Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
JOGSZOLGALAT Termőföldtulajdon - kárpótlási jegy ellenében Az elmúlt évtizedek során számos olyan állami intézkedés született, amelyek alapjaiban csorbították a magántulajdont. Ezen méltánytalan intézkedések a lakosság szinte valamennyi rétegét érintették, s a jogtalan tulajdonelvonás kiterjedt a földtől kezdődően a gyárakon, üzemeken, üzleteken keresztül a lakóházig bezárólag szinte minden vagyontárgyra. A magántulajdonban egykor igazságtalanul okozott sérelmek, károk részleges kárpótlását szolgálják a múlt évben, illetőleg az idén megalkotott - közhasználatú névvel illetett - kárpótlási törvények. Az első kárpótlási törvény alapján (1991. évi XXV. tv.) azok jogosultak kárpótlásra, akiknek a tulajdonát ért jogtalan sérelem 1949. június 8-át követően következett be. A második törvény (1992. évi XXIV. tv.) szerint azon személyeket kell kárpótlásban részesíteni, akiket az igazságtalan károkozás 1939. május 1. és 1949. június 8. között sújtott. A harmadik törvény (1992. évi XXXII. tv.) az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását szabályozza. A három törvény egyik közös vonása, hogy a kárpótlást úgynevezett kárpótlási jegy formájában adja. Mi is az a kárpótlási jegy és főképpen mire használható? A jelzett kérdéseket ma sokan fogalmazzák meg, s teszik fel - érthetően. A következőkben erre kívánunk választ adni - a teljesség igénye nélkül - annak előrebocsátásával, hogy a szerkesztőségünk részére felvetett kérdéseket folyamatosan megválaszoljuk, a közérdeklődésre számot tartókat e lap hasábjain. Visszatérve az előzőekben megfogalmazott kérdésekre, a kárpótlási jegy egy sajátos jogot megtestesítő értékpapír, amelyen az állam elismeri, hogy a kárpótlási jegyen feltüntetett összeggel tartozik az értékpapír tulajdonosának. Miután a kárpótlási jegy nem névre szól, hanem bemutatóra, ezáltal lehetséges annak átruházása mind természetes, mind jogi személyek részére. A kárpótlási jegy tehát bemutatóra szóló, átruházható a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló, a követelést névértékben megtestesítő értékpapír. A kárpótlási jegyet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bocsátja ki. A kárpótlási jegy kamatozó értékpapír. A kamat számítása 1991. augusztus 11-étől kezdődik. Tehát függetlenül attól, hogy a Kárpótlási Hivatal mikor bírálja el a kárpótlási kérelmet és a jogosult ezáltal mikor kapja meg az értékpapírokat, azok értéke állandóan nő. A kamat mértékét a Magyar Közlöny rendszeresen közli. Említés történt arról, hogy a kárpótlási jegy olyan értékpapír, amely bemutatóra szól, s a tulajdonos neve nem kerül feltüntetésre. Ezáltal az tekintendő tulajdonosnak, aki azt birtokolja. Ez viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy megőrzésére fokozott gondot kell fordítani. A kárpótlási jegyek elsődleges tulajdonosai számára a törvény az alábbi felhasználási lehetőségeket biztosítja (elsődleges tulajdonos alatt az értendő, aki az elszenvedett sérelemért a Kárpótlási Hivataltól kapja az értékpapírt):- termőföldvásárlás;- önkormányzati, illetve állami tulajdonú lakás megvásárlása;- életjáradékra való váltás. Az előzőeken túlmenően a jogosultságtól teljes mértékben függetlenül a kárpótlási jegy mindenkori tulajdonosa az állami vagyon privatizációja során az értékpapírt felhasználhatja. A kárpótlási jegy ellenében való termőföldtulajdon szerzésére a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok által kijelölt ún. kárpótlási földalapok szolgálnak. A kárpótlási jegy elsődleges tulajdonosai árverés keretében juthatnak termőföldtulajdonhoz. Az árverés helyét (település, helyrajzi szám, műv. ág, aranykorona-érték) és időpontját az adott megyében működő Kárpótlási Hivatal tűzi ki, a kikiáltási árat a törvény szabályozza. Egy aranykorona 3000 Ft. A licit tehát innen indul. Az árverező által megvásárolt aranykorona értékű föld kerül kimérésre. Amennyiben a kikiáltási áron a földre nem licitál senki, akkor az árverezést vezető kárpótlási hivatal ügyintézője 3000 Ft-tól lefelé halad 100 forintjával, 500 forintig. Nézzük a fentieket egy rövid példán. Adott községben, adott földterület a kikiáltási áron kerül megvételre. A területen 1 hektár föld 20 aranykorona értékű. Tehát 60 000 Ft értékű kárpótlási jegy ellenében 1 hektár földtulajdon szerezhető a példa esetében. Az árverésen azok vehetnek részt, akiknek elvett földtulajdona az adott termelőszövetkezet vagy állami gazdaság tulajdonában vagy használatában van, akik azon a településen laknak, ahol az árverező gazdaság termőföldterülete van, továbbá aki a termelőszövetkezet tagja vagy állami gazdaság alkalmazottja. A termőföldtulajdon előzőekben ismertetett lehetősége külföldön élő honfitársaink számára is fennáll. A Magyarok Világlapja Jogszolgálata" szívesen vállalja - méltányos térítés ellenében -, hogy a kárpótlási jegy tulajdonosát tájékoztatja a sorra kerülő árverések helyéről, idejéről, a földterület művelési ágáról, aranykorona-értékéről, és külön megbízás ellenében a képviselet ellátásáról is gondoskodik. DR. FENYŐ GYÖRGY
