Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 18 rr r PETŐFI ES JÓKAI ÖREG TÖLGYE Múltidézés a tordai parókián vről évre szomorú szívvel visz keresztül az utam Tordán. A hatalmas építkezések miatt mindig más irányban kanyarog az út, gomba mód nőnek az óriási lakótelepek. A történelmi Tordát csak a főtér őrzi régi palotáival, polgárházaival, református és katolikus templomával. Az óriási méretű építkezést szemlélve eszembe jut, hogy a falurombolási program hírére mennyire felbolydult a világ, de hova szálltak a jajkiáltások azokért a magyar városokért, amelyek elvesztették régi arcukat, mert puszta létezésükkel zavarták az egységes román nemzetállam eszméinek kiteljesedését. Gondolna-e ma valaki a külső formájában és belső életében átváltoztatott Tordán arra - ahol alig-alig hallani már magyar szót az utcán -, hogy a világon elsőként itt iktatták törvénybe 1568-ban a szabad vallásgyakorlást, és 127 magyar országgyűlésnek adott otthont? A várost a garamszentbenedeki bencés apátság 1075. évi alapítólevele említi először. IV. László adományozta a kézdi székelyeknek, így jött létre a székely Aranyosszék. A XV. században már virágzó település volt. Aranyosszék, mint önálló székely terület 1876-ban szűnt meg, akkor alapították meg Torda-Aranyos vármegyét, Torda székhellyel. A történelemformáló re-A református parókián a kirándulócsoportok Petőfi emléke előtt tisztelegnek. Hatalmas, öreg tölgy árnyékában áll a hosszúkás, földszintes épület, falán az 1910-ben elhelyezett emléktábla tudósít Petőfi látogatásáról ... Az egykorú feljegyzések tanúsága szerint a keresztény hittérítők, a vörös szerzetesek a XIII. század elején érkeztek Tordára, s ezen a helyen építettek magukformátus parókia és a közeli tordai hasadék mindig sok turistát vonzott. Petőfi és Jókai is töltött itt felejthetetlen napokat. Petőfi innen indult el a végzetes csatába, Jókai - jó negyven évvel később - ünnepelt íróként jött Tordára. Mindketten díszvendégei voltak a városnak. Vasárnap délelőtt van, a szívemig hatol a református templom bensőséges csöndje, méltóságteljes nyugalma. A templomok minden időben menedéket jelentettek. Ma is az összetartozás, a hit, az anyanyelv őrzői. Tordán is himnuszként éneklik a 90. zsoltárt: „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” nak imaházat. Munkásságukat ma emléksarok őrzi. Távozásuk után többször gazdát cserélt az épület, végül özv. Zalányi Lászlóné 1768-ban a református egyházra hagyta. A végrendeletben kikötötte, hogy örök időkre a papok háza legyen. A parókia számos felvilágosult gondolkodású, nagy műveltségű lelkész otthona volt. Harkányi Miklóst nem elégítették ki a kisvárosi lelkészkedés mindennapos keretei. Európai utazásai és folytonos önművelése eredményeit egyaránt hasznosította a tudományban és a közélet porondján is. Ennek a szellemi örökségnek volt méltó folytatója és to-
