. Érté­sére kell adni Mindszentynek, hogy a magyar demokrácia el­érte türelmének végső hatá­rát.” Október 21. — A Szakszer­vezeti Tanács XVII-ik kon­gresszusa határozati javasla­tot fogadott el, mely leszögezi, hogy a magyar munkásosz­tály 50 évi harca után az or­szág vezetőerejévé lett és rá­lépett a szocializmus építésé­nek útjára. A határozat kö­veteli a döntő fontosságú gép és nehézipar kifejlesztését, ami lehetővé fogja tenni a könnyű ipar kifejlesztését és a mezőgazdaság gépesítését^ majd megállapítja, hogy az osztályharc élesedik és bár a szervezett munkásság hive a vallásszabadságnak, követeli, hogy a kormányzat vessen vé­get Mindszenty prímás demo­kráciaellenes tizeiméinek. A kongresszus helyesli és támo­gatja a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezését a Függetlenségi Front újjá­szervezésére és jóváhagyja a Szakszervezeti Tanácsnak u­­tolsó kongresszus óta folyta­tott tevékenységét, de leszöge­zi, hogy hiányosságok is vol­tak, főként a tömegek politi­kai nevelését illetően. “A tö­megekben tudatosítani kell, hogy a népi demokrácia kiala­kulásával alapvetően kell megváltoznia a dolgozók vi­szonyának a termeléshez és az államhoz. A munkaversenyek keretében az élmunkás mozga­lommá fejlesztendő. A hatá­rozat követeli az OTI és a MAB! egyesítését, az öregsé­gi járadék 50%-kai való fel­emelését és a szakszervezeti szemináriumok, szabad egye­temek, sportmozgalmak kié­pítését. A kongresszus leszö­gezi, hogy a szakmai szerve­zetek fokozatosan iparági szervezetekké alakítandók át. “A szakszervezeti munkás súlypontja a munkahelyen le­gyen. Az üzemi bizottságok tagja közvetlen, titkos szava­zással választandók meg.” A határozat kimondja, hogy a magyar szakszervezetek a munkás - internacionalizmus szellemiben szolidárisak a ki­zsákmányolás és a reakció el­len küzdő tömegekkel és nem­zetközi munkásösszefogást (Folytatás a 2-ik oldalon) AZ ÁRKY PATIKA JELENTI, HOGY MINDEN VASÁRNAP EGÉSZ NAP NYITVA LESZ! A városon kívül lakó összes bará­tainkat is kérjük, hogy látogassa­nak meg bennünket. greeniT caps a neve annak a hires kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába és rheumatikus fájdalom esetén me­legen ajánlunk Önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar­talmazzák a fent említett fájdal­mak csillapitására. Pénzét visszatérítjük, ha nem nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol­jon egy doboz Green Kapszulát 50 centért. ÁRKY MAGYAR PATIKA 81 French Street U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents