Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-07-01 / 7. szám

MŰVÉSZPORTRÉ

Grófnő ecsettel,

rabruhában

PÁLYAKEZDÉS A NYOLCADIK X TÁJÁN

Régi vernisszázsok hangulatát idézte húsvéthétfőn a Gellért Szálló emeleti szalonja: elegáns hölgyek és urak - többségükben az idősebb korosztályt képviselve - adtak egymásnak randevút. Az apropót Bolza Mariette tárlatának megnyitása szolgáltatta. Mint ahogyan az alábbi beszélgetésre is az adott ürügyet.

Csecsemőként

kitagadva- Hiába próbáltam készülni az interjúra, nevével nem találkoztam a művészeti lexikonokban, mi több, szakmabeliek sem tudtak útbaigazítani. Mi az oka elszigeteltségének?- Több is van, de erről majd később. Jobb a legelején kezdeni. Pesten születtem, anyám gróf Vigyázó Josephine, apám gróf Bolza Pál. Földi pályafutásom tragikusan kezdődött, édesanyám abba halt bele, hogy engem a világra hozott. Anyai nagyanyám ezért soha nem volt hajlandó megnézni, gyilkosnak tartott, apámat pedig társtettesnek. Márpedig a merénylő nem húzhat hasznot az áldozat halálából, ezért anyai ágon a család egész vagyonát a Tudományos Akadémiára hagyták. Ennek ellenére a nagymama kíváncsi is volt rám, megvesztegette a személyzetet. Hetente titokban lefényképeztek, s írásbeli beszámolót készítettek arról, hogy az adott héten mit csináltam.- Talán nem illetlenség meg-46