Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 4. szám
JOGSZOLGALAT A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy. A szövetkezet alapításához legalább öt, iskolai és lakásszövetkezet esetén tizenöt tag szükséges. Az alapítók belföldi és külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek lehetnek. Kiskorú - ha tizennegyedik életévét betöltötte - törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek. Jogi személy pedig csak akkor, ha az alapszabály kifejezetten megengedi. A jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a természetes személyek számát. A jogi személy tag (képviselője) nem lehet tisztségviselő. A szövetkezet alapítása alakuló közgyűlésen történik az alapszabály elfogadásával. Ezt követően kerül sor a tisztségviselők megválasztására. Az alapszabály érvényességéhez ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. A szövetkezet - két jogszabályi korlátozástól eltekintve - szabadon választja meg tevékenységi körét. Korlátozás: - nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet törvény az állam kizárólagos tevékenységébe tart (például: a koncesszióról szóló 1991. XVI. Tv.) amelyet törvény más forma keretébe rendel (például: értékpapír-forgalmazás). Az alapszabály a szövetkezet alkotmánya. Az alapvető jogokat, kötelezettségeket ezért feltétlenül szabályozni kell. Ilyenek: tagfelvételről döntő testületi szerv kijelölése, eredményfelosztás, üzletrésztőke-képzés, kizárás, kilépés, vagyontárgykiadás, fel nem osztható vagyon létesítése, közgyűlési hatáskör átruházása stb. A szövetkezet önkormányzati szervei: a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelő bizottság (50 fő alatt felügyelő vagy könyvvizsgáló). Fakultatív szervek: a küldöttgyűlés, a helyi önkormányzati egységek, az egyeztető bizottság. A szövetkezeti önkormányzat legfőbb testületi szerve a közgyűlés. A hatáskörébe tartoznak: a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása, b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, c) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése, d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása, e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének a megállapítása, f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezésének forrásáról, g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról, h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, i) belépés a szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értékeket meghaladja, j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan, k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, 1) mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszony A részjegy A részjegy a tag vagyoni hozzájárulásának, a tag és a szövetkezet szervezeti és vagyoni jogokat keletkeztető kapcsolatának alapvető formája. A részjegy jegyzése a társasági viszony létesítésének feltétele. A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek. A részjegyek összege a részjegytőke, mely lényegében az alakuló szövetkezetek induló vagyonát, működő szövetkezetek esetében pedig a vagyonrészét képezi. A szövetkezeti Üzletrész A részjegy mellett a szövetkezeti üzletrész is igen jelentős szerepet tölt be. Az üzletrész tőke a szövetkezet eredményéből képződik, azaz felhalmozott vagyonról van szó. Az üzletrész kívülálló személyre átruházható. A szövetkezetét és annak tagjait azonban elővásárlási jog illeti meg. A tag más vagyoni hozzájárulása A törvény lehetővé teszi, hogy a tagok másfajta vagyoni hozzájárulási formákat is bevezessenek, ennek alapvető rendelkezéseit azonban önkormányzati szabályzatba kell szabályozni. A hozzájárulás lehet pénznek, dolognak a szövetkezet tulajdonába, vagy csak használatba való átadása is. A szövetkezet tagjai részére szociális juttatásokat adhat. DR. ÁBRAHÁM BÉLA Milyen jogi formák keretében lehet vállalkozni Magyarországon? 4. A februári számunkban befejeztük az 1988. évi VI. törvény alapján működő vállalkozások ismertetését. A gazdasági élet jelentős területe azonban szövetkezeti formában működik. A szövetkezetek „rendszerváltása" 1992. december 31 -éig lényegében befejeződött. Az új típusú „tulajdonosi" szövetkezetek az 1992. évi I. törvény alapján működnek.
