Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

KULTURÁLIS KÖRKÉP 40 Göncz-bemutató New Yorkban Vasrácsok Feszült érdeklődés és várakozás előzte meg Magyarország köztársasági elnöké­nek színpadi bemu­tatkozását New Yorkban. A Shakespeare Színház parádés sze­reposztásban játszot­ta a politikai szatírát, mely mélységes lélek­­ábrázolással jellemzi egy tragikus sorsú, te­hetséges költő mene­külését a való életből az elmekórházba, ahol végre nem zak­latják ... A téma meglepő, hogy hol játszódik, melyik országban és melyik diktatúrában - ezt nem állapíthat­juk meg. Az illusztris szerző­ről, Göncz Árpádról tudjuk, hogy a sza­badságharc után hat évet töltött a kommu­nisták börtönében. Tehát nem csoda, ha ezeket a jeleneteket, a megkínzott, de elvei­hez hű költőt a szíve vérével írta meg. A rendezésről csak azt Írhatjuk, hogy bravúros. Székely András, aki az ABC televízió filmosztá­lyának alelnöke és fő­rendezője, valamint Vámos László olyan hatásokat értek el, hogy az elragadtatott közönség csak ámult, bámult. A színpad hátteré­ben, a magasban, ki­világítva látjuk a csí­kos rabruhás fegyen­­ceket, majd az utolsó, záró jelenetben a da­rab tragikus hősét, Emánuelt is. Ezt a szerepet egy kitűnő amerikai színész ját­szotta, Garry Good­­row. A megalkuvó fele­séget Alice White ala­kította. Élénk és ked­ves volt. A barátnőt a sikkes, szőke Lisbeth Bartlett. Végül, aki nekem legjobban tet­szett az orvosnő sze­repében: Mauren Clarke. Az orvosnő leveszi Emánuelről a kény­szerzubbonyt, és vég­re emberi módon bá­nik vele. A gyalázatos diktá­tor, a „President” szerepében az ismert filmszínészt láttuk, Richard Thomsent. A darab aláfestő zenéjét Vig Tommy szerezte. A félelem, a megőrülés, a magá­nyosság, a bánat ez­zel az absztrakt zené­vel még meggyőzőb­ben hatott. Mindent összevé­ve, a Vasrácsok ko­moly, nagy sikerre számíthat itt, New Yorkban, majd dia­­dalútját folytatva mindenütt a világon. CLAIRE KENNETH Irodalmi est Torontóban Emlékezés Zend Róbertre Kétnyelvű (angol/ magyar) ünnepélyen mutatták be az 1985- ben elhunyt Zend Róbertnek az új könyvét, amely az 1972-ben írt verseit, prózáját és azokat a naplójegyzeteit tartal­mazza, amelyeket el­ső magyarországi ha­zautazása idején írt. Címe: Hazám törve kettővel. Az esten részlete­ket olvastak fel, vala­mint az írót és a könyvet méltatták: Hitznm liirve kellővel /.F.M» KOIII IM Robert Priest költő és popzenész, John R. Colombo irodalmár, Katy Kertész Millard színésznő, Brigitta Báli költő, Oliver Bo­tár és Natalie Zend. Zend Róbert 1929-ben született Buda­pesten. Bölcsészka­ron szerzett diplo­mát, majd plakátter­vezőként dolgozott. 1956-ban Torontóban telepedett le családjá­val. Hosszú évekig volt a kanadai állami rá­dió (CBC) munkatár­sa. Zend magyarul és angolul egyaránt publikált, írásai to­rontói, párizsi, mün­cheni, chicagói la­pokban is megjelen­tek. Korai halála a nyu­gati magyar irodalmi élet egyik legszíne­sebb, legígéretesebb alkotói pályáját törte meg. (-SZ-) Könyvkóstoló A Bálint Biblia Az 1956-os forra­dalom viszonylagos konszolidációja után számos művész élt az­zal a pillanatnyi lehe­tőséggel, hogy kül­földre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta út­levelét. 1957 áprilisá­ban Párizsba utazott. Sorozatos véletlen szerencséknek kö­szönhetően néhány hónap elteltével kap­csolatba került az M. Biemel nevű kiadó­val, ahol bibliai il­lusztrációk alkotásá­ra kérték fel. Nyolchavi megfe­szített munka ered­ménye: több ezer il­lusztráció, negyvenöt színes, egész oldalas táblakép hatszínű of­szetnyomással díszíti a kötetet, amelynek fej- és záróléceit, emblémáit, iniciáléit és kötéstervét ugyan­csak Bálint Endre tervezte. A többi ki­sebb kép arany, feke­te iniciálé. Bálint szemmel lát­hatóan e nagy vállal­kozás alatt magába szívta az írás emelke­dett, költői szellemét, közelférkőzött az al­legorikus és szimboli­kus kifejezésmódhoz, az apokaliptikus fel­hangokhoz. Bár a megjelenítés mindvégig leegysze­rűsített, anélkül azon­ban, hogy ez csök­kentené a képek ere­jét és szenvedélyessé­gét. Alakjai és tárgyai nem valódi figurák, hanem koncentrált jelek, jelekké sűrített üzenetek, amelyekkel néhol megrendítő ha­tást képes elérni, így például Mózes halá­lánál vagy az Apoka­lipszis megidézésé­­nél. Ez a nagy feladat végül is jelentősen befolyásolta művészi fejlődését - a Szent­írás szelleme szinte sugallta a jelszerű formák alkalmazását, úgy az Ó-, mint az Újszövetség esetében, bizonyítva, hogy kö­zös gyökérből táplál­koznak. A Jeruzsálemi Bib­lia 1959-ben Bálint Endre illusztrációival jelent meg az Edition Labergerie kiadásá­ban. (A köznyelv máris Bálint Bibliá­nak nevezi.) Közre­adásakor Mauriac többek között ezt ír­ta: „...csodálatos példányaiba úgy kell behatolni, mint egy katedrálisba, ahol Bálint Endre illuszt­rációi az üvegabla­kok és a freskók”. Az alkotó régi ba­rátja, Szántó Tibor ti­pográfus, könyvterve­ző művész a hetvenes években egy lyoni ka­­tedrálisban fedezte fel ezt a nem minden­napi Bibliát. Azóta fáradhatatlan szenve­déllyel kereste a ma­gyar változat megva­lósításának lehetősé­gét. Végre az Egyete­mi Kiadóban minden szempontból alkal­mas kivitelező nyom­dát és kiadót talált, nemrégiben. A most közreadott poszto­­musz bibliofil kiad­vány minden tekin­tetben egyedülálló vállalkozás, amely di­cséri a megvalósítók ügyszeretetét. A világon egyedül­álló Biblia ez, amely­nek minden története egyúttal illusztrálva is megismerhető. BABITS ANTAL

Next

/
Thumbnails
Contents