Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
HAZAI KÖRKÉP A j áték gyógyító Napsütötte hétfő, kora délután. Budai , zöldövezet. A Gábor Áron utca fe meredeken szántja keresztül a hegyoldalt. A 64-es szám előtt nagy a forgalom. Apák és anyák hozzák • karonülő gyermekeiket. Kocsiajtók csapódnak. Tunyogi Erzsébet gyógyító játszóházában véget ért a foglalkozás, amely arra szolgál, hogy a halmozottan sérült gyermekek - látását, hallását, mozgását és értelmi képességeit megpróbálja a lehetőségekhez mérten fejleszteni. hatalma 24 Hosszú sora van annak, hogy Tunyogi Erzsébet végre saját intézetében végezheti tevékenységét, melyet hivatásának - mi több: küldetésének tekint. Első diplomáját a Pető Intézet konduktorképzőjén kapta, majd úgynevezett posztgraduális képzésben részesült a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógia szakán, ahol kutatói képesítést szerzett. Kezdetben a szabadság-hegyi gyermekgyógyintézet fejlődésneurológiai osztályán dolgozott, mozgássérült gyermekekkel foglalkozott. Később érdeklődése mindinkább a halmozottan sérült gyermekek felé fordult, akiknek nemcsak a mozgásuk, de a hallásuk, látásuk és értelmi képességeik is elmaradtak a fejlődésben. Ez tíz éve a kutatás szempontjából csaknem szűz területnek számított. A halmozottan sérült gyerme-Tunyogi Erzsébet kékről szinte teljesen lemondott az orvostudomány, miként lemondott a társadalom is. Kiemelték őket korcsoportjukból és családjukból, állami, zárt intézetekbe kerültek, ahol csak a vegetáláshoz szükséges gondoskodást kaptak, de képességeik fejlesztésével senki sem törődött. így rehabilitációjukra, beilleszkedésükre semmilyen esély sem kínálkozott, s éppen ezért fejlesztésüknek sem lehetett kialakult gyakorlata és metódusa. Tunyogi Erzsébet a szabadság-hegyi gyermekgyógyintézetben ismerkedett meg a világhírű Katona-módszerrel, amely a központi idegrendszeri bántalmak kezelésére szolgál. Ezt próbálta olyan komplex rendszerré fejleszteni, amely kiterjeszthető a halmozottan sérült gyermekek rehabilitációjára is. Miután a szisztéma alapfokon elkészült, és a nyolcvanas évek derekán jó néhány idősebb (4-5 éves) gyermeket sikerült a hozzátartozók gondjaira bízni, Tunyogi Erzsébet 1986-ban önállósította magát. A XVI. kerületi tanács egy óvodai helyiséget bocsátott a rendelkezésére. Az úttörő jelentőségű Tunyogi-módszer a gyakorlat hatására folyamatosan alakul, formálódik. Lényege komplexitásában rejlik. Tunyogi ugyanis rájött, hogy a halmozottan sérültek állapotát csak egyszerre több érzékszerv működtetésével lehet javítani. Eddig külön próbálkoztak a gyógytornával, mely a mozgást koordinálta, a logopédiával, mely a beszédet fejlesztette s a gyógypedagógiával, mely az értelmi szintet kívánta emelni, de külön-külön ezek meglehetősen hatástalanoknak bizonyultak. Tu-
