Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
szúrd, a groteszk, a verbális eszközökben is megfogalmazódó humor iránt, mint pályatársainál, s ha hozzájuk hasonlóan törekszik is a műfaj legnemesebb hagyományainak és a mai magyar valóságból eredeztethető témák ötvözésére, a végeredmény, a többnyire merész nézőpontokat alkalmazó, élénk színekkel, mázakkal borított, első hallásra igen hatásos címekkel ellátott mű összetéveszthetetlenül Kungl György-plasztika lesz. Plasztika a keramikustól? Nem az első eset a művészetben az ő pályamódosítása, amely leginkább azt jelzi, hogy visszatalált a hivatáshoz, amelyet eredetileg választani szeretett volna. Az oroszlányi származású Kungl György ugyanis eredetileg a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakára szeretett volna járni - de a kerámia szakra vették fel. A középiskola után próbált bejutni a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, s végül rajz-földrajz szakra járt, először az egri, majd a pécsi tanárképző főiskolára. Közben 1981-től tanított már, így hát amikor végzett, 1984- ben nemcsak didaktikai, pedagógiai ismereteket szerzett, hanem azt a közeget is megismerte, amelyben oly nehezen lehetett al-Felhos az ég Siklós felett A túloldalon lent: Fairmount felhőben FOTÓ: SULYOK MIKLÓS ÉS CSIGÓ LÁSZLÓ kalmazni a legnagyszerűbben hangzó szakmai szempontokat is. Néhány éve szabadúszóként dolgozik. Ráadásul olyan környezetben él, melyben aligha kerülhetőek meg a múlt inspiráló hagyományai. Elég felemelni a fejet, és pillantásunk máris a középkori építészet romjaiban is fenséges alkotására, a dombtetőn álló templomra esik, elég végigsétálni az utcán, ahol még állnak a magyar és a sváb népi építészet emlékei, s elég megállni a domboldalon, hogy érzékeljük, értékeljük a zsámbéki medence szépségeit. Mondhatni méltó közegükre találtak Kungl György kifinomultan szép színei, mázai, különböző korok művészeti törekvéseit, elemeit amolyan XX. század végi eklektikus módjára átvevő, egységbe forrasztó formái. Csakhogy tudjuk, nem olyan szép, idilli a világ, mint amilyennek a török dúlását is túlélő kövek mutatják. Hiszen nemcsak a török pusztított, de a hely emberei is rombolták, vitték olykor, amit lehetett, s tyúkólat, sufnit raktak a középkori kőfaragók jeleit őrző kövekből. No meg nem is olyan kerekre-apróra zárt a világ, amilyennek a környező lankák rajzolják, hiszen művészünk szűk félóra alatt Pesten van, ha éppen úgy hozza kedve, s miközben csöndesen szemlélődik az autóbusz ablakából, kicsiben az egész magyar valóság elvonul a szeme előtt. Érzékelheti például, hogy milyen is az új barázda, ha a motoros kapa vágja újgazdagék kertjében, Budán. Távolról nézve hogyan mennek a dolgok a földeken, hogyan dolgozik például a Vakondvadász, milyen a Forgószél Csobánka felett, s milyen ismeretlen szépségeket tartogathat az erdő-mező barátai számára egy Pihenő sarló a fűcsomó tövén. Színes, látványos és abszurd humorával együtt nagyon mélyre, filozofikus mélységekbe hatoló művészetet hozott létre az elmúlt években Kungl György. E világ középpontjában a mai magyar valóság áll, de természetesen nem az Extra Hungáriám non est vita mottó jegyében. Az például, hogy 1955-ben éppen azon a napon született, amelyen az ötvenes évek legendás hírű sztárja, James Dean megvásárolta az őt nem sokkal később a halálba röpítő luxuskocsit, véletlennek nevezhető. Az viszont, hogy az események eme egybeesésétől kiindulva foglalkoztatni kezdte őt ez a világ is, és a szocialista realizmus kritikája mellett az amerikai álom kritikája is megjelenik műveiben, már nagyon is törvényszerűnek mondható. New York-New York írta a címet egy piros-fehér kóláspohár alá. A pohárban a felhőkarcolók akár a rósejbnidarabok, s a nap - vagy az általános jólét - aranyozott korongja ragyogja be a békés jelenetet. Az amerikai álom felől nézve persze, még inkább elgondolkodtató, mit, hogyan is olvashatunk ki a közép-kelet-európai táj álmoskönyveiből. Még inkább töprengésre ösztönöznek például a szavak: Hazám, hazám, hiszen oly sokszor, oly különböző emberek szájából hangzottak már el. Olykor inkább a csönd az igaz beszéd, mondja a művész: a megdermedt fenyőág a fekvő baka felett, miközben Csöndesen szitál a hó. Akkor már hitelesebb a Halak dala, mint az emberi szó, akkor már valóban az időjárás- és vízállásjelentések szenvtelen hangja szóljon a rádióból, hiszen abban legalább mindannyian egyetértünk, hogy A Száva Jeszenovácnál... P. SZABÓ ERNŐ 3 1
