Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
GYERMEKVILÁG Kedves gyerekek! Mostani számunkban két rajzot közlünk, az egyiket Marquetant Mirtille (hetedik osztályos), a mosonmagyaróvári Keresztény Általános Iskola tanulója készítette. Olyan technikával, amelyet a felnőtt, „komoly” művészek is használnak. Ezért nyilvánvaló, hogy Kádár L. Tibor tanár úrnak is érdemei vannak Mirtille sikerében, hiszen a pasztellkészítést tanulni kell. Kopócsi Kitti (negyedik osztályos), a komáromi Feszty Árpád Általános Iskola tanulója nagyon egyszerű eszközzel, színes ceruzával rajzolta a lovat és lovasát ábrázoló képet. Mindkét rajzban érdemes gyönyörködnünk. És üzenjük a rajzot kedvelő gyerekeknek, hogy bármilyen technikával készült, akár színes, akár fekete-fehér munkát beküldhettek szerkesztőségünk címére. A legjobbakat közölni fogjuk. írásaitokat is szívesen várjuk. Bár az 1994-es esztendő még eléggé távol van, azért máris eláruljuk, hogy jövő év végén lapunk évkönyvét fog megjelentetni. Ebben a gyerekek számára is gondoskodni fogunk olvasnivalóról - és más jellegű szórakozási lehetőségről. Az évkönyvben (is) helyet kapnának írásaitok, rajzaitok. Tehát: küldjétek. (Cím: Magyarok Világlapja, 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Hungary. A borítékra írjátok rá: Gyermekvilág.) Miért írok meséket? Tudod, miért írok én meséket? Mert nem tudok nem írni mesét. Mert nem tudom, hány hét a világ? Fogalmam sincs, hol van Nekeresd, Nárittyen? S még gőzöm sem: merre van az Óperenciás? Hogy hol túr ama kurtafarkú kismalac, és hol lógathatnám le a lábamat ama világvégen? Hogy mindezt megtudjam, megleljem: azért írok meséket. És ha megtudom, ha meglelem? Talán többé nem írnék? Ne, te, ne! Azt hiszed, csak egy Nekeresd van a világon? Egy Óperenciás? És mindenütt csak az az egyetlen kurtafarkú kismalacka túr? Azt hiszed, csak egy tarka kutya van a világon? Hiszen még egyetlen szóhoz is két ember szükségeltetik: egy, aki mondja, és egy, aki megérti. így hát lesz dolgom, ne félj, akkor is. Nem halok én - mese nélkül - éhen. PÁSKÁNDI GÉZA SZÜLŐFÖLD Szülőföld szerelme, évszakok mosolya, útjai vezetnek, ahonnan - ahova: múlt felől jelenbe, jelenből jövőbe, emberek leikével mérhető időbe, időből időbe utazunk, miközben csak otthon élünk az örökölt ÖRÖK-ben. LÁSZLÓFFY ALADÁR51
