Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
HAZAI KORKÉP Tihany! De sokat írtak már erről a .S S félszigetről, írók is, írogatok is, s mégis olyan keveset írtak erről mind az írók, mind az írogatok. Ha az olvasó lelkében évek múlva visszacsillámlik az emlékezet: nem lát belőle egyebet, csak a kecskekörmöt, a visszhangot, a remetelakást s a barátok templomát. Német volna, cseh volna, olasz volna: száz könyv, száz ábrázolat volna róla, ezer példányban. De hát csupán magyar szépség: minek róla sokat tudni? Aki ott lakik: annak még csak nem is szépség. Hiszen mindennap látja. Aki pedig nem ott lakik: annak számára még nincs fölfedezve. Csak a kecskeköröm, a visszhang, a barátok temploma.” Több mint száz esztendő telt el azóta, hogy Eötvös Károly Balatoni utazás című útirajzában papírra vetette ezeket a rezignált sorokat. Azóta csaknem minden megváltozott. Tihany, a Balaton gyöngyszeme közismert és közkedvelt turistaA Kazekashá/ határain háromnyelvű a felirat Színes képünkön: székely árusok hosszú sora vezet az apátsági templomhoz attrakcióvá vált, a szezonban nyaralók tízezrei özönlik el a félszigetet. A hatalmas forgalom olykor nagy tehertételt jelent az őslakosságnak, mégsem panaszkodnak, hiszen bevételük döntő hányadát az idegenforgalomból szerzik. Propagandakiadványokból sincs hiány, így aztán Tihany messze földön híres, a nyári kavalkádban az amerikai vagy japán vendégek sem ritkák. Az Eötvös Károly által felsorolt négy nevezetesség közül csupán egy maradt meg a régi formájában, az apátsági templom, melyet I. Endre királyunk alapított uralkodásának nyolcadik évében, azaz 1055-ben. A templomhoz birtokot is adományozott a bencéseknek. Az alapítólevél napjainkig fennmaradt, és a magyarság egyik legfontosabb nyelvemléke. Szövege latin ugyan, de számos magyar szó Árpád-kori alakját megőrizte. A barátok birtoka több tagban elszórva helyezkedett el, így pontosan körül kellett írni a határait. A határpontot egy fa, egy kút, egy bokor jelentette. Csupán ezek szerepelnek a szövegben magyarul. Itt az első nyoma a Sümeg, a Tolna, a Balaton, a Tihany helyneveknek. Először láthatjuk írásban olyan szavainkat, mint a kert, a hely, a sziget, a leány, a bálvány, a mező. A bonyolultabb szóösszetétel sem ritka: szilkút, köves kút, szék vize, kőris töve, három fertő, fekete homok. És itt szerepel az első hosszabb magyar szórványszöveg is: „Ä Fehérvárra menő hadi útra...” A Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére felszentelt Tihanyi Apátság ma is őrzi alapítójának emlékét. A román stílusú altemplomban temették el I. Endrét. Még ma is rossz érzést kelt az emberben, ha arra gondol, hogy Árpád-házi királyunk sírkamráját a török hódoltság idején csaknem száz esztendeig puskaporraktárnak használták. Maga a templom sem járt sokkal jobban. A kuruc-labanc háborúkban porig égett. 1719- ben kezdték újraépíteni, de alighogy elkészült, megint csak a tűzvész martaléka lett. A barokk stílusú épület 1757-ben nyerte el végleges, ma is látható formáját. Hires fafaragványait a XVIII. század 60-as, 70-es éveiben készítették. Kevesen tudják, hogy a templom freskóin a múlt század utolsó évében olyan kiváló mesterek munkálkodtak, mint Lotz Károly és Székely Bertalan. De mi maradt az Eötvös Károly által több mint száz esztendeje megemlített másik három nevezetességből? A barátlakásokat ma is láthatja a Tihanyba látogató turista, de már korántsem a régi formájukban. Ezeket a sziklába vájt üregeket a múlt század nyolcvanas éveiben még terméskőből készült falak határolták. A falak köveit később széthordták. Az 1952-es nagy sziklaomlás pedig el-
