Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
key Tibor, Bánffy György, Horváth Sándor, Rubold Ödön, Sunyovszky Szilvia, Venczel Vera. Noha az előadás kiválóan sikerült, a színház vezetője - s egyben rendezője Udvaros Béla kudarcként élte meg ezt az október huszonhatodikai napot, hiszen közönség nélkül mit sem ér a játék... Úgy érezte, hogy a sors is ellene dolgozik, nem akarja, hogy az Evangélium Színház létrejöjjön. De a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület vezetősége arra biztatta, inspirálta, hogy ^vágjon bele még egyszer. így is történt. Egy évvel később, 1991 októberében ismét bemutatták a Bölcs Náthánt ugyanazokkal a szereplőkkel. Az előadás most máshol zajlott: Kőbányán, egy színházteremmé alakított imaházban, amely a Kápolna utcai evangélikus templom alatt található. A helyiség felújításához jelentős anyagi segítséget nyújtott dr. Harmati Béla evangélikus püspök és a Művelődésügyi Minisztérium. Az előadás nagy sikert aratott, már az érdeklődés is nagyobb volt a vártnál, kétszer annyi nézőnek kellett hirtelenjében helyet szorítani, mint ahány széket el tudtak helyezni az egykori imaházban. A szűnni nem akaró taps bebizonyította, hogy az Evangélium Színház életképes, és a színházlátogatók népes tábora tart igényt a működésére. Korántsem véletlen, hogy Udvaros Béla éppen a Bölcs Náthánt vitte elsőként színre, Lessing darabja a türelemről, az emberségről, a kölcsönös megértésről szól, három világvallás képviselője beszélget és érvel a színpadon: egy keresztény, egy zsidó és egy mohamedán. A darab kiválasztásában is megnyilatkozik az ökumené eszmeisége, mely a színházat általánosan jellemzi. „A mai időkben, miLdvaros Béla a Tamási-bemutató helyszínén Formás kariatidák tartják a színházterem erkélyét Rivaldafény a színházteremben, amely a bemutatóra minden bizonnyal megtelik kor torzsalkodást és gyűlölködést látunk mindenütt magunk körül - mondja Udvaros Béla -, nagyobb szükség van a megbékélés hirdetésére, mint bármikor eddig.” Evangélium annyit tesz: „örömhír”. Az Evangélium Színház előadásai is jó hírt jelentenek azoknak, akik nem az olcsó szórakozást keresik, hanem az emberjobbitó, mély eszmeiségű színjátszást. A hazai színházak - tisztelet a kivételnek - harsánysággal és monumentális díszletekkel csalogatják a nézőket és a forintokat. Az Evangélium Színház elutasítja a kommerciális megoldásokat, puritán egyszerűségével kíván hatni. A Bölcs Náthán sikere új lendületet adott a nagyigényű vállalkozásnak: a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület vezetősége megbízta Udvaros Bélát, hogy szervezzen rendszeresen előadásokat. Ez a „rendszeresség” azonban korántsem azt jelenti, mint más társulatok esetében. Az Evangélium Színház évente két bemutatót tervez, a tavaszi idény húsvét hetében kezdődik és pünkösd napján ér véget. Az őszi idény a reformáció évfordulóján kezdődik és adventig tart. A kőbányai imaterem szűkössége a közelmúltban ismét költözésre kényszerítette Udvaros Béla társulatát. Szerencsére a segítségükre sietett a BM Dunapalota vezetősége. Az egykor zártkörű belügyi klub mára nyitottá vált, és rendezvényeivel szívesen fogadja a színházlátogatókat. A Zrínyi utca 5. szám alatti épület ideális otthont teremt az Evangélium Színháznak. Idén ősszel október huszonkilencedikén este fél nyolckor tartják első előadásukat. Tamási Áron Hegyi patak című darabja kerül színre. Ez lesz a magyarországi bemutató, mert a Hegyi patakot eddig csak Erdélyben adták elő, 1977- ben Sepsiszentgyörgyön. Tamási Áron színjátékának legfőbb üzenete, hogy a maga egységében lássuk a világot: „Test és lélek együtt teszik az embert, nő és férfiú együtt alkotja az emberiséget, s ég és a föld a világot. Sorsában ne éljen külön a test és külön a szellem ...” - írja Tamási Áron. A szereposztás ezúttal is parádés: Bitskey Tibor, Simon György, Mécs Károly, Horváth Sándor, Fehér Anna, Csonka Ibolya, Antal Anette, Imre István, Pathó István, Zágoni Zsolt jeleníti majd meg Tamási alakjait. „Különös története van ennek a színműnek - meséli Udvaros Béla. - 1963-ban, mikor a legerősebben tombolt az Aczél-kurzus, Tamási Áron személyesen adta át a Hegyi patak kéziratát. Elolvastam, és nagyon tetszett, de fájó szívvel azt kellett mondanom, mi már nem érjük meg, hogy ez a darab színre kerülhessen. Az író 1966-ban meghalt, én pedig csaknem harminc év múltán mégis színre viszem a Hegyi patakot. A bemutató napján biztosan érezni fogom majd, hogy arcán ravaszkás, góbés mosollyal odafentről minket néz Tamási Áron.”-AT-
