Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
DERŰ ARANYMONDÁSBÖRZE A szellemes embert nem az arany, hanem az aranymondás árfolyama érdekli. Aranymondásbörzénken bárki részt vehet. Saját aranymondással vagy „gyűjtéssel”: olyan gyöngyszemekkel, amelyek hétköznapi emberek szájából hullanának a porba, ha valaki le nem jegyezné - de olyanokkal is, amelyek „nagy emberek” elszólásaiként „börzeképesek”. A legjobbakat jegyezni fogjuk a tőzsdénkén - havonta közöljük az árfolyamot. E HAVI ARANYMONDÁSUNK „A rosszban az a jó, a jóban viszont az a rossz, hogy egyszer véget ér. ” Kedélyünk élelme Hiányozna az életünkből a derű, a kedély? Sokan panaszolják, hogy bizony, ez így van. Mert ugyan mi táplálná a derűt, mi képezhetné mindennapi „kedélyünk élelmét”?!... Nem hiszem, hogy általános derűválságról kellene beszélnünk. A derű az ember lelkénekeszének kiiktathatatlan tartozéka. Megeshet, hogy képtelen felszínre törni, de (lényünk legmélyén) „tartja bennünk a lelket” - mint valami pilácsoló gyertyát, ami nélkül elsötétülne az agyunk. Be kell látnunk, a lap sem lap derű nélkül. Visszaiktatjuk tehát a jogaiba a kedélyt. Megemlékezvén arról is, hogy a magyar sajtóban korán elkezdte szabadságharcát a derű. És győzött. A reformkor egyik igazán komoly lapja a Honderű volt. Ennek hetedik számából (1843. február 18., szombat), a Kedélyhangok című cikkből idézek: „A politika nem vág lapjaink’ körébe. Zsarnokerővel ragadta meg sajtóink’ létegét e hatalmas hydra, anynyira, hogy alig marad olvasója más lapoknak. De aztán az, aki marad, legalább nem keresi kedélye élelmét ama költőietlen mezőkön, hova csak ritkán téved el egy-egy gyöngéd szívvirág. Illy virágokat bokrétává szedni, s azt szép olvasónőink’ keblére tűzni legyen e sorok föladata.” Persze ma már minden kebelt számításba veszünk. Éljen az egyenjogúsított derű, és az állandóan élelmet kereső kedély! Ne hagyjuk éhezni! SZAVAI GÉZA —^úsztunk na , í8y’ hanem a'’ nef" ' d'k” Osszuk ”S/apor°I fással derűs ..meS hát I ket- vidám tn'enyein[ Rhemes s0nT?CteÍnket' ! VarM o/vaS(f"?do afa'nkat. í Set- A borítékrTk entkeién,; Derű. kerjuk ráír(d szerk.) j Tekintelytisztelet Andriskával állatkertbe mentünk. Vidáman köszöngetve üdvözli a majmokat:- Szia, majom! A mókusokhoz érve:- Szia, mókuska! A medvebocsokhoz érve:- Szia, bocsok! Mikor az elefánt ketrecéhez értünk, a gyerek hallgat.- Az elefántnak nem köszönsz, Andriska? A gyerek megszeppenve:- Kezicsókolom ... Logika A gyerekek ágya fölé raffia falvédőt szerelek. Kérdezi Andris:- Ez mi, anyu?- Ez raffia! A gyerek gondolkozik, majd hozzám fordul:- És én, ugye, a te fiad vagyok? DR. GÁLNÉ EGYED ÁGNES. BUDAPEST
