Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
SPORT HOGYAN LETT A BAKFITTYBŐL BAKUGRÁS A magyar úszófejedelem 85 éves LÁTOGATÁS BÁRÁNY ISTVÁNNÁL A magyar olimpiai résztvevők sorában ma már az egyik legidősebb a világ úszósportjának egykori legendás alakja, dr. Bárány István. Az 1907. december 20-án Egerben született, immár 85. évében járó gyorsúszó-specialista Egerben hívta fel magára a figyelmet. A MOVE Eger SE tagjaként már a húszas évek elején kiemelkedett versenytársai közül, s ettől kezdve meredeken felfelé Ívelő sportpályafutást mondhatott a magáénak. Részt vett az 1926- os, budapesti úszó Európa-bajnokságon, az akkor átadott, s azóta lebontott Császár uszodában. Élete legnagyobb sikerét kétségkívül az amszterdami (1928) olimpián érte el, amikor is a verhetetlen John Weissmüller mögött új Európacsúccsal lett ezüstérmes. Az idős bajnokkal a budapesti Attila úton lévő lakásán beszélgettünk.- Maradjunk mindjárt Weissmüllernél - javasolta a világ dolgairól rengeteget tudó, a 100 méteres gyorsúszásban Európában először egy percen belüli időt elért sportember. - Én magam láttam Weissmüller János keresztlevelének fénymásolatát Temesvár külvárosának, az akkori Freidorfnak a katolikus templomában; őt hároméves korában vitték magukkal kivándorolt szülei. S ha már a magyarokhoz valahogy kötődő világhírességek szóba kerültek, meg kell említenem az 1972-es, müncheni olimpián hét aranyat szerzett amerikai Mark Spitzet, akinek nagyapja Nyíregyházán volt ócskavas-kereskedő. Az idős bajnok - aki hosszú, dolgos élete során, számtalan feladata közepette 1933 és 1938 között az akkori magyar úszóválogatott kapitánya, 1957 és 1959 között pedig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára is volt - rendkívül színes egyéniség, lexikális tudása pedig egyenesen félelmetes. Nyilván az újságíróvéna is dolgozott benne - már 1925-ben tudósítóként írogatott a Nemzeti Sportban, 1930-ban a Pesti Naplóhoz szerződött havi kétszáz pengőért, 1939-től 1944-ig pedig a Képes Sport főszerkesztője volt amikor elvállalta a hetvenes években készült Nagy Magyar Lexikon számára hatezer sportcímszó érdemi megválaszolását.- Hiába dolgoztam, mert végül is Aczél György letiltotta a megjelenést. Pedig mennyi érdekességre sikerült fényt derítenem! Ki gondolta voína például, hogy a bantamsúly fogalmi tisztázásához a tyúkok fajismeretében kellett elmerülnöm. Bizonyára kevesen tudják, hogy a bakugrás a ma már nem használatos bakfitty kifejezésből származik, amelyet Arany János gyűjtött kutatásai során. Persze foglalkoztam kinyomozhatatlan dolgokkal is. Azután témát váltott Bárány Pista bácsi, és visszakanyarodtunk az uszodák világába. Egészen pontosan a háború előtti időszakba, ott is a vízilabdázáshoz.- A mai sportélet egyik legnagyobb kontrasztja, hogy a világhírű, rendkívül tehetséges sportemberek civilben - tisztelet a kivételnek - bunkó pasasok! A legendás hírű pólóskapitányt, Komjádi Bélát elsősorban azért tartottam nagyra, mert nem akadt meg az edzéseknél, a versenyeztetésnél, hanem legfontosabbnak azt tartotta, hogy a rábízott fiatalokból kivétel nélkül embert neveljen! Pista bácsi eddigi, rendkívül színes életébe sok minden „belefért”. 1968-ban például világ körüli utazáson vett részt, keresztülvonatozott az akkori Szovjetunión, majd Japánban és az Egyesült Államokban töltött hosszabb időt. Élete során több tucat országba is eljutott; jelenleg harmadik feleségével és 25 éves leányával éli nyugdíjas életét.- Barcelona nagy élmény volt számomra, rengeteg tanulsággal - summázott. - Ami a legfontosabb: Egerszegi Krisztina valóban a legnagyobb, kivételes tehetsége vitathatatlan. Nekem különösen azért tetszik ez a nagylány, mert olyannak érzem, amilyenek mi voltunk annak idején: gondolkodik, használja a fejét. S egy ember életében ez a legfontosabb... JOCHA KÁROLY
