Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

JOGSZOLGÁLAT Külföldi állampolgárok ingatlanszerzése Magyarországon Magyarországon az ingatlanforgalom hosszú évtizedek után - csekély kivételtől eltekintve - korlátozásmentes. Magyar állampolgár minden hatósági engedély és igazolás nélkül annyi ingatlant vásárol, amennyit „pénztárcája enged”. A külföldiek ingatlanszerzésére azonban a magyar állampolgárokétól eltérő szabályok vonatkoznak, s csak bizonyos feltételek fennállása esetén van mód az ingatlantulajdon megszerzésére. A következőkben ezeket a feltételeket és lehetőségeket soroljuk fel. Külföldi bármely magyaror­szági ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere vagy ajándéko­zás útján a Pénzügyminisztéri­um engedélyével szerezheti meg. Jogszabály (171/1991. [XII. 27.] kormányrendelet) tétele­sen felsorolja azokat az esete­ket, amikor a Pénzügyminiszté­rium engedélyezi az ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély által törté­nő megszerzését. Az első eset, amit az említett jogszabály előír, általánosnak mondható. Ennek értelmében a megkötendő szerződés nem sérthet magyar állami, önkor­mányzati, gazdasági, idegen­­forgalmi, művelődési, népjólé­ti vagy más társadalmi érdeket. Tehát, ha a megkötni kívánt szerződés az előzőekben felso­rolt érdekekbe ütközne, a Pénzügyminisztérium az enge­délyt nem adja meg. Ä Pénzügyminisztérium az engedélyt általában akkor ta­gadja meg, ha a külföldi ho­nossága szerinti állama nem biztosít a magyar állampolgá­roknak és a magyar jogi sze­mélyeknek a belföldiekkel azo­nos elbírálást. Lényegében itt a viszonosság esete áll fenn. Nincs akadálya az engedély­nek, ha a külföldi állampolgár, vagy jogi személy magyaror­szági ingatlantulajdonát kisa­játítás keretében igénybe vet­ték. Amennyiben tehát a kül­földi ingatlantulajdona kisajá­títás következtében szűnt meg, az ingatlanszerzésnek nem le­het akadálya. Ez esetben a ké­relemhez célszerű csatolni a ki­sajátítási határozatot vagy an­nak hitelesített másolatát. A kisajátítás ugyanis a legkézen­fekvőbben ezzel igazolható. A harmadik lehetséges vál­tozat az, amikor a külföldi ál­lampolgár a már meglévő ma­gyarországi ingatlanát másikra kívánja cserélni. A csere is en­gedély alá esik. A negyedik eset: a külföldi azért akar Magyarországon in­gatlant szerezni, mert ilyen módon kívánja a közös tulaj­dont felszámolni, úgyszintén magyarországi ingatlana eseté­ben. Nézzük meg ezt az esetet egy egyszerű példán. Valaki­nek a Balaton mellett Magyar­­országon élő testvérével van egy közös üdülője. A két csa­ládnak az üdülő - méreteinél fogva - már nem felel meg. A külföldön élő testvér a tulaj­donközösséget úgy kívánja megszüntetni, hogy másik üdü­lőt vásárol. Az utóbb felsorolt három esetben a Pénzügyminisztéri­um részéről az engedély csak akkor tagadható meg, ha az magyar állami, önkormányza­ti, gazdasági idegenforgalmi, művelődési, népjóléti vagy más társadalmi érdeket sért. Az elutasítás esetén erre min­den kétséget kizáróan rá kell mutatni, illetőleg az indokot egyértelműen meg kell magya­rázni. Termőföld esetében - ha jogszabály másként nem ren­delkezik - nincs lehetőség a külföldi számára földtulajdon szerzésére. Ugyanez az eset vé­dett természeti területnél is. A földvásárlási tilalom vélelmez­hetően addig fog fennállni, amíg a földekkel összefüggő jogszabályok végrehajtása (szövetkezeti törvény, átmeneti törvény, kárpótlási törvény) meg nem történik, vagyis amíg a tulajdonváltásra nem kerül sor. A felsorolt esetekben az in­gatlan vásárlására, cseréjére és ajándékozására a szerződést, illetőleg a jóváhagyására irá­nyuló kérelmet: a Pénzügyminisztériumnál (Bp. V., József nádor tér), a Pénzintézeti Központnál (Bp. IX., Lónyay u. 38.) vagy a megszerezni kívánt in­gatlan fekvése szerinti telepü­lés polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A kérelemhez a következő­ket kell csatolni: a külföldi ho­nosságát igazoló iratot; az in­gatlanszerzésre irányuló szer­ződés (adásvételi, ajándékozá­si, csere) egy példányát; a tu­lajdoni lap másolatot az ingat­lannyilvántartásról, ami 3 hó­napnál nem lehet régebbi (az ingatlan fekvése szerinti föld­hivatal állítja ki); adó- és ér­tékbizonyítványt, ami szintén nem lehet 3 hónapnál régebbi (az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal adja ki); a vételárat szolgáló konvertibi­lis fizetőeszköz átváltásáról, vagy az átváltásból rendelke­zésre álló forintfedezetről ma­gyar pénzintézeti igazolást, ezek hiányában a devizaható­sági engedélyt. A kérelmet - a felsorolt mel­lékletekkel együtt - az előzőek­ben említett hatóságoknál le­het benyújtani. A Pénzügymi­nisztérium a kérelmet határo­zattal bírálja el, amely döntés ellen fellebbezni nem lehet. A külföldiek korlátozás nél­kül örökölhetnek ingatlant Ma­gyarországon akár végrendelet, akár törvényes öröklés útján, hasonlóan, miként a magyar állampolgár külföldön. DR. FENYŐ GYÖRGY 29

Next

/
Thumbnails
Contents