Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-07-01 / 7. szám

vezetése alatt fejlesztette to­vább csembalóművészetét. „Isolde Ahlgrimm klasszikus formátumú, nagy művész és pedagógus volt”, jegyzi meg. És amit már én teszek hozzá: 1968-ban Pertis Zsuzsa első díjat nyert Bruges-ben, a Fla­­mand Fesztiválon, s azóta a csembaló kiemelkedő művé­szei közt tartják számon világ­­viszonylatban is.- Hol helyezkedik el a csembaló, a barokk kor e nagyszerű, de a zongora által mégiscsak túlszárnyalt hang­szere korunk zenei életében?- Igaz, hogy a zongora bi­zonyos vonatkozásban „többet tud”, s a romantikus meg a huszadik századi zene elkép­zelhetetlen volna nélküle, de valamit veszítettünk is vele. A csembaló, bár billentyűvel működik, mint az orgona, vagy a zongora, alapjában véve mégis pengető hangszer, a barokk zene számára ide­ális hangszer, és az maradt máig. A Liszt Ferenc Kamarazene­­kar műsorán sok barokk zene szerepelt a múltban és a jelen­ben is, a csembalónak pedig fontos szerep jut e művek in­terpretálásában. De Bachon, Hándelen, Vivaldin, Corellin kívül Pertis Zsuzsa szívesen játssza magyar szerzők műveit is, Szöllősy András csembaló­versenyét például, amit a Liszt Ferenc kamarazenekar számá­ra komponált, Ligeti György „Hungarian Rock”-ját és „Continuum”-át, Kurtág György, Sáry László műveit. Szonátakoncertjein kedves partnere Rolla János, Drakos Béla fuvolás, Thomas Zehet­­mair, a fiatal osztrák hegedűs. Jelenlegi tervei közt szerepel egy fuvola-csemballó kon­cert, amelyen a világhírű Jean-Pierre Rampallal fognak együtt muzsikálni. Múlt - jelen - jövő Miközben barokk bútorok, flamand és habán tálak és Pertis Pál, akiért Edward walesi herceg még a Balaton meílé is „leruccant” Salvador Dali-metszetek kör­nyezetében (meg a művésznő által sütött csodálatos tepertős pogácsa kóstolgatása közben) beszélgetünk, feltűnik emlé­kezetemben a két „dinasztia­alapító” alakja: Pertis Jenőé, akit a Kis Royalban hallottam ifjúkoromban és Pertis Palié, aki a Vadászkürtben játszott. Klasszikus zenei képzettségű, csodálatosan zengő tónusú, visszafogottan finom zenész volt mindkettő, olyan művé­szek tartoztak híveik és csodá­­lóik közé, mint Yehudi Menu­hin, Szvjatoszlav Richter, Da­vid Ojsztrach... és nem anek­dota, hanem valóság, hogy Edward walesi herceg Pertis Pali kedvéért nemcsak a Va­dászkürtbe ment el, hanem még a Balaton mellé is „leruc­cant”, hogy meghallgassa mu­zsikáját. Pertis Jenő sokáig, több mint harminc esztendeig gyönyörködtette művészetével a közönséget - Pertis Pali vi­szont fiatalon, alig negyven­egy esztendős korában halt meg, agyvérzésben. Pertis Zsuzsa, Pertis Pali le­ánya arról mesél, hogy édes­anyját, saját elbeszélése sze­rint „a hegedűjével hódította meg” a nagy cigányprímás. Egyébként az előkelő polgár­családból származó Gosztonyi Zoltán is zenész volt, karveze­tést tanult a Zeneakadémián, bátyja orgonaművész lett... Nyilván a géneknek is közük van ahhoz, hogy leányuk a csembaló művésze., unoká­juk, Kelemen Barnabás pedig éppen most felvételire készül, a Zeneakadémiára. Nyilván ugyanaz érvényes a jeles zene­szerzőre, operaházunk korre­petitorára, Pertis Jenőre is.- Érdekes, hogy családunk­nak az a nemzedéke, amely­hez édesapám és a fivére tarto­zott, művészetével kizárólag a hegedűhöz kapcsolódott. Mi, a következő generáció tagjai, vagy zongorázunk, vagy - mint jómagam - csembalón játszunk. A fiam viszont, mi­után minden hangszert jól is­mert, határozottan a hegedűt választotta. Mondhatnám úgy is: visszatért a nagyapák hang­szeréhez. Pertis Zsuzsa és művésztár­sai nagy események előtt áll­nak, mikor beszélgetünk. Jean-Pierre Rampallal lemez­re játsszák Vivaldi Négy Év­szakának fuvolaátiratát, a francia művész átdolgozásá­ban. Egyebek közt Mozart g­­dúr fuvolaversenyét és a-dúr szimfóniáját adják elő - Rám­pái hetvenedik születésnapja alkalmából, a művész vezény­letével. A Liszt Ferenc Kama­razenekar ezt követően Japán­ba utazik koncertturnéra a szép svábhegyi házból, amely­ben az együttes négy tagja la­kik: Rolla János koncertmes­ter, felesége, Weiss Zsuzsa he­gedűművésznő, Kelemen Pál csellóművész és felesége - Pertis Zsuzsa. A házasságok, úgy tűnik, nemcsak az égben, hanem a zenében is köttetnek. HALÁSZ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents