Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
gyár családok, de mikor megtudják, milyen származásúnak valljuk magunkat, bizony nagyon csodálkoznak, nem hisznek a szemüknek, mintha a világűrből csöppentünk volna a földre. Azt aztán külön el kell nekik magyarázni, hogy hol és merre található Magyarország, merre vannak a mi testvéreink, akikkel évszázadokig nem tudtunk kapcsolatot teremteni.- És hányán mondják magukról, hogy magyarok ?- Á falunkban úgy százötvenen. De laknak magyarok körülöttünk erre is, arra is, még Szudánban is. Ám nem mindenki ilyen fekete, mint én, vannak egészen világos bőrűek is közöttünk - magyarázza.-Járt már Európában?- Még soha sehol.- 5 mit tud arról, a családja miként került Afrikába?- Az oszmán birodalom idején ősapánk vándorolt ki kényszerűségből innen - eleveníti fel szájról szájra terjedt történelmünket, s nem minden büszkeség nélkül teszi hozzá: hadvezér volt. , Tűnjenek el a magyarok Szlovákiából^) Vladimír Meciar és pártja azt szeretné, ha a magyarok, úgy ahogy vannak, eltűnnének Szlovákiából - állapítja meg a Standard című bécsi lap pozsonyi tudósítóját idézve a Zalai Hírlap. E nézetet, a Komensky Egyetem szociológiai felmérései szerint, a szlovák lakosság 56 százaléka osztja - fűzi hozzá a lap.- Katonák élén vonult Egyiptom déli területeire. A háborúság végeztével nem volt hová mennie, oly messzire keveredtek el. Végül is egy helybéli, núbiai leányt vett feleségül, letelepedett, majd gyermekeik születtek, szaporodott a család.- Mit jelent a maga számára magyarnak lenni?- Nagyon sokat jelent számomra mondja mély meggyőződéssel. - Mindenekelőtt azt, boldog vagyok magyarságomtól. Szívfájdalmam, hogy már nem beszéljük ezt a nyelvet, s tolmács nélkül nem értjük egymás szavát. Azért vagyunk magyarábok, mert arab országban élünk, mohamedán hittel, de szívünkben mégis magyarként.- Mégis, mi készteti önöket arra, hogy őrizzék magyarságtudatukat?- így nőttünk fel. így tanultuk. Ez sosem volt számunkra kétséges. Ezt kaptuk örökségként őseinktől. Ettől vagyunk mások, s közösek azokkal, akik szintén magyarok. Igaz, messze, messze... Zalai Hírlap Az osztrák újságíró megszólaltat egy dunaszerdahelyi szlovák orvost, akinek az a véleménye, hogy a magyaroknak mindenük megvan, vagy még annál is több, hiszen például a kétnyelvű feliratok az ő - magyar többségű - városában egyenesen törvénybe ütköznek. A sokak által képviselt vélemény szerint a magyarok a kulturális autonómiával nem kevesebbet akarnak, mint elszakadni Szlovákiától és viszszatérni Magyarországhoz. A Standard megszólaltatja a magyarokat is, az Együttélés mozgalom vezetőit, akik cáfolják ezt az állítást. Érveik között az szerepel, hogy az új szlovák államban nem lesz helye a magyar nyelvnek és kultúrának, már csak Ismét segített a Magyar Máltai Szeretetszolgálat A boszniai háborúnak még mindig nincsen vége. A menekültáradat továbbra is külföldön igyekszik biztonságot találni. Amint azt az eszéki Magyar Képes Újság hírül adta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat igen derekasan részt vállalt ebben a munkában. Az úgymond „állandó” tevé-Sajtótörvénytervezet Romániában Készülődhetünk a hűvösre? - teszi fel keserű iróniával a kérdést a kolozsvári Szabadság cikkírója. Komoly aggodalomra ad ugyanis okot az a sajtótörvény-tervezet, mely a közelmúltban vált ismeretessé. Erdélyi laptársunk nyomán közlünk néhány passzust ebből az irományból, melyet az ottani kollégák kategorikusan agyrémnek neveznek. Jogosan. Ilyen még azért sem, mert tekintélyuralmi államokban ritkán kapnak megfelelő jogokat a kisebbségek. Emellett az Együttélés kulturális koncepciója mindenképpen hasznos lehet: a magyar és a német határ közelében, az egyesült Európa küszöbén előnyös a többnyelvű oktatás - idézi a Standard Molnár Lászlót, az Együttélés titkárát. MAGYAR 54 000 Eszék Trg. S ve log Trogst va 3/11. kenységük mellett nemrég a félárva bosnyák gyerekeket és azok édesanyjait menekítették ki Németországba a magyarországi menekülttáborokból. Ezt az akciót is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezte, és összesen százötven anyát és gyereket fogadott be a német segélyszervezet. Szabadság Ceausescunak sem jutott az eszébe: 38. cikkely: Minden újság köteles a parlamenttől, Románia elnökétől, a kormánytól, a központi és helyi közigazgatástól, a bírói szervektől, a minisztériumoktól és az alkotmánybíróságtól érkező hivatalos dokumentumot, vételezésük után azonnal, az első oldalon, fő helyen vagy külön kiadásban, ingyenesen közölni. 45. cikkely: Az újságok és folyóiratok forgalmazás előtt kötelesek egy példányt a prefektúrára, egyet pedig a megyei rendőr-felügyelőségre elküldeni. 53. cikkely: A parlamenti tudósításoknak az igazságot kell tükrözniük, tényszerűen és jóhiszeműen. 56. cikkely: A megye prefektusának és a rendőrségnek joga van azonnal elkoboztatni minden olyan kiadványt, ami a jelen törvény rendelkezéseit nem tartja be. Az elkobzott anyagot, a megfelelő intézkedések meghozatala végett, a bírósági szervekhez kell továbbítani. A döntést 24 órán belül meg kell hozni. 62. cikkely: Kihágásnak minősülnek és 50 000-től 500 000 lejig terjedő büntetéssel büntetendők a következő cselekedetek: e) A 38-as cikkelyben felsorolt hivatalos dukomentumok közlésének megtagadása vagy nem a törvény által megszabott helyen történő közlése. És végezetül a 75. cikkely, amely arról szól, hogy Románia elnökének a sajtóban való megtámadása ugyancsak drága mulatság. 500 000-től 2 millió lejig terjedő büntetés jár érette. Hacsak a merész vagy az említett öszszeggel nem rendelkező újságíró nem készül éppen a román börtönviszonyok megismerésére. Ilyen és ehhez hasonló bölcsességek jutottak eszébe az Alexandru Birládeanu elvtárs szakszerű irányítása mellett tevékenykedő Vasile Moi§ és Plática Vidovici szenátoroknak, a sajtótörvény-tervezet értelmi szerzőinek. Kolozsvár. Napoca utca 16. Pf. 340
