Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

biztosítani az amúgy is ke­vés magyarórákhoz, és szükség lenne olcsó diák­­könyvtárra is. A fiatalok szervezete, a MADISZ csak 150 fős, de igen lelkesen működik. Táncegyüttesükkel minden rendezvényen fellépnek, az egyesült ökumenikus ének­karral is szerepelnek. Az RMDSZ és a KMKSZ nya­ranként kölcsönösen szer­vez táborokat. Az ittenit Vá­­rady Ilona tanárnő vezeti művészeti, népzenei, népi tánc és tudományos jellegű programokkal. Általában rónaszéki kirándulással bú­csúznak. Amióta én is eljut­hattam oda, megértem, mi­ért érzik ott olyan jól magu­kat a fiatalok. Évszázadok tanúja, a máramarosszigeti vármegyeháza * Máramarosszigetet elhagy­va, a Tiszától délkeletre ka­nyarodva jutunk el a Róna­patak völgyébe, s innen a varázslatosan szép fekvésű községbe, Rónaszékre. A helyi RMDSZ elnöke, Bodnáruk Alajos nagyapja még sóbányász volt, ő laka­tos. Az erősen katolikus fa­lu akkori plébánosának kö­szönheti, hogy fiatalon rá­kapott az olvasásra s a hely­­történeti kutatásokra. Szíve­sen s látható büszkeséggel kalauzol a Róna-völgyi te­lepülések egykori székhe­lyén. A falusi porták után a gyógyvize miatt kedvelt für­dőhelyhez és kempinghez érünk, a „magyar időben” épült Kaszinóhoz, sétatér­hez, Apafi fejedelem egyko­ri vadászkastélyához, me­lyet még rendbe lehetne hozni. A katolikus templom Hollósy Simon egyetlen vallási tárgyú festményét őrzi. A történet szerint diák­korában egyszer itt nyaralt, s hogy egy kis pénzt keres­sen, a plébános megbízta egy falfestmény restaurálá­sával. Hollósynak nem tet­szett a kép, újat festett he­lyette. A jelenlegi plébános, Kiss Ernő, az RMDSZ-nek is aktív tagja, nagyon meg­találta a hangot az ifjúság­gal. Mindig tele a parókia gyermekekkel. Az RMDSZ szeretne magyar és ukrán tagozatú iskolát, hiszen a község 1150 lakosának 60 százaléka magyar, 35 ukrán és csak 5 százaléka román. A sóbányát 1934-ben zár­ták be, akkor sokan elmen­tek a községből. Sajnos a mostani látogató már csak hírből ismerheti a Ferenc­­bánya híres sókápolnáját, melyet a betörő édesvíz pusztított el. Rónaszékről nem sokan ingáznak, a fa- és fémfel­dolgozó ipar, az autójaví­tás, a strand elég munkát biztosít. Kedves, vendégsze­rető emberek élnek itt. A magyarországi Karácsond községgel alakítottak ki testvérkapcsolatot, kölcsö­nösen látogatják egymást. * Mielőtt búcsút vennék Má­­ramarosszigettől, még egy­szer elsétálok a hírhedett börtön előtt, ahol Erdély le­gendás hírű püspöke, Már­ton Áron is raboskodott, s Pál apostolhoz hasonlóan a szeretetet hirdette és élte rabtársai elé. Andalgok még a Malomkertben, a hangulatos Iza-parton, tör­ténelmet idézni Arany Já­nos kedvenc nyárfája alatt. A valamikor gazdag város­ban most inkább a régi időkre szeretnek emlékezni az emberek, amikor köz­utak, szállodák, iskolák épültek, pezsgő kulturális és gazdasági élet volt. Én mégis abban reménykedem, hogy a fiatal nemzedékben újjáéled Máramarossziget építő, teremtő hagyománya, s kiharcolhatják, hogy igazi gazdái, hűséges sáfárai le­gyenek e varázslatosan szép vidéknek. ZIKA KLÁRA A S7.ERZÖ FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents