Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
HAZAI KÖRKÉP EGY MAGYAR ZENEMŰVÉSZ-DINASZTIA A Perus Egy koncert adott ösztönzést arra, hogy „feltérképezzem” ennek a magyar zeneművészdinasztiának múltját és jelenét: Pertis Péter zongoraművész hangversenye a budapesti Zeneakadémián. Egyebek közt Beethovent, Schumannt, Gershwint játszott, költőien és brilliáns technikával az Egyesült Államokban élő művész, aki a koncert és régóta várt családlátogatás céljából utazott el Európába. Mert a hartfordi zeneakadémia professzora annak a muzsikusdinasztiának egyik leszármazottja, amely nemzedékek óta beírta nevét a magyar előadóművészet történetébe - és amelynek több tagja ma is itt él köztünk a magyar zenei élet jeles résztvevőjeként. Pertis Péter, mikor nagy sikerű koncertje másnapján a Taverna eszpresszóban beszélgettünk, elmesélte, hogy a budapesti Zeneakadémia elvégzése után, fiatal zongoraművészként került ki Tokióba egy „Magyar Hét” alkalmából, s hangversenye olyan jó visszhangot keltett, hogy meghívták tanárnak a tokiói zeneakadémiára. Két esztendeig tanította a japán művésznövendékeket - és koncertezett a szigetország számos városában -, majd átköltözött az Egyesült Államokba, s így lett a hartfordi (Connecticut) egyetem fakultásaként működő zeneakadémia professzora. A „japán kapcsolat” azonban nem szakadt meg: most is Tokióba készül, újabb koncertekre - kedves, régi szonátapartnerével, Kóté Lászlóval, a budapesti Zeneakadémia professzorával közösen. A japán közönség nagyon kedveli a magyar zenét - különösen Bartók oevre-je áll közel hozzájuk, mondja Pertis Péter. Nagyon jó instrumentalistáik vannak, valamennyi hangszernemben. Egyébként Pertis hajdani tanítványai közül négyen tanárok már a tokiói zeneakadémián. Pertis Zsuzsa, a csembaló művésze A Svábhegy dél felé kitáruló magaslatán lévő otthonában, idilli környezetben beszélgettem Pertis Zsuzsával, a csembaló jeles művészével, aki csakúgy, mint férje, Kelemen Pál, a neves csellista, a (jelen esetben a szokásos hazai túlzás nélkül) világhírűnek mondható Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja, amellett a karvezetés tanára a budapesti Zeneakadémián. Először arról esik szó, hogy a Pertis famíliában, amelynek eredendően a hegedű volt a hangszere - a mostani nemzedékben a „billentyűs” hangszerek dominálnak. Pertis Péter és a jelenleg Bécsben élő Pertis Attila műfaja a zongora - Pertis Zsuzsáé pedig a csembaló.- Hogyan lett csembalista? Pertis Péter nemcsak koncertezni, hanem családlátogatásra is érkezett Európába Pertis Zsuzsa csembalóművész fiával- Eredetileg zongoristának indultam - meséli -, a Bartók Béla zenei szakiskolában Sándor Renée volt a tanárom. Akkoriban alakult ifjú akadémiai növendékekből a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amelynek Sándor Frigyes volt a vezetője, és mivel sok barokk zene szerepelt a műsorukon, csembalistára volt szükségük. A Sándor család ismert, meghívtak az együttesbe. Pertis Zsuzsa a bécsi zeneakadémián, Isolde Ahlgrimm
