Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
tárgyává látszott silányodni egy pillanatban. Akadt magyarországi politikus, aki „barátságtalan lépésnek” minősítette a kormány döntését ... Mit mondhatnánk erre? „Uram, bocsásd meg az önmagunk ellen elkövetett vétkeinket!” A tervek szerint a „harmadik csatorna” csupán a tárgyszerű informálás és a szellemi tájékozódás rendjén foglalkozna politikával. A különböző országokban teremtett magyar kultúra integrálása lenne a legfontosabb feladata. A magyarországi politika némely öngyilkos reflexét („barátságtalan lépés” az adások elindítása) az a félelem magyarázza, hogy egyik-másik párt netalán kisajátíthatja magának az adót. Ezt a lehetőséget bizonyára kizárja a kuratóriumi rendszer. A magyar kisebbségek hivatott fórumai máris bejelentették, örömmel vállalnak részt az adások elkészítésében. Egy valóban egyetemes magyar tévéadó körvonalazódik... Csoóri Sándor, a kuratórium tagja azt nyilatkozta, hogy a „harmadik csatorna” - az egyetemes magyar nyilvánosság első fóruma - megszervezésében és működtetésében nagy szerep vár a fiatalokra. Rendszerváltás és/vagy nemzedékváltás Csoóri üdvözlésre méltó elképzelése kapcsán hadd emlékeztessünk arra a kérdésre, amit naponta milliók tesznek fel Közép-Kelet-Európa országaiban: megtörtént a rendszerváltás? Sokak szerint legalábbis döcög. Amikor a társadalmak „reménykészlete” fogyóban, gyakran megjelennek az ifjúságideológiák. A következő gondolatmenetnek a mentén: jönnek a bűntelen, tiszta fiatalok, és a nemzedékváltás fogja kiteljesíteni, netán véghezvinni a rendszerváltást. Ilyen ifjúságfilozófiák és az általuk gerjesztett mozgalmak néhányszor már végigsöpörték Európát (utoljára ’68-ban). Szaporodnak a jelek és jelzések, hogy a közeljövőben erős nemzedéki mozgalmakkal kell számolnunk a térségben, és ezek máris meghatározó jelentőségűekké kezdenek válni - például Romániában. Itt ugyanis valóban nem történt lényeges változás. Demográfusok figyelmeztetnek arra, hogy ebben az országban néhány év múlva „érik be” Ceausescu népesedési politikájának gyümölcse. A kényszerből születettek nemzedékei, mint ahogy az iskolák falait is majd szétfeszítették - társadalmi feszültségek lecsapódási közegét fogják képezni. A kényszerű demográfiai robbanás akár társadalmi robbanáshoz is vezethet. Ha csupán a romániai magyarok politikai szervezete, az RMDSZ működését figyeljük, akkor is beszédesek a változások: „A mi negyvenéves nemzedékünk még talán meg tudja érteni a múlt újraépítésének ezt a csökönyös szándékát. Hiszen valamivel érettebb fővel éltük át az elmúlt másfél-két évtizedben, majd egyre növekvő intenzitással a falurombolás és szellemi leépítés közelmúltjában, miként fogadta el az elveszett jelen helyét az egyetlen birtokolható, összetartozás érzését és túlélés reményét tápláló közös múlt. A fiatalabb nemzedékek azonban értetlenül szemlélik mindezt a »hanyatág (ti. hátrafelé) menetelést«, a csak veszteségben és követelésben való, az eltelt közel három évben nem sok babért termő, meglehetősen meddő gondolkodást” (Pillich László). Mindezt azért idéztem, mert a Duna menti magyarság életében a hónap eseménye: a romániai választások első fordulója. Az RMDSZ, az ország második legnagyobb politikai pártja a Demokratikus Konvencióval lépett választási szövetségre. Elnökjelöltjük, Emil Constantinescu a szavazatok 31,4 százalékát kapta, míg Iliescu elnök 47,34 százalékkal került az élre. Bármi is lesz a második forduló eredménye, egészen bizonyos, hogy az RMDSZ - nemzedéki nyomásra - át fogja értékelni tevékenységét. Ijesztő tény, hogy a hírhedten nacionalista Funar a szavazatok 10,88 százalékát szerezte meg. Az ősz másik nagy szenzációja, hogy a cigány Ion Ciobea Szebenben roma királynak koronáztatta magát. (Decemberi számunkban a szebeni eseményekről kimerítő riportot közlünk.) A nemzeti indíttatású mozgalmak (melyeknek féken tartása nemzetközi érdek) egyetlen társadalmi csoport távlati fellépését készíthetik elő: az ifjúságét. A nemzedékesdire pedig nincsenek felkészülve a társadalmak. (Bár Magyarországon is 2,6 milliónyi 18-24 év közötti fiatal járul két év múlva az urnákhoz, ez a tény egyelőre még kevéssé látszik foglalkoztatni a pártokat!) Délvidéken dúl a háború, az etnikai tisztogatások ellen végre nemzetközi fórumokon is fellépnek felelős politikusok. Az önállósuló Szlovákia és Magyarország között elmérgesedő „bősi vita” kapcsán már katonai konfliktus lehetőségével is számolt egy-két célzatosan fogalmazó (például cseh) államférfi. Ilyen körülmények között szerencsésen hozta meg a magyar kormány - sokak szerint túl sokat késő - döntését a nagymarosi eredeti állapotok visszaállításáról. A környezetvédelmi és (!) ifjúsági mozgalmak azonban ismét a figyelem középpontjába csúsznak. Különben: Magyarország továbbra is a béke szigete. Ez a béke mérhetetlen értékű kincs. Ha a „harmadik tévécsatornának” sikerül ebből valamit szétsugároznia a térségben, akkor a „barátságtalan lépések” hangoztatóival - a barátságos menetelés vitathatatlan tényét szegezhetnénk szembe. 1992. október 6. DALI ENDRE
