Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
san öntudatra ébredő népcsoport küldi felénk az üzenetét. Az a népcsoport, amelyik tudatában van archaikus balladái, népdalai, viselete, kultúrája értékeinek, amelyik - ha hihetetlenül lassan is, kétnyelvűsége gyámköveire támaszkodva - kineveli a maga értelmiségét. A kétnyelvű Csángó Újság - ez a romániai sajtóban alig ismert és alig méltatott kiadvány - már önmagában is heroikus próbálkozás. Testvérek gyapjúkabátkában Hiába írjuk le, mondjuk el, hogy a kisebbségben élő népcsoportok csak úgy maradhatnak meg, ha anyanyelvűket, vallásukat, kultúrájukat ápolhatják. Hogy az ezekhez való ragaszkodásuk oly természetes, mint a lélegzetvétel. Sokkal nagyobb segítségre és megértésre van szükségük, hogy érezzék: az egyetemes magyarság valóban nélkülöznetetlen és szerves részét alkotják! Ezért kell sokkal gondosabban előkészíteni az Erdélyben, Magyarországon tanuló csángó gye- 26 rekek, líceumot végzettek iskoláztatását: ne gúnyolódjunk nyelvi bolyongásaikon, ne éreztessük velük, hogy kiszakadtak szülőföldjük világából. A szülőföld metaforája Kallós Zoltán vallomása is segít az ilyen, mélyen emberi közeledésben: „A magyar nép olyan részével van dolgunk, amelynek a múltban sohasem volt anyanyelvű iskolahálózata, nem voltak kultúrintézményei, hogy nyelvét ápolhassa, művelhesse és továbbfejleszthesse, így nyelvét íratlan költészetbe menekítette. A moldvai csángók magyar nyelvű kultúrájának egyetlen monumentális múltbeli emléke a népköltészet. ” Ki-ki kedve szerint válogathat - és ebben is segít Kilyén Ilka nagy műgonddal és hozzáértéssel összeállított műsora! - ebből a páratlan értékeket tartalmazó ballada-, népdal-, mondakincsből. Minden, általa kiválasztott balladában, népdalban ott vibrál nemcsak egy népcsoport szenvedése, hanem az örök emberi fájdalom és felemelkedés lehetősége is. „Kegyes-kegyetlen szülőföldjét az ember lélekcsonkulás nélkül el nem hagyhatja" - tanuljuk immár évek óta a Sütő András-i metaforát. A trunki Magyari Antalné ezt így tanulta őseitől: „Elment az én rózsám Idegen országba. Küldi levelibe, Hogy menjek utána. Nem menek utána Idegen országba, Meggyászolom itthon Fekete gúnyában.” Kilyén Ilka Székely János Anyák, Magyari Lajos Csángó lány című versét úgy építi be a műsorába, hogy a Halotti beszédtől, az Ómagyar Mária-siralomtól A kicsépelt mag az üstbe, a pelyva mellé esik Agyagból készült kályha, illetve tűzhely napjainkig szárnyal a hatalmas ív. Prózai „szövege” és kellemes meglepetésnek számító csengő szopránja egy nép fennmaradásának szentelt lármafa. Alig 52 esztendővel ezelőtt, 1938. május 3-án kelt Bákó megyében a 7621. számú rendelet, amely kimondta a ma is érvényben lévő kegyetlen szentenciát: „A magyar nyelv az ördög nyelve; aki
