Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-04-01 / 4. szám

MAGYAR I

NYELVŐR I

ILLYÉS GYULA ÍRÁSAIT OLVASGATVA

Illyés Gyula nemcsak a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobbja volt. Közéleti személyiségként a magyarság ügyéért, a kisebbségi jogokért, az anyanyelvi művelődésért szállt síkra írásban és szóban. Születésének 90. évfordulóján a Magyar Nyelvőrben Éder Zoltán elemzi nyelvészeti szempontból verseit, prózáját Illyés Gyula írásait olvasgatva című tanulmányában. Az író a magyar nyelv szuverén uraként felhasználta a népnyelv megannyi elemét, ezekkel érte el mondanivalója tömör és erőteljes kifejezését. Illyés stílusára a tömörség, a sűrített megformálás egyébként is jellemző. Képeiben a dunántúli puszták világa elevenedett meg. Egyik tanulmányában írta: „Miért jó a nép nyelve? Nem azért, mert helyes vagy szabályos: amiért teremtő erejű." Éder Zoltán Illyés stílusát is teremtő erejűnek látja, és osztja Babits Mihály véleményét, aki a Puszták népéről jegyezte fel: „Nem hallgathatom el a bámulatot, amit Illyés írástudása kelt bennem."

MEGALAKULT A MAGYAR MŰVELTSÉG SZOLGÁLAT

36

A határokon túl élő rryntegy ötmilliós magyarság közötti kapcsolattartás az elmúlt évek politikai változásai következtében javult, megteremtődött az összetartás lehetősége, mert szabaddá vált az anyáország. De tudjuk-e, hol és mekkora problémák

vannak, hogyan lehetne a kisebbségi sorsba jutott magyarok gondjain segíteni? A Pesti Hírlapban Ortutai Mária Tégy jót és beszélj róla című írása a nemrég megalakult „Magyar Műveltség Szolgálat" Alapítványt mutatja be. Létrehozója, Szalontainé Kisgyörgv Zsuzsa mondja: a szolgálat olyan civil, alulról jövő igényekből táplálkozó szervezet, amely „befogja” a kisebbségi sorsban élő magyarok üzenetét. Mindenkinek hinni kell abban, hogy adhatunk egymásnak támogatást, segítséget, s ezt elsősorban nem szép szavakban, hanem napi feladatokra lebontott következetes munkával kell megvalósítani. Szalontainé Kisgyörgy Zsuzsa ismertetett egy már megvalósult kezdeményezést is, a Cservenkasházaspár akcióját, az „Alapítsunk egy iskolát!" mozgalmat, melynek köszönhetően Hidaskürtön magyar családok összefogásával felépítették és működtetik iskolájukat. A szolgálat kiemelt terve, hogy a magyarságról hitelesen beszámoló történeti művek kiadását támogassa. Ezek a könyvek hozzájárulhatnak a nemzet szellemi, kulturális összetartásának erősítéséhez - mondja Szalontainé Kisgyörgy Zsuzsa.

U/KKUtSlÓ |

NYELVI

SZIGORÍTÁSOK A VAJDASÁGBAN

A szerb nacionalizmus januárban az Újvidéki Rádió és Televízió magyar szerkesztősége ellen indított támadást. A Televízió vezérigazgatója utasította a szerkesztőséget, hogy a továbbiakban a földrajzi nevek csak szerbül használhatók a magyar nyelvű műsorokban. Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó hasábjain Páll Sándor képviselő nyilatkozott az utasításról.

A politikus szerint Milan Todorov beavatkozása durva merénylet a kisebbségi jogok ellen. Többrétű sértést jelent ez az intézkedés. Az igazgatói utasítás megsérti a nemzetközi szerződéseket, másfelől sérti egy másik nyelv grammatikai rendszerét. Páll Sándor úgy látja, a szerb nacionalisták azt hitték: a mostani zavaros helyzetben szinte észrevétlen marad az intézkedés, a magyar tiltakozás hangjára nem figyelnek oda. De ez tévedés, a nemzetközi közvélemény fokozottan figyeli a volt Jugoszláviában történő eseményeket. A sajtó kötelessége, hogy egységesen álljon ki az ügy mellett. Az igazgatói utasításnak engedelmeskedni nem szakmai, hanem etikai kérdés. A legjobb az lenne, ha mind a rádió, mind a televízió munkatársai egyként tagadnák meg ennek a képtelenségnek az alkalmazását.

ÍRÁSOK

NÉMETH

LÁSZLÓRÓL

Németh László születésének 90. évfordulójára jelent meg a Németh László Társaság és a Vörösmarty Társaság kiadásában, Bakonyi István szerkesztésében az írások Németh Lászlóról című kötet. A 25 szerző tanulmányait tartalmazó gyűjteményt a Pestszenterzsébeten megjelenő kétnyelvű- magyar és német - folyóiratban, a Stádiumban Adorján Gyula ismerteti Az író rejtettebb birtokán címmel. „Magyarságot és európaiságot egymással összekapcsolva, illetőleg egymással kölcsönhatásban értelmezni" - ez a gondolat vonul végig a Németh László életművét elemző írásokon. Az író aktualitását éppen ez adja. Mint Monostori Imre, a kötet egyik szerzője megállapítja: „...fontos szellemi hagyaték az övé, amelyet lehet akár példának is állítani az utókor elé, de lehet - mert az életmű elviseli - szenvedélyesen bírálni is, csak egyet nem lehet: megkerülni." BorbánatGyula a harmadik út meghirdetésében látja Németh László időszerűségét: az egyéni és közösségi érdek szintézise, a társadalomnak megbékélést és nyugalmat kínáló belső rend, az ország függetlenségét biztosító politika lehet csak a jövő Magyarországának útja. Vekerdi László tanulmányának Németh László-i summázata: „Nem gazdasági intézkedések segítenek egy országon, hanem a kiválóság, mely éppen mert kiváló, gazdasági téren is felismeri és megvalósítja a szükségest. "Az értékes tanulmánygyűjteményben személyes jellegű visszaemlékezések is helyet kaptak, többek között a kiadó Piiski Sándoré vagy az író leányáé, Németh Magdáé. A Bakonyi István szerkesztette kötet meggyőzően bizonyítja, hogy Németh László életműve kiállta az idő próbáját, legjelentősebb gondolatai érvényesek ma is.