Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-05-01 / 5. szám
Ebben az olimpiai és világbajnokokkal jócskán megtűzdelt nagy családban, a magyar vívótársadalomban is megkülönböztetett tiszteletnek és megbecsülésnek örvend dr. Kárpáti Rudolf. A hat olimpiai és hét világbajnoki aranyéremmel rendelkező pengeművész ugyanis annyival több, érdekesebb társainál, hogy ö az élet más területén is képes volt az átlagot jóval meghaladó produkcióra: a konzervatóriumban hegedű szakon diplomázott. A zene és az irodalom művelője és egyben szuggesztív tolmácsolója; lebilincselő előadói képességeiről magam is meggyőződhettem. Előbb 1972-ben az újvidéki Magyar Szó számára írt olimpiai sorozatban volt szerencsém Kárpáti Rudolfot megszólaltatni, most pedig a hazától messzebb került olvasók számára kértem interjút. A Magyar Honvédség tábornoka, az 1920-as anyakönyvi kivonat ellenére a mai napig is aktiv, kitűnő egészségnek örvendő bajnok dolgozószobájában fogadott. Szinte kérdés nélkül tartott egy kötetlen előadást rendkívül gazdag életútjáról.- Bár 45 éve csavargók a világban, s rengeteg előadást tartottam németül és angolul is, de azt nagyon fontosnak tartom, hogy zenetörténészként szerzett ismereteimet mindig a szülőföldem talaján állva adtam tovább. Egyfolytában büszke vagyok arra, ami leírhatatlan és elmondhatatlan : amikor az ember érzi, teljesítményéért játsszák a Himnuszt, húzzák fel a nemzeti lobogót. Magyarország rengeteg kitűnő embert adott a világnak, s bár sportnagyhatalomnak számítunk, korántsem csak a sport területéről. Sosem felejtem el, a hatvanas években, a zürichi repülőtéren az atomfizikusok római konferenciájára utazó 14 tudós futott össze, közülük 8 magyar származású volt. Nagyon szerencsésnek mondhatom magamat, amiért emberileg és szakmailag is kitűnő mesterek kezei közé kerülhettem - folytatta. - A KISOK-ból kerültem a Santelli-terembe; Balogh Béla után Somos Bélával negyedszázadot dolgoztunk együtt. Ugyancsak az elismerés hangján kell szólnom a nagy elődökről, akik - Gerevich, Kovács és társaik - közé bekerülve olyan, életre szóló élményekben volt részem, amelyek birtokában szoktam mondani: bársonybölcsőben utaztam körül a világot.- Miben segített nekem a zene? - váltott egy másik hullámhosszra, a Kárpáti, íi pm gm yC m a magyar vívósport számos, hangos sikert ért el mind a férfi és női tőrvívásban, mind a férfi és női párbajtőrözésben, ám ha valahol hosszabban szó esik a vívásról, előbb-utóbb előtérbe kerülnek a kardvívás magyar virtuózai. Nem csoda, hiszen ebben a fegyvernemben értékel a legnagyobb sikereket a nemzeti színeink képviselői, Fuchs Jenőtől egészen Szabó Bencéig bezárólag. világ legtermészetesebb hangján. - Nemcsak vívásban, de valamennyi ügyességi sportágban mindennek az alfája a jó ritmusérzék. Márpedig nekem legfőbb erősségem a ritmusban, a kiszámíthatatlan ritmusváltásban testesült meg. Úgy közelítettem ellenfeleimhez, hogy támadásaimat valóban nagyon nehéz volt hárítani. A közelmúltban 85 éves korában elhunyt Rajcsányi László például azt mondta rólam, hogy egyszerűen nem tudta, miként kerültem a közelébe. Kárpáti Rudolf ma is hálás mestereinek azért, mert felismerték képességeit és a valóban tiszta találatok megszerzésére tanították-ösztönözték.- Eleinte 8-9 találatra volt szükségem ahhoz is, hogy 5-4-re kikaphassak - emlékezett. - A céltudatos munka Rómában, az 1960-as olimpián gyümölcsözött: a lengyel Pawlowskival 17 percig vívtunk, mert mindketten tudtuk, hogy csak abszolút tiszta találattal nyerhetünk. Nekem sikerült... Amikor a győzelmeimre gondolok, több, döntően befolyásoló tényező is előtérbe kerül. Perdöntőnek tartom ma is, hogy nekem a vívás sosem volt egzisztenciális kérdés. A másik előnyt, mint mondottam, a zene jelentette! Meggyőződésem, hogy rengeteget számított: én minden világversenyen alkalmat kerestem a döntő előtti koncertlátogatásra. Sosem felejtem például, Helsinkiben (1952) David Ojsztrah és fia koncertezett, de ugyanezt a családi muzsikálást élvezhettem Cziffra György vagy Yehudi Menuhin esetében is. Ezek a programok egyidejűleg kikapcsolódást és csodálatos élményt kínáltak. Bár ezeket az alkalmakat kora ifjúságom óta mindig is kerestem, a lényeg azonban csak pályafutásom vége felé lett oly kristálytiszta előttem. Nem vitás, Kárpáti Rudolf, a zene és az irodalom szerelmese gazdag életet él. Munkája mellett is bőven van tennivalója: tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a Nemzetközi Vívó Szövetségnek (FIE) pedig örökös, tiszteletbeli tagja.- Kár lenne tagadni, de a vívásban is ugrásszerűen megnőtt a pénz szerepe. Profi alapokra helyeződött, s ennek megfelelően profi módon kell vezetni is. A vívást közérthetővé, látványossá kell tenni úgy, hogy a produkció a televízió számára is érdekes, közvetíthető legyen. Éppen egy tucatnyi olimpián vettem részt ez idáig - summázott -, tényleg sokszor úgy tűnhettem a kívülállók szemében, hogy rezzenéstelen vagyok. Szöulban is odarohantam a fiúkhoz, amikor a kardcsapat aranyérmes lett, de azért Barcelona az más volt. Amidőn Szabó Bence bevitte a döntő találatot, felpattantam, s úgy megöleltem, hogy ropogott a csontja. Tudod, amikor az ember csalhatatlanul érzi, hogy az utódját látja maga előtt - ez egészen kivételes érzés, kivételes alkalom! JOCHA KÁROLY
