Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-03-01 / 3. szám

lóan tette le az emberség lehet. Közép- és Kelet-Eu­­vizsgáit. Gondoljunk csak rópa népei mindenféle a keletnémetek egykori prognózis szerint elké­­futására, s azután az érdé- pesztő méretű jövés-me­­lyi menekülthullám foga- nésre készülnek. A szakér­­dására. S most sem tudja tői jóslatok valahol a a világ igazán - talán mert húsz- és az ötvenmillió túlzottan is szerényen között várják a nagy me­­adunk hírt róla hogy nekülthullámok végössze­­a délszláv testvérháború gét. Nem tudni, hogy eb­menekültjeit is hihetetle- bői mi jut majd hazánk­­nül nagy áldozatok árán nak, s azt sem, hogy mifé­­fogadja az ország. Nincs le összetételben. Botorság tehát idegengyűlölet ha- lenne nem észrevenni azt, zánkban. Aki ezt állítja, az hogy Belgiumtól Ausztriá­­egyszerúen nem veszi te- ig számtalan apró jelét lát­­kintetbe az előbb felsorol- ni a bezárkózási hajlamok takat. De van feszültség és föléledésének. Az elmúlt van elégedetlenség, amely év végi választások jól a vázolt zavaros és sokszí- mutatják számos ország­­nú helyzethez kapcsoló- ban azon politikai erők, dik. Tapasztalataim sze- vezetők gyors megerősö­­rint a több tízezernyi kínai dését, amelyek az idege­­fokozatos érkezését is in- nekkel szemben határo­­kább kíváncsisággal fo- zott fellépést ígértek. Nyu­gadta az ország, semmint gat-Európa fél, s joggal te­­gyanakvással. Az ideérke- szi. Kérdés azonban az, ző más etnikumok jogsér- hogy a félelem és a bezár­­tő viselkedésétől azonban kózás hoz-e valami tartós igencsak idegenkedik a megoldást, s Magyaror­­közvélemény. Magyaráz- szágnak is kényszerűen ható ez részben az általá- követnie kell-e a tehető­­nos közbiztonság miatti sebb népek szándékait ez elégedetlenséggel éppúgy, ügyben? Még durvábban mint a másajkúak másféle kérdezve; lesz-e egyálta­­normáival kapcsolatos is- Ián választási lehetősé­­meretek hiányával, vala- günk e kérdések feltétele mint a hirtelen termett során avagy újra az általá­­nyitottság tanulásának ne- nos érvényű európai össz­­hézségeivel. folyamatok döntenek he-Nincs még baj, de vala- lyettünk? Ma még nem mit tenni kell, hiszen a fel- eléggé világosak e problé­­szín alatt néha ugyancsak mák, s talán éppen ezért forróak az indulatok. Ha nagyok az aggodalmak, a szélsőséges csoportok a ^ jelenlegi francia avagy né­met kultúrában szinte na- Ami egyértelműen állít­­ponta jelennek meg, ak- ható az az, hogy a jelenle­kor nem kell csodálkozni gi nemzetközi együttmű­­azon, hogy egy sokkal ködési keretek nagyon is sebzettebb és kevesebb le- alkalmatlannak tűnnek az hetőséggel rendelkező nép ilyesfajta globális problé­­ugyancsak kitermeli a ma- mák megoldására. Ma­ga türelmetlenjeit. Ennek gyarországnak az lenne az ugyan örülni nem kell, de érdeke, hogy minél gyor­­letagadni sem. Rendkívüli sabban kialakuljon egy - körültekintéssel és tapin- a mainál hatékonyabb, tattal lehetne lépésről lé- eredményesebb - nemzet­­pésre haladni valamiféle közi konfliktusmegoldási megoldás irányába. Nem módozat. Mindannyian lehet a korábbi zártságot egymásra vagyunk utalva, visszaállítani, de meg kell de nem állítható, hogy en­­találni a mindenki számá- nek tényleg mindenki tú­ra elfogadható minimu- datában lenne, mot. Budapesten, 1992 márciu-Illúziónk viszont aligha sában KÉRI LÁSZLÓ A legöregebb cserkész Márkus Miklós halálára Jelen sorok szerzője 1989 őszén abban a meg­tiszteltetésben részesült, hogy interjút készíthetett az ország legöregebb cserkészével, dr. Márkus Miklós bácsival. Most nincs többé, kilencvenhá­­rom esztendős korában elhunyt. * * * Márkus Miklós hosszú élete elválaszthatatlanul összefonódott a Magyar Cserkészszövetség törté­netével! 1898-ban született, de ő volt az, aki már az 1910-es évek elején ott állt a magyar cserkészet bölcsőjénél, és részt vett annak minden tevékeny­ségében, minden megmozdulásában. Doktorátusát pénzügyi jogból szerezte, a Páz­mány Péter Tudományegyetemen. Pénzügyi, gaz­dasági ismereteit - mint a cserkészmozgalom „pénzügyminisztere” - mindvégig sikerrel kama­toztatta a szövetség munkájában. A jelentős pénzügyi tennivalók mindamellett nem vonták el figyelmét az irodalmi alkotómun­kától sem. A húszas években írott, cserkész vonat­kozású színdarabjai ma is olvasmányosak és idő­szerűek. Márkus Miklós és Bárdos Lajos zeneszerző-pe­dagógus közös szerzeménye, a népdalra épített, számos nyelvre lefordított, világhírnévre szert tett „Szellő zúg távol...” c. tábortűzi nóta. 1917 szep­temberében megjelent a Cserkészélet, a Cserké­szet, a Cserkész Híradó, de ide sorolhatjuk az Öreghetest (a 7. sz. Erős Gusztáv Cserkészcsapat hivatalos lapját) is. A csapat alapító parancsnoka Miklós bácsi volt. Márkus Miklós még 90 éves korában is fiatalos lendülettel kapcsolódott be ismét, 1988-ban, a Magyar Cserkészszövetség újjászervezésébe. Az Országos Nagytanácsban fejtette ki munkásságát, így például tevékenyen részt vett az 1990 novem­berében megjelent „Cserkészek Daloskönyve” he­tedik kiadásának előkészítő munkájában. Miklós bácsi írásainak, tanulmányainak, cikkei­nek, költeményeinek, színdarabjainak gazdag örökségét hagyta ránk. Tanításai, eszméi, gondo­latai hozzánk tartoznak. Ha volt cserkész, aki em­lékezetessé tette nevét a magyar cserkészetben, úgy Márkus Miklós mindenképpen az volt. Soha olyat nem kívánt senkitől, amit maga előbb nem gyakorolt. Hitet, szeretetet, áldozatkészséget, munkát hirdetett és kívánt, de mindebben - hival­kodás nélkül - ragyogó példával járt mindnyá­junk előtt. ILLY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents