Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
A TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI FEJLŐDÉS PERSPEKTÍVÁI Magyarország új utakon A közelmúltban hazánkban új lendületet kapott a tudományos és műszaki fejlődés. A Kádár-éra évei alatt lehetőségeinket erősen korlátozták a szűk látókörű politikai érdekek és a fejlett országok válaszintézkedései, nevezetesen azok a rendszabályok, melyek megakadályozták, hogy a keleti tömb országaiba eljuthasson a legfejlettebb technika. A rendszerváltást követően sorra kerültek le a COCOM- listáról a különféle termékek, s az idén végleg megszűnt minden hazánkat sújtó korlátozás. Ezzel egy időben bekapcsolódhattunk a nemzetközi műszaki kutatási programba. A kormány 1991-ben felhatalmazta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, hogy tizenöt fejlett ipari országgal létesítsen kormányközi tudományos-műszaki megállapodást, illetve felügyelje a kutatásokat. A szerződések közös jellemzője, hogy elvi, politikai keretet biztosítanak az együttműködésre, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne lépjenek ideológiai, politikai elvek az előtérbe, hanem a munkában csakis a szakmai szempontok érvényesülhessenek. Az együttműködés adminisztratív és pénzügyi feltételeit két-három éves kormányközi munkatervek szabályozzák. A munkatervek megújítását kormányközi vegyesbizottságok intézik. A kétoldalú kormányközi programok évente 300-350 magyar kutató kiutazását és körülbelül ugyanennyi külföldi szakember fogadását teszik lehetővé. Ausztriával 31, az Egyesült Államokkal 70 közös projecten dolgoznak magyar tudósok. Az amerikai kutatásokba pályázati rendszer útján lehet bekapcsolódni, a tervek leadása folyamatos, a kuratórium pedig évente kétszer dönt azokról. Finnországgal és Indiával az idén köt hazánk új szerződést. A közép-európai változások nyomán Franciaország is teljesen új alapokra helyezte az együttműködést a régió országaival. Görögországgal 16 közös projecten folyik a munka. Izraellel 1992 márciusában írtuk alá az első munkatervet, tehát a közös kutatás csak most indul, de nagy távlatok állnak előtte. Ugyancsak az idén kezdődött az érdemi együttműködés a Koreai Köztársasággal. A két ország közti egyezmény eredményeként létrejött a Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ, melynek a Műszaki Egyetem ad otthont. Közös projectjeink száma hat. Tradicionálisan szoros kapcsolat fűzi Magyarországot Németországhoz. Huszonhat témakörben dolgoznak közösen német és magyar szakemberek, míg Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország esetében ez a szám 12, 36, illetve 27. Törökországgal a várakozások szerint még az idén sikerül megállapodást kötni, míg Portugália esetében többszöri kezdeményezés után tavaly sikerült áttörést elérni. Várhatóan még az idén aláírjuk a közös munkatervet, mely 1994-ig szabályozza a kutatások menetét. Kérdéses, hogy milyen kapcsolatot tudunk kialakítani Japánnal. Mindenesetre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már elküldte javaslatait a felkelő nap országába. A közeljövő feladatai közé tartozik az is, hogy a nemrég felbomlott KGST országaival új alapokra helyezzük az együttműködést. ...ne lépjenek ideológiai, politikai elvek az előtérbe, hanem a munkában csakis a szakmai szempontok érvényesülhessenek. 99 A kétoldalú szerződések megkötése mellett igen fontos az a tény is, hogy hazánk számos sokoldalú kormányközi tudományos-technikai programhoz, illetve szervezethez csatlakozott a közelmúltban. Magyarország aktívan bekapcsolódott az európai integráció folyamatába, ezért nagy jelentőséggel bír, hogy hazánk tudományos-technológiai együttműködést kötött az EK illetékes bizottságával. A tervben egyebek között környezetvédelmi, nukleáris, energetikai, orvos-biológiai témák szerepelnek. 1991-ben az Európai Tudományos és Műszaki Kutatások Szervezete (COST) Bécsben megrendezett miniszteri konferenciáján hazánkat felvették az úgynevezett COST-tagállamok sorába. Új kutatások indulhattak az Orvosi Egyetem izotópdiagnosztikai laboratóriumában, a Budapesti Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson, illetve az Akadémia Fizikai Kutatóintézetében. Hazai kutatásfejlesztésünk fegyvertényként könyvelhette el, hogy 1991 májusában az EURÉKA-program országai Budapesten rendezték meg kongresszusukat, melynek fő témája a Kelet és a Nyugat közti együttműködés volt. 1992-ben Magyarországot teljes jogú tagként felvették az EUREKA-program tagállamai közé. 1991-ben bekapcsolódtunk az Európai Úrhivatal munkájába, és a közelmúltban nyújtotta be hazánk a felvételi kérelmét a Nukleáris Kutatások Európai Szervezetébe (CERN). Csatlakozásunk azért lenne fontos, mert ipari megrendeléseket is eredményezne. A múlt év végén a NATO Tudományos Tanácsa határozatot hozott arról, hogy a polgári célú kutatásokba bekapcsolódhatnak az egykori keleti blokk országai is. 1992 februárjában Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke meghívást kapott a NATO brüsszeli központjába. Tárgyalásait követően hamarosan megnyílnak az együttműködés lehetőségei Magyarország és a NATO között. A fejlesztés regionális kérdéseiben a Hexagonale keretében történhet majd jelentős előrelépés.II \
