Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Mit fizetünk vissza? NEPSZABADSAG Magyarország 1991-ben 2,6 milliárd dollárt fordított adósságtörlesztésre. A hitelek után pedig 1,4 milliárd dollár volt a fizetendő kamat. Az 1992. évi tőke-, illetve kamattörlesztés hajszálra pontosan megegyezik az 1991. évivel - adja hírül a Népszabadság. Ä Magyar Nemzeti Bank különböző lejáratú kölcsönöket vett fel az elmúlt években külföldi intézményektől és egyéb szervektől. Ezeket a hiteleket különböző időpontokban kell viszszafizetni. Ennek megfelelően az adósságteher évenként A budapesti Kerepesi úti zsidó temető állapotáról számol be a Szombat, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Leszögezi: a zsidó temetők feldúlása, a sírok megrongálása, a síremlékek bepiszkítása mindig botrányt jelent, valahányszor előfordul a művelt külföldön. Ritkán fordul elő. Nálunk, Magyarországon gyakoribb, ám botrányt már senki sem emleget. Minden területen annyi a botrány, hogy erre föl sem figyelnek. Annál is kevésbé, mivel a zsidó temetők gyalázatos állapota nem új: évtizedek óta megy ez így. A Kerepesi úti zsidó temető ügye mégis rendhagyó eset. Nem azért, mintha itt bármiben is jobb lenne a erősen eltérhet. A lap grafikonjából az derül ki, hogy az 1991. és az 1992. évi kiegyensúlyozottság után 1993-ban „csak” kétmilliárd dollárt kell hazánknak tőketörlesztésre fordítania. Az ezután következő három évben azonban egyre nő a „számla” (2,2 és 2,9 milliárd) összege, s 1996-ban már hárommilliárd dollárt kell visszafizetni. Ráadásul ezekhez az összegekhez jönnek még a különböző hitelek kamatai is. A később esedékes kamatterhet egyelőre még nem lehet pontosan megmondani. helyzet. Ellenkezőleg: ez a temető immár 30-35 éve csavargók, bűnözők, kábítószer-élvezők tanyája, tolvajok prédáié területe. Ügyét rendhagyóvá az teszi, hogy ez a temető az emancipálódó magyar zsidóság nagy korszakának, a kiegyezés utáni évtizedeknek a halottait fogadta be. Sok kiváló magyar zsidó nyugszik itt, olyan emberek, akik a magyar társadalomnak, a polgárosodásnak, a gazdaságnak, a magyar kultúrának is nagy szolgálatokat tettek. Műemlékileg is különleges érték ez a zsidó temető. A kripták és síremlékek jó része paradox módon egy sajátos életstílust és hagyománybeli változást tükröz. A kormánynak és a városnak nincs pénze, hogy legalább elkezdené vagy támogatná ennek az épp annyira magyar, mint amennyire zsidó értéknek a megmentését. A temető látványától megdöbbenő külföldiek áldozatörvendetes eseményről számol be a Beregi Hírlapban Balogh Irén. Negyvenhét évi szünet után újra megnyitotta kapuit a Kossuth Lajos Középiskola. Érthető, hogy a megnyitó az egész várost megmozgató, nagy esemény volt, hiszen a kárpátaljai magyarság számára egykor ez az intézmény jelentette az ifjúság középfokú anyanyelvi képzését. Az ünnepségre eljöttek a Beregszászi Főgimnázium egykori diákjai is. Persze, egyelőre nem felhőtlen a helyzetük, hiszen helyiséggondokkal küzdenek s a felszereltségük sem a legmegfelelőbb. Pedig, mint a beszámolóból megtudjuk, igazi összefogás és kitar-A szabadságért fizetett ár címmel Varga Imre beszélgetését közli a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Köteles Pállal, az Erdélyi Magyarság című folyóirat volt, alapító főszerkesztőjével. Kötekészségére hagyatkozik mindenki. Hogy legalább a bűnözőktől megtisztítanák a temetőt? Ugyan. A rendőrségnek száz fontosabb dolga van, hiszen a bűnözés mindinkább befonja az életet is. tó harc eredménye volt a magyar gimnázium megnyitása. Dalmay Árpád, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség járási szervezetének elnöke elmondta, hogy Nyíregyházán létrehoztak egy alapítványt, amelynek egyik feladata a beregszászi magyar gimnázium segítése lesz. A gimnázium a terület minden magyar iskolájából várja a tehetséges gyerekeket. Sajnos, egyelőre kollégiumi elhelyezést nem tudnak biztosítani, s a tanítás is különböző helyeken kezdődött meg, de remélik, hogy összefogásból és különböző adományokból felépíthetik a beregszászi magyar gimnázium új épületét. les Pál így vallott a szerkesztői szándékról:- Aki forgatja a lapot, látja, amit csinálni szeretnénk, tehát a szándékot, s azt is, ami ebből megvalósul. Én úgy gondolom, van ellenszere Trianonnak, annak, hogy a magyar állam elvesztette szuvereni-Nemcsak zsidó érték Beregszászban is magyarul Beregi Hírlap Testamentum az Erdélyi Magyarságról FoRKaS tását a Kárpát-medence jelentős része fölött. Nekünk mindent meg kell tennünk azért, hogy a nemzet maradéktalanul visszaszerezze önrendelkezési lehetőségét saját szülőföldjén. Tehát egy egyszerű bővített mondattal megfogalmazható, milyen célt vállal fel az Erdélyi Magyarság, amely igazában, mint a címlap is jelzi, egy picit ugyan többet foglalkozik az erdélyivel, az erdélyi nemzetrésszel, mint a többivel, de valójában a Kárpát-medencében élő magyarság sorsproblémáit próbálja vállalni. Nemcsak elemezni akarjuk a múltat, mert az a legkönnyebb, hanem próbálunk valamiféle kiutat találni. Talán fölösleges mondanom, hogy ezért kevés köszönet jár ma is. Nem szívesen tekintenek erre a foglalatosságra, még a kormányzatban is elég sok az ellenállás, az ejnye-bejnye! fejingatás azokért az írásokért, amelyeket a lap közöl. Jobban szeretnék, ha azokat a gondolatokat fejtenénk ki, amelyek a központi agyakból pattannak ki. Sokkal jobban szeretnék, ha a semmiről beszélnénk inkább, mint hogy egyértelműen szóljunk azokról a kérdésekről, amelyek szorítanak bennünket. Olyan iszonyú ütemkésésben vagyunk, hogy ha a vitaembargót óhajtó egyik politikusunkra hallgatnánk, tehát ha hallgatást fogadnánk a magyar-román és magyar-szlovák gondokról-bajokról, akkor már nem lenne miről vitatkoznunk. Hiszen a magyarságot a Kárpát-medencében beolvasztják. Észre kellene végre
