Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

HAZAI KORKÉP Tarnói Gizella rezignál­­tan jegyzi meg: a vita mai fordulója sem hozott meg­oldást. Folytatása egy hét múlva, újabb adásban kö­vetkezik. A „Tűtorony”-tól a Szatmár utca 26.-ig A „nagy zuglói illúzió”, mint megtudom, jelenleg a ' I Vít C r Uó^Arn „ 1 UlUlUilj . LígJ 1144.1 V/lli“ száz méter magas - tehát New York-i méretű - felhő­karcolót akar egy külföldi beruházó csoport a Népsta­dion és a Sportcsarnok kö­zötti térségben felépíteni. Lesznek benne irodák, lu­xuslakások, boltok, stúdi­ók, egy hatalmas gépkocsi­parkoló a föld alatt és egy vendéglő kilátóterasszal a legfelső szinten, lehet, hogy ez utóbbi lassan forogni fog, az viszont teljesen biz­tos, hogy televíziós antenna lesz, fent, a csúcson. Persze akkor, ha megvalósul az „első magyar felhőkarcoló” terve, jelenleg ugyanis vita folyik a főpolgármesteri hi­vatal és a kerületi önkor­mányzat között a várható jövedelem felosztása körül. A kerület magának követeli a nagyobbik részt a kalács­ból, a főpolgármesternek (fent sem úsznak a pénz­ben) más a véleménye. A zuglói polgárok azt szeret­nék, ha mihamarabb végez­nének a vitával, és épülni kezdene a Tűtorony: sok új munkahelyet jelentene. A kerületben is - mint máshol - nagy a munkanélküliség. A reménybeli felhőkarco­lóról a műsor átvált egy na­gyon is létező nyomorta­nyára, amely a Szatmár ut­ca 26. szám alatt található. A roskatag épületet néhány esztendeje életveszélyesnek minősítették és kiürítették, mire villámgyorsan beköl­töztek vagy másfél százan, részint „lakásra jogosult”, részint „nem jogosult” haj­léktalanok. Az utóbbiak en­nélfogva „önkényes lakás­foglalóknak” minősülnek a szabályok szerint. A Szatmár utca 26. törté­nete a Zugló Televízió „szappanoperája”, de saj­nos csak annyiban emlékez­tet a Dallasra, hogy éppen úgy nem tud véget érni, mint amaz. A szereplői mint sejthető, nem millio­mosok. Nagyon szegény emberek, többségük cigány. A Zugló Televízió riport­műsorában felvonul az egész szomszédság. Többsé­güket irritálja, ami a Szat­már utca 26.-ban és környé­kén történik. Szemét, han­goskodások, verekedések, megromlott a közbiztonság. Egy asszony: nem mer este kimenni a házból, bár őt konkrétan nem bántották. FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ Egy férfi arról beszél, hogy véres maffiaháború folyik. És most váratlan fordulat következik. Egy halk szavú, rokonszenves fiatalember - Karácsonyi Péternek hívják j - bejelenti, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szeretné, ha nem kemény hatósági intézkedések, nem „lincshangulat”, hanem a tolerancia jegyében oldód­nék meg a Szatmár utcai krízis. Csak egy kis irodára, van szükségük az épület­ben, egyetlen kis szobára, abban fog tartózkodni reg­geltől estig, ha kell tovább is, mindenkinek rendelkezé­sére fog állni, aki segítséget kér, mindenkit fel fog ke­resni, aki hívatja. „Krízis­központot szeretnénk létre­hozni - mondja. - Ez lesz a kiindulás. A további lépése­ket majd a jövő dönti el.” „A rendőrség nem tudott rendet csinálni. Azt hiszi, hogy maguknak sikerülni fog?” - kérdezi egy szom­széd hitetlenkedve. Karácsonyi válaszából kiderül, hogy a „máltaiak” csendben kinyomozták: az épület hátsó traktusa nem életveszélyes, aránylag kis költséggel helyreállítható. Abban öregek otthonát akarnának létrehozni, meg egy átmeneti otthont haj­léktalan fiatalok számára. „Maga ott mer majd tar­tózkodni egész nap, abban az épületben?” - kérdezi valaki hitetlenkedve. Karácsonyi mosolyogva igent bólint. A Szatmár utca 26. műsor mai részlete ezzel végződik. Egy későbbi adásban sejthetően ennek is lesz folytatása még. Villáminterjú a képviselővel Utcai „hangulatriport” következik: a kábeltelevízió riportere megállított né­hány járókelőt az Örs vezér terén, és megkérdezte tő­lük: milyen szemüvegen ke­resztül nézik a világot. A Ádám Csaba, operatőr

Next

/
Thumbnails
Contents