Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-03-01 / 3. szám

SAJTÓTÜKÖR 36 Mit fizetünk vissza? NEPSZABADSAG Magyarország 1991-ben 2,6 milliárd dollárt fordított adós­ságtörlesztésre. A hi­telek után pedig 1,4 milliárd dollár volt a fizetendő kamat. Az 1992. évi tőke-, illetve kamattörlesztés haj­szálra pontosan meg­egyezik az 1991. évi­vel - adja hírül a Népszabadság. Ä Magyar Nemzeti Bank különböző lejá­ratú kölcsönöket vett fel az elmúlt években külföldi intézmé­nyektől és egyéb szer­vektől. Ezeket a hite­leket különböző idő­pontokban kell visz­­szafizetni. Ennek megfelelően az adós­ságteher évenként A budapesti Kere­pesi úti zsidó temető állapotáról számol be a Szombat, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Leszögezi: a zsidó te­metők feldúlása, a sí­rok megrongálása, a síremlékek bepiszkí­­tása mindig botrányt jelent, valahányszor előfordul a művelt külföldön. Ritkán fordul elő. Nálunk, Magyaror­szágon gyakoribb, ám botrányt már sen­ki sem emleget. Min­den területen annyi a botrány, hogy erre föl sem figyelnek. Annál is kevésbé, mivel a zsidó temetők gyalá­zatos állapota nem új: évtizedek óta megy ez így. A Kerepesi úti zsi­dó temető ügye mégis rendhagyó eset. Nem azért, mintha itt bár­miben is jobb lenne a erősen eltérhet. A lap grafikonjából az de­rül ki, hogy az 1991. és az 1992. évi ki­egyensúlyozottság után 1993-ban „csak” kétmilliárd dollárt kell hazánknak tőke­­törlesztésre fordíta­nia. Az ezután követ­kező három évben azonban egyre nő a „számla” (2,2 és 2,9 milliárd) összege, s 1996-ban már három­­milliárd dollárt kell visszafizetni. Ráadá­sul ezekhez az össze­gekhez jönnek még a különböző hitelek ka­matai is. A később esedékes kamatterhet egyelőre még nem le­het pontosan meg­mondani. helyzet. Ellenkező­leg: ez a temető im­már 30-35 éve csa­vargók, bűnözők, ká­bítószer-élvezők ta­nyája, tolvajok pré­dáié területe. Ügyét rendhagyóvá az teszi, hogy ez a temető az emancipálódó ma­gyar zsidóság nagy korszakának, a ki­egyezés utáni évtize­deknek a halottait fo­gadta be. Sok kiváló magyar zsidó nyug­szik itt, olyan embe­rek, akik a magyar társadalomnak, a polgárosodásnak, a gazdaságnak, a ma­gyar kultúrának is nagy szolgálatokat tettek. Műemlékileg is kü­lönleges érték ez a zsidó temető. A krip­ták és síremlékek jó része paradox módon egy sajátos életstílust és hagyománybeli vál­tozást tükröz. A kormánynak és a városnak nincs pén­ze, hogy legalább el­kezdené vagy támo­gatná ennek az épp annyira magyar, mint amennyire zsidó ér­téknek a megmenté­sét. A temető látvá­nyától megdöbbenő külföldiek áldozat­örvendetes ese­ményről számol be a Beregi Hírlapban Ba­logh Irén. Negyven­hét évi szünet után újra megnyitotta ka­puit a Kossuth Lajos Középiskola. Érthe­tő, hogy a megnyitó az egész várost meg­mozgató, nagy ese­mény volt, hiszen a kárpátaljai magyar­ság számára egykor ez az intézmény je­lentette az ifjúság kö­zépfokú anyanyelvi képzését. Az ünnep­ségre eljöttek a Be­regszászi Főgimnázi­um egykori diákjai is. Persze, egyelőre nem felhőtlen a helyzetük, hiszen helyiséggon­dokkal küzdenek s a felszereltségük sem a legmegfelelőbb. Pe­dig, mint a beszámo­lóból megtudjuk, iga­zi összefogás és kitar-A szabadságért fi­zetett ár címmel Var­ga Imre beszélgetését közli a Forrás című szépirodalmi, szocio­gráfiai és művészeti folyóirat az azóta tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Köteles Pál­lal, az Erdélyi Ma­gyarság című folyó­irat volt, alapító fő­­szerkesztőjével. Köte­készségére hagyatko­zik mindenki. Hogy legalább a bűnözőktől megtisztí­tanák a temetőt? Ugyan. A rendőrség­nek száz fontosabb dolga van, hiszen a bűnözés mindinkább befonja az életet is. tó harc eredménye volt a magyar gimná­zium megnyitása. Dalmay Árpád, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség járási szervezetének elnöke elmondta, hogy Nyíregyházán létrehoztak egy ala­pítványt, amelynek egyik feladata a be­regszászi magyar gimnázium segítése lesz. A gimnázium a terület minden ma­gyar iskolájából várja a tehetséges gyereke­ket. Sajnos, egyelőre kollégiumi elhelye­zést nem tudnak biz­tosítani, s a tanítás is különböző helyeken kezdődött meg, de re­mélik, hogy összefo­gásból és különböző adományokból fel­építhetik a beregszá­szi magyar gimnázi­um új épületét. les Pál így vallott a szerkesztői szándék­ról:- Aki forgatja a la­pot, látja, amit csinál­ni szeretnénk, tehát a szándékot, s azt is, ami ebből megvaló­sul. Én úgy gondo­lom, van ellenszere Trianonnak, annak, hogy a magyar állam elvesztette szuvereni-Nemcsak zsidó érték Beregszászban is magyarul Beregi Hírlap Testamentum az Erdélyi Magyarságról FoRKaS tását a Kárpát-me­dence jelentős része fölött. Nekünk min­dent meg kell ten­nünk azért, hogy a nemzet maradéktala­nul visszaszerezze ön­rendelkezési lehető­ségét saját szülőföld­jén. Tehát egy egysze­rű bővített mondattal megfogalmazható, milyen célt vállal fel az Erdélyi Magyar­ság, amely igazában, mint a címlap is jelzi, egy picit ugyan töb­bet foglalkozik az er­délyivel, az erdélyi nemzetrésszel, mint a többivel, de valójá­ban a Kárpát-meden­cében élő magyarság sorsproblémáit pró­bálja vállalni. Nem­csak elemezni akar­juk a múltat, mert az a legkönnyebb, ha­nem próbálunk vala­miféle kiutat találni. Talán fölösleges mondanom, hogy ezért kevés köszönet jár ma is. Nem szíve­sen tekintenek erre a foglalatosságra, még a kormányzatban is elég sok az ellenállás, az ejnye-bejnye! fej­­ingatás azokért az írásokért, amelyeket a lap közöl. Jobban szeretnék, ha azokat a gondolatokat fejte­nénk ki, amelyek a központi agyakból pattannak ki. Sokkal jobban szeretnék, ha a semmiről beszél­nénk inkább, mint hogy egyértelműen szóljunk azokról a kérdésekről, amelyek szorítanak bennün­ket. Olyan iszonyú ütemkésésben va­gyunk, hogy ha a vi­taembargót óhajtó egyik politikusunkra hallgatnánk, tehát ha hallgatást fogadnánk a magyar-román és magyar-szlovák gon­­dokról-bajokról, ak­kor már nem lenne miről vitatkoznunk. Hiszen a magyarsá­got a Kárpát-meden­cében beolvasztják. Észre kellene végre

Next

/
Thumbnails
Contents